Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Amit most látunk az a krízisnek az eleje. Tipikusan a belső ukrajnai területekről jönnek, de vannak kárpátaljai magyarok is – közölte Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorában. Hozzátette: harmadik országbeliek is menekülnek, közülük legtöbben egyetemisták.
Kárpátalja jelen pillanatban nem katonai terület, azonban, ha ez megváltozna, akkor az onnan érkezők száma hirtelen a sokszorosára növekedne
- húzta alá a miniszterelnök. Mint mondta, a menekültek közül vannak, akik rokonokhoz mennek, a harmadik országbeliek haza utaznak, míg vannak, akik itt maradnak Magyarországon. Jelenleg 70-80 százaléka a menekültnek továbbutazik.
A kormányfő továbbá megköszönte az önkéntesek munkáját, akik nagy támaszt jelentenek az állami szerveknek.
A miniszterelnök tájékoztatása szerint megkezdték a tárgyalásokat a munkaadókkal is, hogy azok, akik hosszabb-rövidebb ideig itt maradnak velünk, munkába tudjanak állni. – Akik ide jönnek, azoknak azt tudjuk felajánlani, amit a magyaroknak is: három hónapig tartjuk a kiadásaikat, mint például egy munkanélkülinek is ilyenkor 3 hónapig adunk ellátmányt, de utána nekik is munkába kell állniuk. Ez az ideérkező külföldiekkel sem lesz másképp – tette hozzá.
Arra, hogy hogyan segítenek ebben a helyzetben az Unió intézményei, a kormányfő úgy fogalmazott: ha beszélni kell, akkor Brüsszelre mindig lehet számítani, de ha cselekedni kell, akkor csak a nemzetállamokra lehet.
Nem tudom, mire várnak Brüsszelben, de ha mi rájuk várnánk, akkor súlyos állapotok alakulnánk ki a magyar határnál. Ezért nem kell várni senkire, ez a mi ügyünk, ezt nekünk kell megoldani, és Magyarország meg is fogja oldani
- szögezte le Orbán Viktor.
Elmondta, hogy már korábban felhívta a figyelmet arra, hogy békésen kell rendezni az orosz-ukrán konfliktust, mert mindenki tudta, hogy egy esetleges háború miatt a szomszédos országok kerülnek nehéz helyzetbe. Mindent megpróbáltunk az elmúlt években, de ennyire futotta. Egy V4-es közös menekültügyi rendszert kell kialakítani – mondta a kormányfő.
Egy másik Európában fogunk élni – reagált arra Orbán Viktor, hogy Németország jelentős haderőfejlesztésről döntött. Az erő két irányból jöhet: saját magadtól és a szövetségeseidtől. A NATO akkor véd meg minket, ha mi is megvédjük magunkat, ezért haderőfejlesztést kellett végrehajtani – húzta alá Orbán Viktor.
A miniszterelnök a magyar honvédség fejlesztéséről elmondta, hogy
óriási baloldali össztűzben kezdtek el dolgozni a terveken, így elég erősek vagyunk ahhoz, hogy mi magunk és a szövetségeseink együtt garantáljuk a biztonságunkat.
– Csak akkor lehet baj, ha belesodródunk ebbe a háborúba – tette hozzá.
Nagyon nehéz helyzetben vagyunk, ezért van szükség stratégiai nyugalomra – mondta a kormányfő. Mindenki felzaklatott állapotban van a háború miatt. Egy ilyen helyzetben könnyű hibázni, ezért nem szabad semmilyen elkapkodott döntést hozni. Úgy látom, hogy a baloldal a háború oldalán áll, mert amit ők akarnak, az belevisz minket a háborúba – mondta Orbán Viktor.
A kormányfő szerint a fegyverszállítás katonai célponttá alakítaná Kárpátalját. Nem lehet a nyugati barátainknak szívességet tenni egy-egy nyilatkozattal – tette hozzá.
Ebben a konfliktusban a legfontosabb a magyarok békéje és biztonsága
- szögezte le a kormányfő.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy szíven ütötte az a kijelentés, hogy a kárpátaljai magyarok oroszbarátok. Ez egy feljelentés volt ebben a háborús helyzetben, ez a legközvetlenebb veszélyt hozta az ottani magyarok fejére - mondta kormányfő.
Értem, hogy kampány van, de annak az értelme, hogy a végén jó kormány legyen, de ha belesodródik egy háborúba az ország, akkor leromboljuk az ország jó pozícióját.
A választási kampányban, ha háború van, akkor a magyarok biztonsága a legfontosabb, és nem a kampány maga - tette hozzá.
A közvetlen veszély, hogy a nyugatiak a szankciók mellett döntöttek. Mi nem akartunk okoskodni a szankciókról - ismertette a kormányfő. Orbán szerint az egység a fontos, de a szankcióknak ára van. Ezt rövid távon meg fogjuk fizetni, és a szankciók negatív hatásainak a kiküszöbölésén fogunk dolgozni - tette hozzá.
A második közvetlen veszély az energiaárak hirtelen megemelkedése, és védeni kell a rezsicsökkentés eredményeit. A harmadik probléma, hogy az infláció 50 százalékát az energiaáremelés adja, és ez tovább fog nőni
- ismertette a kormányfő. Középtávon veszély, hogy az egész európai gazdaság teljesítménye kisebb lesz, így mindent újra kell kalkulálni. Minél hamarabb ér véget a háború, annál kisebbek lesznek a károk - tette hozzá.
A járvánnyal kapcsolatban a miniszterelnök úgy fogalmazott, legyőztük az ötödik hullámot.
Mostmár meg lehetett engedni, hogy visszajöjjünk a korábbi járványügyi intézkedésekből.
Egyelőre a helyzet biztató, nem lehet tudni, ez volt-e az utolsó hullám - mondta a kormányfő.
