Nem mai történet a globális minimumadó terve, hiszen az amerikai demokraták például már egy ideje lobbiznak annak a bevezetéséért. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tavaly októberben Párizsban találkozott amerikai kollégájával, Antony Blinken külügyminiszterrel.
A magyar miniszter akkor is egyértelművé tette, hogy Magyarország csak feltételekkel tudja támogatni a az ötletet, és csak akkor, ha az "nem okoz kárt a magyar gazdaságnak és nem veszélyeztet magyar munkahelyeket." Azóta kitört az orosz-ukrán háború, erre Brüsszelben váratlanul előhúzták a tervet, ami a jelenlegi helyzetben óriási gondokat okozna az európai, ezen belül a magyar gazdaságnak.
A leggyakoribb kifogás a globális minimumadóval szemben, hogy az erről szóló tervezet korábban csak a digitális cégekre vonatkozott (azokra, amelyek a valóságban gyakorlatilag nem adóztak, ott tehát az volt a tét, hogy egyáltalán adózzanak), most viszont valamennyi vállalatra kiterjesztenék. Mondani sem kell, az új verzió
erősen rontaná Magyarország versenyképességét.
Arról nem is beszélve, hogy a terv az érintett cégeknek nem hagyna elég időt a felkészülésre, nehéz helyzetbe hozva őket. Komoly ellenérv az is, hogy a szükséges szakértői munka nem a megfelelő ütemben halad, már ami a terv előkészítését illeti.
Az előbbiek miatt a kormánypártok nem támogatják Brüsszel felvetését. Fideszes képviselők hétfőn határozati javaslatot nyújtottak be az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága elé arról, hogy Magyarország ellenzi a globális minimumadó bevezetésére vonatkozó európai uniós irányelv elfogadását. A testület később elfogadta az indítványt.
Nemcsak Magyarország ellenzi a globális minimumadó bevezetését, hanem például az amerikai republikánusok is. Közös érv, hogy a jelenlegi háborús helyzetben ez súlyos károkat okozna a világgazdaságban. Ezt példázza, hogy Rick Scott republikánus szövetségi szenátor tavaly október végén arról beszélt: a globális minimumadó negatív hatással lenne a jövőbeli amerikai versenyképességre, és nem áll érdekében az amerikai adófizetőknek, munkahelyteremtőknek és családoknak.
A magyar kormány nem lelkes a globális minimumadó ötletétől, annak bevezetésétől még egy mélyütést kapna az európai versenyképesség
- fogalmazott Szijjártó Péter a napokban, hozzátéve, hogy háborús helyzetben a termelő vállalatokat érintő újabb adóterhek "végzetesek lehetnek".
Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy Brüsszelnek nem ez volt az első furcsa gazdasági elképzelése az elmúlt hónapokban. Úgy tűnik, hogy
az Egyesült Államokat kiszolgáló uniós vezetők mindent megtesznek az európai gazdaság szétveréséért.
Szintén az "őrült ötlet" kategóriájába tartozik a karbonadó bevezetése. Ez is egy olyan sarc, amelynek az európai emberek innák meg a levét. Szijjártó Péter a felvetéssel kapcsolatos vita során aláhúzta, hogy bár a világ kontrollálhatatlan hullámvasúton ül a gazdasági kilátások tekintetében, nem szabad növelni az emberek adóterheit. "Mindenképp megakadályozandónak tartjuk azt a brüsszeli elképzelést, amelynek alapján megadóztatnák a hagyományos meghajtású, dízel vagy benzines autóval közlekedő embereket" - tette egyértelművé a magyar álláspontot. A magyar baloldal ezzel szemben kiállt Brüsszel megszorító politikája mellett.
Talán a legnagyobb ellenállást az oroszokkal szembeni olajembargó terve váltotta ki. Brüsszel úgy gondolta, hogy az ukránok melletti kiállás többet ér, mint az európai polgárok ellátásbiztonsága. A témával foglalkozó cikkünkben végigvettük, milyen következményei lehetnek annak, ha az elképzelések megvalósulnának. Abban egyetértenek a szakértők, hogy erősen negatív hatása lenne az egyes uniós tagállamok gazdaságára.
Egész pontosan a kontinens teljes területén benzin- és gázolajhiány alakulna ki; azokban az országokban, amelyeknek nincs tengerpartja, ez fokozottan igaz lenne.
Az egykori szocialista országokról nem is beszélve, hiszen az olajellátásuk történelmi okokból az Oroszországból érkező vezetékeken alapul. Így a szankciók beláthatatlan következményeket okoznának Magyarországon: azonnal áruhiány alakulna ki a boltokban, gyakorlatilag leállna a gazdaság és elszabadulnának a benzinárak.
A magyar kormány idejében felismerte ennek a kockázatát, és Brüsszelben ki tudott harcolni egy olyan megállapodást, amelynek következtében Magyarország mentesült az olajembargó alól, sőt, még garanciákat is kapott erre.
A brüsszeli ötletgyár egy pillanatra sem állt le, és előhozakodott a szintén az oroszok elszigetelését célzó gázembargóval. Orbán Viktor szerint ennek a hatása még súlyosabb lenne a kontinensre, ezen belül Magyarországra nézve. A kormányfő szerint a gázcsatában más érvelés kell. Itt már nemcsak arról van szó, hogy hazánknak nem lenne jó, hanem egész Európát tönkretenné.
Azt, hogy Brüsszel a háború megszállottja lett, mi sem mutatja jobban, hogy az európai polgárok életminőségét érintő, teljességgel abszurd tervezetet tettek le az asztalra. E szerint 18 Celsius-fokban határoznák meg az épületek maximális belső hőmérsékletét. De például Frans Timmermans uniós biztos arra biztatta az európaiakat, hogy fűtsenek kevesebbet, és mosás helyett inkább szellőztessék ki a ruhákat. Ez a hozzáállás minimum érdekes a brüsszeli vezetők részéről, hiszen miközben azt ismételgetik, hogy az orosz gáz nélkül sem lesz baj, mindenkit spórolásra kérnek.