Rekord-áremelkedés Spanyolországban, két számjegyű díjnövelés Olaszországban, száguldó rezsi Svédországban: ehhez képest Magyarország egyike azon két európai uniós tagállamnak - Portugália a másik -, ahol az elmúlt két évben is csökkent a lakossági gáz és áram ára. Összehasonlításban is
jó helyen áll Magyarország, hiszen egyike azon hat tagállamnak, akik 2010 és 2020 között minimum 40%-kal tudták csökkenteni a lakossági energiaszegénységet (23%-ról 14%-ra), ami annak köszönhető, hogy Magyarországon megvalósult a rezsicsökkentés, és időben rögzítették a lakossági energiaárakat.
Ez óriási küzdelembe került, hiszen Brüsszel akkor is támadta az országot és a magyar kormány intézkedéseit.
Brüsszel számos alkalommal állt ki a klímavédelem mellett, és
az utóbbi időben egyre erőszakosabban akarja ráerőltetni ezzel kapcsolatos elvárásait az európai tagállamokra.
Brüsszel eddig is erőltette az európai hagyományos energiatermelés leépítését, de közben az energiaexportáló országok beruházásai is elmaradtak.
A gáz- és árampiacot minden átmenet nélkül liberalizálták, ezzel teljes mértékben kiszolgáltatták az embereket és a vállalkozásokat az energiaszolgáltatóknak, amelynek hatásai érezhetőek voltak Magyarországon is.
Most egy újabb energiaválság van kibontakozóban: ennek előjelei már tavasszal észlelhetők voltak (rekordalacsony tározói szint, erősödő kereslet), de Brüsszel hat hónapon keresztül mégsem tett semmit. Az Európát nyersanyaggal ellátó partnerekkel érdemi egyeztetés nem történt.
Az olaj-, gáz- és szénkínálat nem tud elég gyorsan alkalmazkodni a hirtelen megugró kereslethez, az energiaárak világszerte emelkedésnek indultak.
A gáz ára most a világpiacon óriásit emelkedett, és bekövetkezett egy magas áremelés ennek következtében. Brüsszel szándékosan emeli az árakat, és pont az ellenkezőjét vallják, mint a magyar kormány.
A rezsi az rendkívül érzékeny dolog az olyan országok számára, mint Magyarország
– fogalmazott korábban Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádióban. A rezsi egy közvetlen politikai kérdés is Magyarországon az elmúlt húsz évben, aminek az az oka, hogy
amikor 2002-ben a szocialisták megnyerték a választást, megadták az engedélyt a nagy nemzetközi szolgáltatóknak, hogy árakat emeljenek.
Orbán Viktor szerint akkor is figyelmeztették arra a magyar embereket, hogy a baloldal általában a nemzetközi cégek oldalán áll és piaci árat követel.
Akkor ők tagadták ezt, hogy lenne ilyen szándék, aztán később emelték a gáz és az áram árát. A gáz ára két-háromszorosára, az áram pedig kétszeresére ment fel.
Havi 32 ezer forinttal többet fizetnének a családok rezsire, ha visszatérnénk a piaci árakhoz. Brüsszelben a klímavédelmet az energiaárak emelésével szeretnék elérni, de ezt nem hagyjuk
- véli a miniszterelnök. Orbán Viktor kifejtette, hogy néhány hete is vita volt arról a parlamentben, mi legyen a rezsiárakkal, és a baloldal a piaci energiaárakat támogatta volna, ahogyan azt korábban a Gyurcsány-Bajnai kormány is tette.
Ezt én nem fogadtam el, a kormány elutasította, megvédtük az alacsony rezsiszintet a parlamentben is
- közölte a kormányfő.
Az áremelési terveket Brüsszelben klímavédelemnek próbálják álcázni, de az áremelés az áremelés.
Az úgynevezett Európai Uniós Kibocsátás – Kereskedelmi Rendszert (ETS) ki akarják terjeszteni a közúti közlekedésre, azaz az autókra és az épületekre, azaz a családi házakra és lakásokra is. Ez azt jelenti, hogy meg akarják adóztatni az európai emberek lakásait és autóit.
