Az elmúlt hónapokban rohamosan emelkedett az üzemanyagok ára Európában. Ez a kőolaj világpiaci árának meredek emelkedése miatt kezdődött, az orosz-ukrán háború kitörése pedig tovább emelte az árakat.
Magyarországon a kormány döntése értelmében továbbra is érvényben van az üzemanyag-árstop, aminek köszönhetően a gázolaj és a benzin ára nem lehet több a literenkénti 480 forintnál. Ez jelenleg az Európai Unió legalacsonyabb üzemanyagárát jelenti, hiszen
Nyugat-Európában már van, ahol megközelíti a 900 forintot egy liter üzemanyag ára.
Az elszabadult üzemanyagárak ellen egyes országokban adócsökkentéssel próbálnak fellépni. Lengyelországban például a kormány 23 százalékról 8 százalékra csökkentette üzemanyagok adóját még február elején. Ezzel a döntéssel sikerült mérsékelniük az árakat, azonban a nettó ár így is nő, amivel egy idő után a bruttó is nőni fog - vagyis ez nem olyan hatékony, mint a magyar benzinárstop.
Az orosz-ukrán háború kitörése óta Németországban drágult a leginkább a gázolaj ára, derült ki azokból az adatokból, amelyeket a napokban tett közzé az Európai Bizottság. A Funke Mediagroup által közzétett EU-s adatok szerint a háború kezdetét megelőző napoktól számítva április 25-ig a gázolaj literenkénti ára Németországban 38 eurocenttel emelkedett, de hasonló emelkedést lehetett tapasztalni Svédországban és Lettországban is, hívta fel rá a figyelmet a V4NA hírügynökség.
A május 10-i fogyasztói árakat tekintve,
az uniós országok csaknem felében már több mint 700 forintot kell fizetni egy liter üzemanyagért, sőt, több helyen a 900 forintot is megközelítik az árak.
A Hirado.hu grafikáján is jól látható, hogy Norvégiában a legdrágább az üzemanyag Európában, ott egy liter benzin 878, míg egy liter gázolaj 874 forintba kerül.
Az Európai Bizottság most készíti elő az újabb Oroszországgal szembeni szankciós csomagot, melynek része lenne az olajembargó bevezetése. A tervezet szerint az Európai Unió tagállamainak bizonyos határidőig le kellene állítania az Oroszországból érkező kőolaj behozatalát, ez azonban súlyos következményekkel járna az európai gazdaságra nézve, és az üzemanyagárak további, brutális drágulásához vezetne.
Az orosz kőolajembargó brüsszeli tervek szerinti bevezetésének Magyarországon katasztrofális gazdasági és ellátásbiztonsági következményei lennének – sőt, az egész Európai Unióban, de talán az egész nyugati világban is komoly gazdasági kihívásokat okozna – mondta Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Energia- és Klímapolitika Üzletágának vezetője az Origónak.
Mint mondta, Magyarország ellátásbiztonsága is veszélybe kerülne, és
az olajembargó bevezetése esetén az üzemanyag árstopot sem lehetne tovább fenntartani.
Hozzátette, kifejezetten óvatos és optimista a korábbi, 700–800 forintos üzemanyagárra vonatkozó becslés, hiszen az ár nagyban függ a világpiaci ártól és az ellátás biztonságától is.
A szankció hatására nem lenne kizárt a 800-900 forintos üzemanyagár sem.
Orbán Viktor hétfőn a Karmelita kolostorban fogadta Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, aki részletes, teljes körű tájékoztatást kapott a brüsszeli testület által javasolt szankciós csomagnak a Magyarországot érintő hatásairól. Erről Szijjártó Péter külügyminiszter beszélt a találkozót követően.
Magyarország energiaellátása biztos lábakon áll. „Kiszámítható, és biztosítja az ország működőképességét.
Az Európai Bizottság javaslata ezt a helyzetet rombolná le, amit Magyarország nem enged meg”
- jelentette ki Szijjártó Péter, hozzátéve: „Magyarország várja a helyzet megoldását célzó brüsszeli javaslatokat.”