Nemrégiben nagy port kavart a Magyar Pszichiátriai Társaság, a Magyar Pszichológiai Társaság, valamint az őket támogató Magyar Szexuális Medicina Társaság nyilatkozata, amelyben
stigmatizációnak minősítették a gyermekvédelmi törvényt.
Hal Melinda klinikai szakpszichológus szerint a nyilatkozat azért kavar nagy port, mert
belekerült a politika, a politikai pszichológia, sőt, véleménye szerint hatalmi játszmák is.
Fontos hangsúlyozni, hogy ebben a kérdéskörben nincsen szakmai konszenzus. A tudományos állásfoglalásból kimaradtak az ellenkező előjelű eredmények
- tette hozzá, majd arra a kérdésre, hogy miért van szükség érzékenyítő programokra, azt válaszolta, hogy
Egyértelműen látjuk a bizonyítékokat, amelyek rámutatnak, hogy a neveltetésre, társadalmi változásokra, kulturális háttérre nagyon érzékeny a nemi identitás. Tehát a nyilatkozatot jegyző társaságok hamis állításra fűzik fel a teljes állásfoglalást. Nem mutatják be azt sem, mik okozzák ezeket a társadalmi változásokat.
Hal Melinda azzal kapcsolatban, hogy egyre erőteljesebben bontakozik ki az azonos nemű párok gyermeknevelésével kapcsolatos társadalmi vita, a nyilatkozat pedig ezt a kérdést is el akarja dönteni, arról beszélt, hogy
a hagyományos családmodell megelőző, preventív jellegű számos mentális zavarra vonatkozóan. Az állásfoglalásból leginkább a transzparenciát hiányolom, azt, hogy nincs minden oldal bemutatva
- szögezte le. A klinikai szakpszichológus azt is kifejtette, hogy
érdekes, hogy valamiért éppen kampányidőszakban érkezett ez az állásfoglalás. Furcsa, hogy egy sok hónappal ezelőtti jogalkotási folyamattal kapcsolatosan épp most szólaltak meg, nem akkor, amikor a jogalkotó döntött. Ha erről szólni akartak, már meg kellett volna tenniük.
Leszögezte:
a szervezetek tagjaiként sem tudjuk, ki írta meg ezt az állásfoglalást – és miért ezeket a válaszokat adta az igen nehéz kérdésekre. Nem értem azt sem, miért nem jelölnek meg konkrét passzust a törvényből, ami szerintük stigmatizál és diszkriminál. Erre a kérdésemre még soha nem kaptam választ, ezért azt kell gondoljam, máshonnan érkezik ez a toposz és mindaz, amit látunk, csupán hergelés.
Hal Melinda szerint azért is van szükség a nyílt vitára, mert
bizonyos témákban globális szinten komoly hatalmi erők nyúltak bele a tudományba.
Bizony, ez elérte a tudományt, a kutatásokat, az eredmények értelmezését még akkor is, ha erre eddig csak külföldi példát tudtunk hozni. Sajnálom, hogy az egyik első hazai példát éppen az egyébként általam rendkívül tisztelt és nagy múltú Magyar Pszichiátriai Társaság szolgáltatja. És közben azt se feledjük, hogy ez alapvetően mégiscsak egy keresztény ország. Hajlamosak vagyunk lebecsülni a kontextus hatásait, így történelmünket, kulturális emlékezetünket, amelyek összefüggnek a magyar emberek mentális és fizikai egészségi állapotával.
A szakember azt is elmondta a Mandinernek, hogy
senki nem veszi figyelembe a nemzeti sajátosságokat és kritériumokat.
Látnak egy jónak tűnő amerikai módszert, azt azonnal be akarják emelni a magyar viszonyok közé, de nincsenek tekintettel arra, hogy a magyar lelkek máshogy működnek. Nincs univerzális megoldás. A kontextus nagyon fontos kérdés és hiba ezt elfelejteni! Nemcsak a mi szakmánkat érinti a felvetésem, hanem az összes tudományterületet. Érdemes lenne erről is párbeszédet kezdenünk szakmán belül és azon kívül is!
Hal Melinda klinikai szakpszichológus, közgazdász, a Magyar Pszichiátriai Társaság tagja. Az MCC-Mindset Pszichológia Iskola Test és Lélek Műhelyének műhelyvezetője, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Alkalmazott Pszichológia Tanszéke és a Bajai Szent Rókus Kórház pszichiátriai osztályának pszichológusa.