Amikor Magyarország egy tagjelölti státuszt támogat, az alapvetően politikai gesztus. A Bizottság a csatlakozási kritériumok (az ún. koppenhágai kritériumok) szerint alapos eljárás keretében megvizsgálja a csatlakozási kérelmet, és a csatlakozási folyamat csak azt követően indulhat meg, hogy az Európai Tanács egyhangúlag a tárgyalások megkezdéséről határozott. Ráadásul a tagjelölti státusz nem biztosít automatikus jogot ezen országnak az EU-hoz való csatlakozására, maga a folyamat pedig a korábbi tapasztalatok alapján akár évekig elhúzódhat - fejtette ki ifj. Lomnici Zoltán.
Jelenlegi uniós tagjelöltek
Albánia – tagsági kérelem beadása: 2009. április; tagjelölt lett: 2014. június
Észak-Macedónia – tagsági kérelem beadása: 2004. március; tagjelölt lett: 2005. december
Montenegró – tagsági kérelem beadása: 2008. december; tagjelölt lett: 2010. december; tárgyalásokat megkezdte: 2021. június
Szerbia – tagsági kérelem beadása: 2009. december; tagjelölt lett: 2012. március; tárgyalásokat megkezdte: 2014. január
Törökország – tagsági kérelem (EGK-hoz): 1987; tagjelölt lett: 1999. december; tárgyalásokat kezdett: 2005. október
Az Európai Parlament ma egy határozatban támogathatja majd azt, hogy Ukrajna gyorsított eljárással tagjelölti státuszt kapjon. Az EP vonatkozó állásfoglalása azonban nem kötelező érvényű, vagyis egy ilyen kezdeményezést az Európai Unió mind a 27 tagállamának is támogatnia kellene.
Mint ismeretes, a 2016-os hollandiai népszavazáson a holland polgárok döntő többsége, 61 százaléka elutasította az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási szerződés megkötését.
A Századvég jogi szakértője kiemelte, hogy a csatlakozáshoz teljesíteni kell bizonyos kritériumokat. Ezeket a csatlakozási kritériumokat (más néven koppenhágai kritériumokat) az Európai Tanács 1993-as koppenhágai ülésén állapították meg, és az 1995-ös madridi ülésén megerősítették.
A csatlakozás menetrendje
Bármely ország, amely csatlakozni szeretne
- ezt írásban jelzi a Tanács soros elnökének;
- majd a Tanács, a Bizottság támogatóvéleménye és az Európai Parlament jóváhagya után egyhangúlag dönt a tagjelöltség megadásáról (vagyis minden országnak támogatnia kell)
A Csatlakozási folyamat során a tagjelöltnek
- át kell ültetnie az uniós joganyagot (ehhez össze kell hasonlítani a meglévő jogi környezettel, ez az úgynevezett átvilágítás);
- ki kell alakítania a tagszerű működéshez szükséges intézményeket, fel kell építenie az adminisztratív kapacitásokat;
- és bizonyítania kell, hogy alkalmazni tudja ezeket.
Mindezek alapján a csatlakozási folyamat három szakaszból áll:
I. tagjelöltség
II. tárgyalásos szakasz
III. csatlakozás
A csatlakozási folyamatban résztvevő országok státuszuk szerint:
- potenciális tagjelöltek
- tagjelöltek (a kérelmük alapján, a Tanács döntésével)
- csatlakozási tárgyalásokat folytató tagjelöltek (a tárgyalási keret elfogadása után,a Tanács döntésével)
- csatlakozó országok (a tárgyalások lezárása után a csatlakozási szerződés ratifikálásáig)
- tagállam
A kritériumok a következők:
A nyugat-balkáni országok esetében az ún. „Stabilizációs és Társulási Folyamatban" további tagsági feltételek kerültek meghatározásra, amelyek leginkább a regionális együttműködésre és a jószomszédi kapcsolatokra vonatkoztak.
Adott körülményeitől függően a tagjelölt országban szükséges lehet egy reformfolyamat bevezetése, jogszabályainak az uniós jogszabályokkal és normákkal (az ún. uniós vívmányokkal) való összhangba hozása, valamint az infrastruktúra és a közigazgatás fejlesztése érdekében - magyarázta ifj. Lomnici Zoltán.
A csatlakozási folyamat során a tagjelölt ország pénzügyi és technikai segítségnyújtásban részesül az uniós tagságra való felkészülés támogatása érdekében.
Fontos eleme a folyamatnak a tagjelölt állam átvilágítása, vagyis az Európai Unió (EU) vívmányainak (az alkalmazandó uniós joganyagnak) elemző vizsgálata a csatlakozási tárgyalások előkészítő szakasza. Az átvilágítási folyamat 35 fejezetre bomlik, 6 klaszterbe csoportosítva. Szerepe létfontosságú, hiszen az EU és a különböző tagjelölt országok közötti kétoldalú tárgyalások alapját képezi.
Így lehet eltérni a rendes eljárástól
Tagjelöltség
A tagjelölti státusz gyors elérése politikai akarat kérdése, amely a jelenlegi helyzetben is biztosítható. Nem kell hozzá hosszas előkészítés.
Tagság
Az ukrán elnök azt kérte, hogy a szabályok figyelmen kívül hagyásával, gyorsan legyenek tagok. Ezt támogatják a lengyelek és szlovének is (más országok csak tagjelöltségről beszélnek). A Szerződés alapján ez ugyanakkor nem lehetséges.
ifj. Lomnici Zoltán kiemelte, hogy a folyamat lehetővé teszi a tagjelölt országok számára, hogy megismerkedjenek az uniós vívmányokkal és a velük járó kötelességekkel (mivel a tagjelölt országnak is képesnek kell lennie az uniós vívmányok megvalósítására), és ezért hozzá kell járulnia a csatlakozás előkészületeihez. Az uniós jogszabályok módosítása esetén a csatlakozási tárgyalások ideje alatt egy további átvilágítási folyamat végrehajtására is sor kerülhet.