Tavaly a csúcsdöntések éve volt

2021-ben a felelős kormányzati beavatkozások és ösztönzők hatására a magyar gazdaság erőteljes növekedésnek indult, ami azt jelenti, hogy az iparnak és a lakosságnak is egyre több áramra volt szüksége tavaly. Szó szerint berobbant a hazai villamosenergia-fogyasztás, miközben újabb és újabb rendszerterhelési csúcsok születtek, és változatlanul hatalmas volt Magyarország importkitettsége. A hazai áramtermelés mintegy 47 százalékát továbbra is a Paksi Atomerőmű biztosította, a megújulók közül a naperőművek már közel hét százalékát adták az éves termelésnek. Ugyanakkor az időjárásfüggő megújulók üzemeltetésével kapcsolatban ismételten felmerült egy kritikus gazdasági, klímavédelmi és műszaki következmény, amelynek megoldása érdekében a szabályozást hazai és uniós szinten is a realitásokhoz kellene igazítani, nem pedig a (brüsszeli) zöldlobbi érdekeihez! Ráadásul a hazai szélerőművek egyre gyakoribb, hogy fogyasztották és nem termelték az áramot.

Forrás: Hárfás Zsolt

Jelentősen növekedett a fogyasztás

A MAVIR adatszolgáltatásából kiderül, hogy tavaly a hazai villamosenergia-fogyasztók összességében 46,9 TWh villamos energiát használtak fel, amely érték mintegy 4 százalékkal haladta meg a 2020. évi értéket, annak ellenére, hogy 2020 szökőév volt. Egy év alatt a hazai termelés két, az import mennyisége pedig kilenc százalékkal növekedett. Ennek következtében az import éves részaránya 27 százalékra nőtt, ami változatlanul súlyos ellátás- és nemzetbiztonsági kockázatot jelent. Azt is érdemes megjegyezni, hogy a 2021-es fogyasztás a 2019-es koronavírus nélküli évhez képest is csaknem 3 százalékos növekményt jelent.

A valós fogyasztásnövekedés viszont még ennél is nagyobb lehetett a tavalyi évben, hiszen a beépített napelemes háztartási termelőegységek adatai közvetlenül nem jelennek meg a rendszeradatok között.

Ráadásul nem is kis tételről van szó, ugyanis 2021. harmadik negyedév végére e háztartási naperőművek beépített kapacitása már meghaladta az 1000 MW értéket.

A hazai villamosenergia-fogyasztás összetétele 2009-2021 között Forrás: MAVIR, Ábra: Hárfás Zsolt

A rendíthetetlen pillér

A hazai villamosenergia-termelés rendíthetetlen pillére továbbra is a Paksi Atomerőmű volt, hiszen éves szinten 16 TWh villamos energiát termelt, amely 47 százalékos termelési részaránynak felel meg. Ez az érték lehetett volna nagyobb is, de nem lett, ugyanis a paksi blokkok teljesítményét több alkalommal azért kellett jelentősen csökkenteni, mert éppen jobban sütött a Nap és fújt a szél, és a nap- és szélerőművek által termelt áramot kötelezően át kellett venni. Ez minden szempontból abszurd, de erről majd később.

Sokkoló importadatok

A villamosenergia-import abszolút értéke 2021. december 15-én 16 óra 30 perc környéken érte el éves rekordját, a 3267 MW-ot (akkor ez a fogyasztás 46%-át fedezte)! Az importarány többször azonban még az 53 (!) százalékot is meghaladta, ami azt jelenti, hogy ezekben az esetekben a hazai fogyasztás maradéktalan kielégítéséhez szükséges villamos energia 53 százaléka külföldről érkezett! Ez is azt mutatja, hogy a két új paksi blokk által termelt áramra most is nagy szükség lenne, különösen azért, mert az európai villamosenergia-rendszer már most is kapacitáshiánytól szenved.

Forrás: Hárfás Zsolt

Nem tréfa a szélcsend

Tavaly ismételten paradox helyzettel szembesültünk. A MAVIR adatai szerint mintegy 2500 olyan negyedórás időszak volt, azaz az egész évet alapul véve 27 (!) nap időtartamban, amikor a hazai szélerőművek nem erőműként, hanem fogyasztóként viselkedtek, hiszen az önfogyasztásuk (segédberendezések, hozzájuk tartozó infrastruktúrák villamos energiával való ellátása) nagyobb volt, mint az aktuális (0) termelésük! A szélerőművek áramigényét ilyenkor jelentős részben „atomáram", a Paksi Atomerőműben megtermelt villamos energia biztosította. A hazai szélerőművek amúgy sem jeleskedtek, átlagos teljesítményük csak 70 MW volt, miközben a beépített kapacitásuk 325 MW... Ez mindössze 20 százalék körüli kapacitáskihasználtság!

Itthon a kormányzati ösztönzők hatására folyamatosan növekszik a villamosenergia-rendszerbe betápláló naperőművek száma. November végi adatok szerint a leggyakrabban földre telepített napelemparkok beépített kapacitása (vagyis a háztetőkre szerelt napelemeket nem számítva) már csaknem 1783 MW volt! Ezzel kapcsolatban azonban nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a naperőművek termelése napszaktól és időjárástól függően állandóan változik, ami megmutatkozik abban is, hogy tavaly e megújuló energiaforrás teljesítménye a nettó adatok alapján 0 és 1486 MW között, folyamatosan változott. Miközben az éves átlagteljesítményük értéke csak 270 MW volt, és 13 000 negyedórás időszakban egyáltalán nem tápláltak áramot a hálózatba...