Klímavédelemről beszélnek, és közben adót emelnek. Nem a szennyező multinacionális vállalatokkal, hanem a családokkal akarják megfizettetni a klímavédelem árát.
A magyar kormány világossá tette, hogy ez elfogadhatatlan, és meg fogják védeni a rezsicsökkentést.
A miniszterelnök elmondta korábban azt is, hogy számos nyugat-európai országban kitört a pánik az áremelkedések miatt. Ez Magyarországot sem hagyja érintetlenül, mert azért az üzemanyagárak, amelyek nem szabályozott árak, hanem piaci alapon változnak, ott pontosan lehet érezni, hogy mekkorát nőttek a világban az energiaárak.
Nem lenne helyes, ha a háztartások energiaellátását világpiaci áron oldanánk meg, mert az sok családot sodorna reménytelen helyzetbe, ezért nem engedünk ebből.
A brüsszeli bürokraták azt találták ki, hogy a klímavédelem miatt folyamatosan emelni kell az energia árát, amely szénből vagy gázból keletkezik.
A gáz ára mivel felment a világpiacon, bekövetkezett egy magas áremelkedés. Ők szándékosan emelik az energiaárakat – hangsúlyozta Orbán Viktor.
Amíg mi azt mondjuk, hogy a rezsit csökkenteni kell, meg kell védeni a családok szociális helyzetét, ők úgy gondolják, hogy akkor lehet rákényszeríteni a gazdaságokat, hogy más energiaforrást válasszanak, ha jól felemelik az árakat. Mert ha magas lesz a gázból származó energia ára, akkor majd másfajtát fognak venni az emberek, „ha van". De ha nincs, akkor nem tudnak mást venni, így felmegy a gáz ára és ki kell fizetni a magasabb árakat.
Ezért mondom én azt, hogy a brüsszeli döntés döntő szerepet játszott abban, hogy a világban rezsiválság alakult ki
– mondta Orbán Viktor.
A miniszterelnök kijelentette, hogy vissza kell vonni ezeket a döntéseket. Frans Timmermans uniós biztos fenyegeti az európai embereket a magas energiaárakkal. Ők csináltak egy kalkulációt arra, hogy hogyan alakul majd az ár a következő időszakban egészen 2050-ig, és ahol most vannak a gázárak, meg az energiaárak, ott valahol 2035-ben kellene lennünk. Komoly szakmai hibát vétettek. Brüsszel ma a probléma, nem a megoldás - mondta.
Timmermans biztos és Brüsszel logikája sokak szerint botrányos. Azt mondják, az embereknek kevesebbet kellene autóba ülni és kevesebbet kellene fűteni. Ezért a lakossági árakat, a benzin, a villamos energia és a gáz árát meg kell emelni. A szennyező multinacionális vállalatokról már nem esik szó, az ő adóterheiket nem akarják növelni.
Mint arról írtunk, Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggeli rádióinterjújában elmondta, hogy a klímavédelem jó dolog, és hangsúlyozta, hogy
annak költségeit nem a lakossággal, hanem a károsanyag-kibocsátó nagy cégekkel kell megfizettetni.
Ehhez - jegyezte meg - az árszabályozási rendszer átalakítása, a spekulációs elemek kiküszöbölése szükséges, megemlítve, nem szabad a pénztőkét beengedni erre a területre, mert abból baj származik. Kiemelte:
Bécsben vagy Berlinben kétszer, háromszor annyit fizetnek az emberek a villanyért, a gázért, mint Budapesten.
Emlékeztetett arra, a 2010-ben felállt kormány egyik első küzdelme a Brüsszellel éveken át vívott rezsiharc volt, megemlítette: piaci árak esetén évente 380-400 ezer forinttal fizetne többet a mostaninál egy átlagos magyar család. A magyar kormány világossá tette, hogy továbbra is megvédi a rezsicsökkentést.