Gulyás Gergely: Nyugat-Európában már nem beszélhetünk kereszténydemokráciáról

Debrecen, 2021. október 14. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter beszédet mond A modernkori Európa pillérei - a vallási közösségek együttélése című konferencián a Debreceni Református Kollégiumban 2021. október 14-én. MTI/Czeglédi Zsolt

A mai európai közéleti törekvés lényege, hogy tagadja a kereszténységből következő politikai értékvilág létezéshez való jogát, ezért Nyugat-Európában a kereszténydemokráciáról már - közép-európai és eredeti értelmében - nem beszélhetünk - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Debrecenben.

Gulyás Gergely A modernkori Európa pillérei - a vallási közösségek együttélése című konferencián emlékeztetett, harminc éve még igazak voltak Antall József korábbi miniszterelnök szavai, amelyek szerint "Európában az ateista is keresztény", mára azonban az Európai Unió intézményei által is terjeszteni kívánt korszellem célja ennek éppen az ellentéte.

A nyugat-európai, politikai értelemben vett kereszténydemokrácia először feladott mindent a hatalomért, majd elvesztette a hatalmat is

- fogalmazott a miniszter.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter beszédet mond A modernkori Európa pillérei - a vallási közösségek együttélése című konferencián a Debreceni Református Kollégiumban 2021. október 14-én Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Megjegyezte,

ma Bécstől Nyugatra egyetlen kereszténydemokrata miniszterelnöke sincs Európának,

noha korábban, a még tizenöt tagból álló európai közösség idején a tagállami kormányfők többsége ehhez az értékkörhöz vagy pártcsaládhoz tartozott.

„Ma a helyzet az, hogy nem csupán az európai konzervatívok soraiból, de még az Európai Néppártból sincs egyetlen miniszterelnök sem” - tette hozzá.

Igaz az is, hogy Közép-Európa, és ezen belül Magyarország, szembe megy a jelenlegi európai korszellemmel, és bár például gazdaságilag és életszínvonalban felzárkózás szükséges a kontinens nyugati részéhez, minden létező politikai eszközzel el kell kerülni, hogy az ott tapasztalt társadalmi fejlődés menjen végbe Közép-Európában is

- mondta Gulyás Gergely.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke, Veres András, a Győri Egyházmegye püspöke, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke és Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára (elöl, b-j) Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

A kormánypárti politikus szerint arra a kérdésre, hogy vannak-e még Európának közös értékei, amelyekre szövetségeit és politikai közösségeit építette, a válasz az, talán vannak még, de egyre kevésbé.

Gulyás Gergely kifejtette, a helyzet Magyarországon társadalmi értelemben összehasonlíthatatlanul jobb, a 2011-es népszámlálás szerint az emberek több mint 55 százaléka valamilyen felekezethez, többnyire a történelmi keresztény egyháza valamelyikéhez tartozónak vallotta magát, egy 2018-as felmérés szerint pedig

a magyar emberek 80 százaléka értéknek tartja a kereszténységet,

a legfrissebb felmérések szerint pedig 68 százalékuk vallásosnak vallja magát.

Az a keresztény kultúrkör, ami Európát létrehozta, az Magyarországon ma is élő társadalmi érték

- fogalmazott a miniszter.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Emlékeztetett, hogy 2010 óta több mint duplájára emelkedett az egyházi fenntartású köznevelési vagy szakképzési intézményekbe járó diákok száma, töretlen az érdeklődés az egyházi felsőoktatás iránt, az egyház kezében lévő szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi intézmények pedig az ország legjobbjai között vannak.

„Az szja-felajánlások számát nézve 2010-ben 786 ezer, 2021-ben pedig már 1,4 millió ember döntött úgy, hogy adójának egy százalékát valamelyik egyháznak ajánlja” - sorolta Gulyás Gergely. A reformáció emlékéve és az idei eucharisztikus kongresszus megmutatta, milyen ereje van a közösségi és vallási rendezvényeknek és azt is, hogy van Magyarországon egy olyan "keresztyén reneszánsz", amelynek elsősorban hitbeli alapjai vannak.