A hazai nap-, szél- és gázerőművek havi termelése (GWh) Forrás: Mavir

A fenti ábrán jól látszik, hogy az őszi-téli, kevésbé napsütéses hónapokban a klímavédelem számára kevésbé üdvös gázerőművek azok, amelyek a napelemek helyett helyt állnak.

Folyamatos csúcsdöntések

A hazai fogyasztás folyamatos növekedését jelzi az is, hogy újabb és újabb rendszerterhelési csúcsok születtek. 2021. június 24-én 19 óra körül – az előző napok csúcsai után (6660 és 6814 MW) – újabb nyári rendszerterhelési csúcs született 6940 MW (15 perces) értéken. Ebből az értékből a villamosenergia-import 2614 MW volt, azaz az elfogyasztott áram több mint 37 százaléka külföldről érkezett! Ha nincs a hat szomszédos országból kapott import, akkor az ország harmadában le kellett volna kapcsolni a teljes áramszolgáltatást, mert az atomenergia ellenzői által favorizált időjárásfüggő megújulók e nyári kora estén sem remekeltek!

2021. december 9-én 16 óra 45 perc körül új, történelmi téli rendszerterhelési csúcs született 7361 MW-os értéken, amelynek jelentős részét, 3046 (!) MW-ot ismét csak importból tudtunk fedezni. Az időjárásfüggő megújulók nulla közeli teljesítményt tudtak felmutatni, miután a téli délután már nem sütött a Nap, és alig fújt a szél. A szélerőművek elhanyagolható, alig 25 MW-os értékkel szerepeltek, holott 325 MW a beépített teljesítményük. Az ipari méretű naperőművek 0 MW-ot adtak az 1783 MW-ból. A háztartási méretű napelemek – amelyek teljesítménye már több mint 1000 MW – szintén nem állhattak rendelkezésre abban az időszakban, amikor egyébként is nagyon megugrik a fogyasztás.

Összesítve, a mintegy 3100 MW-nyi hazai nap- és szélerőművi kapacitásból csupán 25 MW állt rendelkezésre, ami a napnál világosabban mutatja, hogy ellátásbiztonságot a megújulókkal nem lehet garantálni, ezért van szükség olyan folyamatosan termelő alaperőművekre, amelyek télen-nyáron, éjjel-nappal képesek az áramtermelésre.

A nap- és szélerőművek árnyoldalai

Üdvözlendő az a trend, hogy a hazai villamosenergia-rendszerbe egyre több naperőművi kapacitás lép be. Ugyanakkor az elmúlt években már többször felhívtam a figyelmet arra, hogy a bővülő kapacitások alacsonyabb rendszerterhelési időszakokban jelentős hatással vannak az olcsó és klímabarát áramtermelést biztosító Paksi Atomerőmű termelésére is.

Arról van szó, hogy ilyen időszakokban a naperőművek – és kedvező időjárás esetén a szélerőművek – által termelt villamos energia kötelező átvétele arra kényszeríti a Paksi Atomerőművet, hogy bizonyos mértékben csökkentse a teljesítményét. Ez klímavédelmi szempontból is káros, a gazdasági vonatkozásokról nem is beszélve!

Nézzünk konkrét példákat! 2021. május 9-én a Paksi Atomerőművet azért kellett „tervezett menetrendtartásként" több órán keresztül 340 MW-tal visszaterhelni, mert az időjárás éppen kedvező volt a nap- és szélerőművek számára, ezért az általuk termelt áramot kötelezően át kellett venni. Ennek azonban számos negatív következménye van. 2020-ban a Paksi Atomerőműnek az 1 kWh-ra jutó egységköltsége a hivatalos adatok szerint 11,4 Ft/kWh-volt, tehát ennyiért termelt az atomerőmű. Ebben már benne van a Paksi Atomerőmű által a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba a majdani leszerelésre befizetett 25,5 milliárd (közel 1,6 Ft/kWh) forint is. 2021-ben a nap- és szélerőművek átlagos kötelező átvételi átlagára (KÁT) viszont mintegy 37 Ft/kWh volt!

Forrás: Hárfás Zsolt

2021. május 9-én a 340 MW-os visszaterhelés azt jelentette, hogy aznap mintegy 5 millió kWh villamos energiát nem tudott megtermelni Paks, ami a fenti paksi termelési értékkel számolva 57 millió forinttal kevesebb bevételt jelentett a Paksi Atomerőműnek. Egy ilyen esemény pár nappal később, június 13-án ismét megtörtént, akkor 250 MW-tal kellett a paksi hármas blokk teljesítményét csökkenteni...

Klímavédelmi szempontból szintén nem előnyös a Paksi Atomerőmű teljesítményét a naperőművek kedvéért lecsökkenteni. Ugyanis az ENSZ Európai Gazdasági Bizottság legújabb jelentése szerint az atomerőművek zöldebbek a nap- és szélerőműveknél is!

Mindezek alapján hazai és uniós szinten sem lehet már tabu, hogy a szabályozást gazdasági, klímavédelmi és műszaki realitáshoz igazítsuk, azaz, feltétlenül és mihamarabb változtatni kell azon a rendszeren, hogy egy olcsóbb és zöldebb atomerőművet csak azért szabályozzunk vissza, hogy a drágább és kevésbé zöld nap- és szélerőművekben termelt áramot át lehessen venni! A hazai ellátásbiztonsági, versenyképességi és klímavédelmi célok elérése érdekében a Paks II. Atomerőmű megépítése mellett szükség van a naperőművek jelentős fejlesztésére, de utóbbi kérdést reálisan, kőkeményen szakmai alapon kell tudni megítélni. Ez az, amire a hazai zöldek nem képesek.

Hárfás Zsolt
atomenergetikai szakértő
az atombiztos.blogstar.hu oldal szerzője