Háborús infláció van, ennek megszűnéséhez béke kell

Robbanásban megsérült épület és autó Kharkiv-ban

A háború befejeződése a háborús infláció megszűnéséhez vezetne – mondta Isépy Tamás, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. vezető szakértője az Origónak adott interjúban. Isépy emlékeztet, hogy Magyarországon az inflációs ráta messze a balti államok - például az észtek 20 százalékos -  szintje alatti. A geopolitikai konfliktus lezárultával az inflációs környezet is megváltozik, és nem jelenti egyes rétegek leszakadását, lemaradását. Hozzátette: Magyarországon a lakosság az energiához az EU-ban a legalacsonyabb áron jut hozzá.

Az orosz fizetőeszköz értéke zuhanórepülésbe kezdett a háború első napjaiban, ugyanakkor jelenleg erősebb, mint az elmúlt öt évben bármikor. Három hónap alatt 57,0 százalékkal növekedett az értéke. Mi ennek az oka?

A háború első napjaiban jelentősen gyengült a rubel, azonban az orosz jegybank drasztikusan megemelte alapkamatát, amely erősítően hatott a rubel árfolyamára. Továbbá döntően a nyersanyagárak megemelkedése miatt Oroszország devizabevételei jelentősen megemelkedtek, amelyek átváltása erősítően hat a rubel árfolyamára.

A szankciók miatt az import jelentősen visszaesett, és a külkereskedelmi egyenleg jelentősen javult.

Herszonban is bevezették a rubelt. Forrás: AFP/TT/Janerik Henriksson

Március vége óta Oroszország helyzete folyamatosan javul. Miért nem működnek az Európai Unió által erőltetett szankciók?

A szankciók, ha egyáltalán sikeresek lehetnek, nyilván hosszabb távon fejtik ki hatásukat. Egyfelől érzékelhető, hogy

a jóval magasabb energiaárak magasabb bevételeket generálnak, még a kevesebb értékesített mennyiség esetén is.

Másfelől azonban nem szabad elfelejteni, hogy

minden szankció valamiképpen negatívan is érintheti Oroszországot, hiszen a normál piaci folyamatoktól eltérő gazdasági fejlődés jön létre. Pontosabban kisebb növekedés, kevesebb bevétel, mint ami a szankciók nélkül alakult volna ki.

Nem mindegy, hogy az oroszok elzárják-e a gázcsapokat, avagy nem. Forrás: AFP/Alexander Zobin

A „nem baráti" országoknak rubelben kell fizetniük az orosz olajért és gázért. Egyesek szerint ez a lépés akár a kezdete is lehet annak, hogy a világ országai elszakadnak az olaj- és gáztermékek árának dollárban való jegyzésétől. Ez milyen következményekkel járna, illetve mennyire reális, hogy Európa leváljon az orosz energiáról?

A világpiaci árak dollárban vannak meghatározva. Az egyes országok szerződéseikben persze ettől eltérhetnek, és a teljesítési deviza lehet a rubel is. A szankciós folyamat azonban nem a rubel, mint referenciadeviza vagy világpiaci ár konkurensként történő megjelenése irányába mutat, hanem az orosz energiafüggés csökkentése irányába hat.

Rövidtávon irreálisnak tartom az orosz energiáról való teljes leválást. Továbbá az egyes technológiai váltásokat figyelembe véve is csak középtávon képzelhető el az EU vagy egyes országok az orosz energiától való függésének csökkentése.

Bár idén márciusban valóban megugrott az orosz infláció (egyetlen hónap alatt 7,6 százalékkal emelkedtek az árak átlagosan), április és május már csökkenő inflációs mutatókat hozott. Hosszú távon miért fog jobban fájni az Európai Unió szankciós politikája az EU lakóinak, mintsem az oroszoknak?

Ha csak az inflációs rátát nézzük, akkor jelenleg az orosz 16,8 (március)-17,8 (április) -17,1 (május) százalékos inflációs ráta messze magasabb az EU-s 7,8 (március) és 8,1 százalékos (április) inflációs adatnál. Ez kedvezőbb egyelőre az EU lakóinak.

Ugyanakkor, ha az EU azon országaiban (pontosabban azok miatt), ahol energiaellátás-biztonsági problémák lépnek fel, drasztikusan megemelkedhetnek az energiaárak vagy nem lesz energia megfelelő mennyiségben. Ez a szituáció pedig, ha csak a gazdasági hatásokat vizsgáljuk, drasztikus áremelkedéshez vezethet.

A jelenlegi orosz kamatok már egyáltalán nem mutatnak eltérést a háború előtti kamatemelési trendvonaltól. Azaz a monetáris kondíciók is azt sugallják, hogy Oroszország gazdasága már túljutott a háború okozta hullámvölgyön. Ha ezt nézzük, akkor elképzelhető, hogy emiatt még távolabb kerül a háború befejezésének időpontja?

Azt nem szabad elfelejteni, hogy a jegybanki alapkamat meglehetősen magas szinten is volt (20 százalékon), és erről a magas szintről csökkentették azt 9,5 százalékosra. A magas kamatszint egyrészt kedvezett a rubelnek, másrészt normál esetben az infláció visszafogására, leszorítására alkalmas eszköz.

A kamatok alakulásának/alakításának egyfelől pénzügyi stabilitási, másfelől árstabilitási szempontokat kell mutatnia, és semmiképpen nem tekinteném a háború lezárását előrejelző mérőszámnak/indikátornak.

Vlagyimir Putyin orosz elnök videókonferencia keretében tárgyal az orosz biztonsági tanács tagjaival a Moszkva melletti vidéki rezidenciáján, Novo-Ogarjovóban 2022. március 3-án. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában. Forrás: MTI/EPA/Pool/Szputnyik/Andrej Gorskov

Mire számíthatunk a következő időszakban abban a tekintetben, hogy az árak egye inkább emelkednek, és sokaknak már most komoly anyagi, ellátási gondokkal kell szembenézniük?

A magas inflációs környezet általánosságban nem kedvez a lakosságnak, hiszen a munkavállalók egyes csoportjai tartósan magas inflációs környezetben kevésbé tudják érvényesíteni a béremelési szándékukat. Ez pedig az egyes csoportok számára kedvezőtlen lehet, mivel reál értelemben jelentősen csökken a jövedelmük. Az ellátásbiztonsági kérdés, és az ilyen bizonytalan/háborús külső környezetben a háborús infláció tetőzésének még nem láthatóak a jelei. Az azonban bizton állítható, hogy

a háború befejeződése a háborús infláció (döntően az energiaárak és az élelmiszerárak drasztikus emelkedése által indukálta infláció) megszűnéséhez vezet.

Magyarországon a lakosság az energiához az EU-ban a legalacsonyabb ár mellett jut hozzá. Az inflációs ráta is messze az észt 20 százalék alatti.

Így a geopolitikai konfliktus lezárultával az inflációs környezet is moderálódhat, és nem jelenti egyes rétegek leszakadását, lemaradását.