Kovács Zoltán: A háborús veszélyhelyzet a magyarok biztonságát és védelmét szolgálja

Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára

A háborús veszélyhelyzet kihirdetése azt szolgálja a kormány számára, hogy lehetőség legyen azoknak az eszközöknek a biztosítására, melyek lehetővé teszik hazánk nemzeti biztonsági érdekeinek, valamint családjaink biztonságának megóvását, illetve megakadályozzák, hogy Magyarországot belerángassák a háborúba - olvasható Kovács Zoltán, nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár, nemzetközi szóvivő EUobserverben megjelent válaszcikkében. 

Miközben az EUobserver két szerzője, Pásztor Emese és Sanjay Sethi meglehetősen elfogultan foglalnak állást a COVID-járvány és most az ukrajnai háború miatt elrendelt magyar veszélyhelyzetről, illetve igyekeznek Orbán Viktor miniszterelnököt és kormányát Európa tekintélyelvű fekete bárányának beállítani, éppen a különleges jogrend lényege felett siklanak el - írta Kovács Zoltán, az EUobserbernek adott válaszcikkében.

Nem, a szabályzás nem arra való, hogy „feltételezhetően felhatalmazza a kormányt a parlament megkerülésére, illetve polgári és politikai jogokat rendeleti úton korlátozó intézkedéseket hozzon.

Nem is arra, hogy előmozdítsa „Magyarország legerősebb jobboldali pártjának nyíltan antidemokratikus céljait." Ehelyett a különleges jogrend a magyarok életének megmentését, valamint biztonságának és védelmének biztosítását szolgálja" - tette hozzá.

Kovács Zoltán Fotó: Csudai Sándor - Origo

A parlament kedden fogadta el Magyarország Alaptörvényének módosítását – mely lehetővé teszi a magyar kormány számára, hogy egy szomszédos országban folyó fegyveres konfliktus, háború vagy humanitárius katasztrófa esetén veszélyhelyzetet rendeljen el – és amelyről tudható volt, hogy hőzöngést vált ki a liberális buborékon belül.

Emlékeznek még 2020 tavaszára, amikor Magyarország a koronavírus-járvány miatt veszélyhelyzetet vezetett be? A forgatókönyv két éve ugyanaz volt, mint most - írta Kovács Zoltán.

Akkoriban a baloldali-liberális, mainstream média a „demokrácia eróziójával" riogatott (The Independent), azt állítva, hogy Orbán Viktor miniszterelnök szerintük „egyedül és kihívók nélkül, rendeletek útján fog uralkodni" (The Guardian). Egyesek még Hitlerrel is párhuzamot vontak (a volt finn nagykövet és mások), és azt állították, hogy Orbán Viktor felfüggesztette a magyar parlamentet.

De vajon a veszélyhelyzet valóban autokratikus zűrzavarba taszította Magyarországot? Nem, nem így történt. Ellenkezőleg, a kormány számára gyors cselekvést tett lehetővé: a határok lezárását, a korlátozások életbe léptetését és az egészségügy ellátását minden olyasmivel, amire szükség lehetett a rászorulók megsegítése érdekében - közölte Kovács Zoltán.

Ezek segítették Magyarországot

Úgy látja, miután Magyarország átvészelte a járvány legnehezebb szakaszait és elindult a gazdasági újjáépítés, a különleges jogrend által biztosított gyorsaság rendkívüli mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a lezárások után Magyarország még erősebb legyen, mint amilyen azelőtt volt.

Az ukrajnai háború okán kedden elfogadott „veszélyhelyzet" esetén valójában ugyanez történik. Kritikusaink már most amiatt jajgatnak, hogy a Fidesz csupán saját autoriter cselekedeteit akarja a legalitás köntösébe bújtatni.

Az igazság ezzel szemben az, hogy a szabályzás célja a kormány számára azoknak az eszközöknek a biztosítása, melyek lehetővé teszik hazánk nemzeti biztonsági érdekeinek, valamint családjaink biztonságának megóvását, illetve megakadályozzák, hogy Magyarországot belerángassák a háborúba

- írta Kovács Zoltán. Mellesleg a Parlamentnek továbbra is jóvá kell hagynia a kormány döntéseit - zárul a cikk.