A Kúria a genderideológia mellé állt, és elutasította a gyermekvédelmi népszavazás egyik kérdését

A Kúria úgy döntött, nem lehet népszavazásra bocsátani azt a kérdést, hogy "Támogatja-e ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek nemátalakító kezelések?" - írja a Magyar Nemzet. A döntéshez a korábban többször is a baloldal javára döntő bíró ideológiai magyarázatot fűzött, amivel hitet tett a genderideológia mellett.

A lap szerint a döntés nem lepte meg a kormányzati szereplőket, hiszen elképzelhetőnek tartották, hogy az ötből egy kérdéssel szemben jogi bűvészkedéssel kifogást lehet emelni. Ez meg is történt, ami már csak azért is borítékolható volt, mert

a döntést meghozó bírói tanácsot az a Kovács András vezette, aki korábban egy a határon túli levélszavazatokkal összefüggő határozatban gyakorlatilag megfosztotta egy parlamenti mandátumtól a Fideszt

- írja a Magyar Nemzet.

Lényeges körülmény, hogy a másik négy kérdés különböző tanácsoknak lett kiszignálva, vagyis azok sorsáról nem Kovács Andrásék döntenek majd.

A szóban forgó döntést illetően a következő kifogás vetődött fel: amennyiben az igen szavazatok kerültek volna többségbe, akkor abból jogalkotási kötelezettsége fakadt volna az Országgyűlésnek, mégpedig olyan, amely az alaptörvény módosítását is szükségszerűvé tette volna.

Olyan kérdést azonban nem lehet népszavazásra bocsátani, amely az alaptörvény módosítását vonhatja maga után.

A kérdés megfogalmazói - a Kúria tanácsától eltérően - vélhetően nem számoltak azzal, hogy a népszavazáson résztvevő személyek többsége támogatná, hogy a fiatalkorúak számára is elérhetőek legyenek nemátalakító kezelések.

A Kovács András vezette tanács a Kormány népszavazási kezdeményezésének hitelesítésével szemben megfogalmazott „érvei" közé ideológiai szólamokat is becsempészett, ami komoly problémákat okozhat. Az egyes bírósági ítéletek meghozatalakor ugyanis a bírók olyan döntésekre hivatkoznak, amelyek az adott ügyben alkalmazandó jogszabályok értelmezését segíthetik.

A bírói ítéletek egy-egy mondata is fontos tehát, ebben az esetben pedig félreviheti az Alaptörvény és a törvények értelmezését az a néhány mondat, amit a Kovács vezette bírói tanács az ítéletbe, mint trójai falóba elrejtett.

A Kúria tanácsa hitet tesz amellett, hogy a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való joga viszonylagos, mivel az az úgynevezett interszexuális személyekre nem vonatkozik. Kovácsék szerint tehát az emberek nemcsak férfiak vagy nők, hanem egyéb "genderűek" is lehetnek, holott születési rendellenességek esetén is eldönthető, hogy az újszülött gyermek melyik nemhez tartozik. A tanács ezzel

hitet tett a genderideológia mellett: szerintük elegendő arra hivatkozni, hogy a gyermek születési neme nem megállapítható, és máris megkerülhető az Alaptörvény védelmi szabálya, a nemátalakító beavatkozás tilalma.

A kormány idén nyáron nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz azt az öt kérdést, amelyben népszavazást kezdeményezett.

Az NVB-nek a benyújtástól számítva 60 napja volt arra, hogy döntsön a kérdés hitelesítéséről, amit meg is tett. A testület határozata ellen 15 napon belül lehetett jogorvoslatot benyújtani a Kúriához, amely ugyancsak megtörtént, így a következő kérdésekkel összefüggésben kellett a bírói fórumnak döntést hoznia:

• Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?,
• Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?,
• Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek nemátalakító kezelések?,
• Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?,
• Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?