Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A közelmúltban több baloldali politikus és véleményformáló tüntette fel pozitív színben Brüsszel energiaembargós javaslatait – írják a Századvég legújabb elemzésében.
Fekete-Győr András, a Momentum frakcióvezetője kifejtette, hogy amennyiben a baloldal kormányozna, akkor Magyarország – a bolgár példát követve – „mindenképpen csatlakozott volna az olajembargóhoz", míg a Jobbik európai parlamenti képviselője, Gyöngyösi Márton a brüsszeli szankciós csomagról úgy vélekedett, hogy „a javasolt szankciók jók, és hatékonyak". A Párbeszéd frakcióvezetője, Tordai Bence a magyar kormány törekvéseit az olajembargó alóli mentesség elérésére úgy értelmezte, hogy a kormányzat „12 év bűnös tétlenség után, a magyar embereket túszul ejtve zsarolja az Uniót", továbbá Balázs Péter egykori baloldali külügyminiszter szerint kudarc lenne, ha nem sikerülne elfogadtatni Brüsszel hatodik szankciós csomagját.
Világosan látnunk kell, hogy az olajembargó – mentesség hiányában – alapjaiban veszélyeztette volna a magyar gazdaság működését, az ország energiabiztonságának szavatolását, valamint ellehetetlenítette volna az üzemanyagárstop megőrzését, melynek legnagyobb kárvallottjai a magyar emberek lettek volna.
Ugyanakkor a baloldal említett megnyilvánulásai kevésbé meglepőek annak fényében, hogy a balliberális pártok és politikusok hosszú ideje támadják a rezsicsökkentést és a benzinárstopot, így az embargópárti vélemények a korábbi politikájuk szerves folytatásaként értelmezhetők. Egyebek mellett az összefogott baloldali tömb egykori kormányfőjelöltje, Márki-Zay Péter korábban kijelentette, hogy
A rezsicsökkentésnek azt a formáját, amit Orbán Viktor kitalált, azt nem szeretnénk fenntartani,
míg az üzemanyagárstopot „elhibázott megoldásnak" titulálta. Ehhez hasonlóan
Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök a rezsicsökkentést egyszerűen „hülyeségnek" nevezte.
Amennyiben a baloldal kormányozna Magyarországon és kivezetésre kerülnének a hatóságilag rögzített rezsiárak, akkor a villamosenergia-tarifák a jelenlegi több mint háromszorosára, míg a földgáz-szolgáltatások ára az öt és félszeresére emelkedne. A piaci árak bevezetése így összesen négy és félszeres költségnövekedéshez vezetne egy átlagos magyar háztartásban.
A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy – rezsicsökkentés nélkül – egy átlagos magyar háztartás 9 ezer forintos villamosenergia-kiadása 30 ezer forintra, míg a 13 ezer forintos földgázszámlája 71 ezer forintra nőne. Így összesen a rezsiszámla havi 22 ezer forintról 101 ezer forintra emelkedne, ami havonta 79 ezer, éves szinten több mint 948 ezer forint többletköltséget okozna egy átlagos magyar háztartásnak.
Az elemzésben arra is felhívják a figyelmet, hogy a rezsi piaci árazásával járó többletköltségen felül – amennyiben az olajembargó hatásaként a benzin és gázolaj esetében sem érvényesülhetne a hatósági ársapka – a magyaroknak júniusban a 76 literes, átlagos havi üzemanyag-fogyasztásukból kiindulva átlagosan 21 ezer forinttal kellene többet fizetniük az üzemanyagért.
A háztartások energiafogyasztását nagymértékben befolyásolja az egy fedél alatt élők száma, ugyanis minél többen alkotnak egy háztartást, annál nagyobb az energiafogyasztás mind a villamosenergia, mind a földgáz tekintetében. A piaci árak bevezetése okozta árnövekedés így fokozottan hátrányos lenne a családos, és különösen a nagycsaládos háztartásokra nézve.
A rezsicsökkentési program hiányában egy egyfős háztartás havi kiadása az áram és a gáz tekintetében 16 ezer forintról 72 ezer forintra nőne (ez 56 ezer forintos többletkiadást jelentene), ugyanakkor egy négyfős háztartás esetében a díj havi 28 ezerről 126 ezer forintra emelkedne. Egy nyolcfős (például többgenerációs) családnak pedig 138 ezer forinttal kellene magasabb díjat fizetnie, ha nem érvényesülnének a hatósági rezsiárak.
Hozzáteszik, hogy a rögzített árak leépítésével, háztartások százezreinek kellene anyagi okokból lemondani otthonuk kellő mértékű fűtéséről, világításáról és műszaki eszközeik használatáról, ami jelentős társadalmi feszültségeket eredményezne.
Amennyiben a villamosenergia és a földgáz ára a piaci árszabás következtében a négy és félszeresére növekedne, annak egyenes következménye lenne, hogy a jelenlegi 4,2 százalékos energiaszegénységi ráta – a Századvég számításai szerint – körülbelül az ötszörösére, közel 22 százalékosra emelkedne, vagyis minden ötödik ember energiaszegénnyé válna Magyarországon. A baloldali javaslat hatására tehát 900 ezer háztartásnak, azaz körülbelül 2,1 millió embernek kellene lemondania a kellő mértékben fűtött otthon kényelméről.
