Mutatjuk, mit kell tudni Ukrajna uniós csatlakozási esélyeiről

Harkiv, 2022. március 1. Orosz rakétatámadásban megrongálódott épület romjai Harkiv belvárosában 2022. március 1-jén. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában. MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

Az Európai Unióról szóló szerződés állapítja meg azokat a feltételeket (49. cikk) és elveket (6. cikk (1) bekezdése), amelyeknek minden, az Európai Unióhoz (EU-hoz) csatlakozni kívánó országnak meg kell felelnie. Egy adott ország az Európai Tanácstól az Európai Bizottság véleménye alapján kaphat „tagjelölt ország" státuszt, az ország által benyújtott, az Európai Unió (EU) tagsága iránti kérelmét követően - mondta ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég jogi szakértője az Origo kérdésére Ukrajna esetleges uniós csatlakozásával kapcsolatban.

Amikor Magyarország egy tagjelölti státuszt támogat, az alapvetően politikai gesztus. A Bizottság a csatlakozási kritériumok (az ún. koppenhágai kritériumok) szerint alapos eljárás keretében megvizsgálja a csatlakozási kérelmet, és a csatlakozási folyamat csak azt követően indulhat meg, hogy az Európai Tanács egyhangúlag a tárgyalások megkezdéséről határozott. Ráadásul a tagjelölti státusz nem biztosít automatikus jogot ezen országnak az EU-hoz való csatlakozására, maga a folyamat pedig a korábbi tapasztalatok alapján akár évekig elhúzódhat - fejtette ki ifj. Lomnici Zoltán.

Jelenlegi uniós tagjelöltek

Albánia – tagsági kérelem beadása: 2009. április; tagjelölt lett: 2014. június

Észak-Macedónia – tagsági kérelem beadása: 2004. március; tagjelölt lett: 2005. december

Montenegró – tagsági kérelem beadása: 2008. december; tagjelölt lett: 2010. december; tárgyalásokat megkezdte: 2021. június

Szerbia – tagsági kérelem beadása: 2009. december; tagjelölt lett: 2012. március; tárgyalásokat megkezdte: 2014. január

Törökország – tagsági kérelem (EGK-hoz): 1987; tagjelölt lett: 1999. december; tárgyalásokat kezdett: 2005. október

Az Európai Parlament ma egy határozatban támogathatja majd azt, hogy Ukrajna gyorsított eljárással tagjelölti státuszt kapjon. Az EP vonatkozó állásfoglalása azonban nem kötelező érvényű, vagyis egy ilyen kezdeményezést az Európai Unió mind a 27 tagállamának is támogatnia kellene.

Mint ismeretes, a 2016-os hollandiai népszavazáson a holland polgárok döntő többsége, 61 százaléka elutasította az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási szerződés megkötését.

A Századvég jogi szakértője kiemelte, hogy a csatlakozáshoz teljesíteni kell bizonyos kritériumokat. Ezeket a csatlakozási kritériumokat (más néven koppenhágai kritériumokat) az Európai Tanács 1993-as koppenhágai ülésén állapították meg, és az 1995-ös madridi ülésén megerősítették.

A csatlakozás menetrendje

Bármely ország, amely csatlakozni szeretne

- ezt írásban jelzi a Tanács soros elnökének;

- majd a Tanács, a Bizottság támogatóvéleménye és az Európai Parlament jóváhagya után egyhangúlag dönt a tagjelöltség megadásáról (vagyis minden országnak támogatnia kell)

A Csatlakozási folyamat során a tagjelöltnek

- át kell ültetnie az uniós joganyagot (ehhez össze kell hasonlítani a meglévő jogi környezettel, ez az úgynevezett átvilágítás);

- ki kell alakítania a tagszerű működéshez szükséges intézményeket, fel kell építenie az adminisztratív kapacitásokat;

- és bizonyítania kell, hogy alkalmazni tudja ezeket.

Mindezek alapján a csatlakozási folyamat három szakaszból áll:

I. tagjelöltség

II. tárgyalásos szakasz

III. csatlakozás

A csatlakozási folyamatban résztvevő országok státuszuk szerint:

- potenciális tagjelöltek

- tagjelöltek (a kérelmük alapján, a Tanács döntésével)

- csatlakozási tárgyalásokat folytató tagjelöltek (a tárgyalási keret elfogadása után,a Tanács döntésével)

- csatlakozó országok (a tárgyalások lezárása után a csatlakozási szerződés ratifikálásáig)

- tagállam

A kritériumok a következők:

• a demokráciát, a jogállam és az emberi jogok érvényesülését garantáló intézmények stabilitása, a kisebbségi jogok tiszteletben tartása és védelme;
• működő piacgazdaság és képesség az Unión belüli versenyviszonyokkal és piaci erőkkel való megbirkózásra;
• a tagsággal járó kötelezettségek teljesítésére – és ennek részeként az uniós jogot képező szabályok, standardok és szakpolitikák (a közösségi vívmányok) hatékony végrehajtására – való képesség, valamint a politikai, gazdasági és monetáris unió célkitűzéseinek vállalása.

A nyugat-balkáni országok esetében az ún. „Stabilizációs és Társulási Folyamatban" további tagsági feltételek kerültek meghatározásra, amelyek leginkább a regionális együttműködésre és a jószomszédi kapcsolatokra vonatkoztak.

Ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég jogi szakértője Forrás: MTI/Krizsán Csaba

Adott körülményeitől függően a tagjelölt országban szükséges lehet egy reformfolyamat bevezetése, jogszabályainak az uniós jogszabályokkal és normákkal (az ún. uniós vívmányokkal) való összhangba hozása, valamint az infrastruktúra és a közigazgatás fejlesztése érdekében - magyarázta ifj. Lomnici Zoltán.

A csatlakozási folyamat során a tagjelölt ország pénzügyi és technikai segítségnyújtásban részesül az uniós tagságra való felkészülés támogatása érdekében.

Fontos eleme a folyamatnak a tagjelölt állam átvilágítása, vagyis az Európai Unió (EU) vívmányainak (az alkalmazandó uniós joganyagnak) elemző vizsgálata a csatlakozási tárgyalások előkészítő szakasza. Az átvilágítási folyamat 35 fejezetre bomlik, 6 klaszterbe csoportosítva. Szerepe létfontosságú, hiszen az EU és a különböző tagjelölt országok közötti kétoldalú tárgyalások alapját képezi.

Így lehet eltérni a rendes eljárástól

Tagjelöltség

A tagjelölti státusz gyors elérése politikai akarat kérdése, amely a jelenlegi helyzetben is biztosítható. Nem kell hozzá hosszas előkészítés.

Tagság

Az ukrán elnök azt kérte, hogy a szabályok figyelmen kívül hagyásával, gyorsan legyenek tagok. Ezt támogatják a lengyelek és szlovének is (más országok csak tagjelöltségről beszélnek). A Szerződés alapján ez ugyanakkor nem lehetséges.

ifj. Lomnici Zoltán kiemelte, hogy a folyamat lehetővé teszi a tagjelölt országok számára, hogy megismerkedjenek az uniós vívmányokkal és a velük járó kötelességekkel (mivel a tagjelölt országnak is képesnek kell lennie az uniós vívmányok megvalósítására), és ezért hozzá kell járulnia a csatlakozás előkészületeihez. Az uniós jogszabályok módosítása esetén a csatlakozási tárgyalások ideje alatt egy további átvilágítási folyamat végrehajtására is sor kerülhet.