A baloldal újult erővel támadja a rendkívül sikeres rezsicsökkentést és az árstopok politikáját, ami jól mutatja, hogy továbbra is a brüsszeli érdekeket kívánják kiszolgálni és a magyarokkal fizettetnék meg a háború és az Európai Unió elhibázott szankcióinak az árát. Márky-Zay Péter, Gyurcsány Ferenc jelöltje a választási kampány során számtalanszor beszélt arról, hogy a rezsicsökkentést el kell törölni, de folyamatosan szidalmazta és megalázta azokat is, akik támogatják az intézkedést.
Ez egyáltalán nem meglepő annak fényében, hogy a baloldal a brüsszeli fősodrot követi, és még inkább logikusnak tűnik, ha figyelembe vesszük, hogy Márki-Zay egyik gazdasági tanácsadója Király Júlia, Apró Piroska és a Dobrev-Gyurcsány család bizalmasa volt, aki Surányi György jegybankelnökségének idején vastagon szerepet játszott a magyar nemzeti aranytartalék eladásában.
Márki-Zay kampányában tehát visszaköszönt a 2010 előtti korszak teljes kudarcot valló gazdaságpolitikája, mivel a baloldal azóta sem tanult a hibákból; Surányi továbbra is ugyanazokat az intézkedéseket szeretné véghez vinni, amik akkor majdnem csődbe vitték az országot. Eltörölnék a rezsicsökkentést, adókat emelnének, véget vetnének az árstopok politikájának és tönkretennék a magyar családokat.
Kiszelly Zoltán szerint a baloldal azért támadja folyamatosan az árstopot és a rezsicsökkentést, mert ezek működőképes alternatívát jelentenek az elhibázott brüsszeli szankciós politikával szemben. Magyarország az elmúlt időszak válságait is jobban tudta kezelni, elég, ha a keleti vakcinák behozatalára gondolunk a koronavírus-járvány kezdetekor, vagy éppen a migrációs nyomás megfékezésére.
Most pedig az árstopok politikája egy olyan megoldás, ami ugyan nem a fősodrot követi, de működik.
Az elmúlt héten Róna Péter és Surányi György is élesen kritizálta a rezsicsökkentést és a benzinárstopot, valamint adóemelést is szorgalmaztak. A Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója szerint ezek a megszólalások szakmai köntösbe bújtatott politikai üzenetek. Ha pedig megvalósulna az, amit a baloldal akar, akkor közgazdászok szerint 4-5 százalékkal emelkedne az infláció, ami azt jelentené, hogy Magyarországon az uniós átlagtól is magasabb lenne, míg jelenleg az átlagon mozog.
A baloldalon őrült ötletekből nincs hiány. Surányi szerint nem neveli meg kellően a magyar társadalmat, ha a fűtés költsége nincsen az egekben. Azt is hangoztatta, hogy télen nem kellene annyira befűteni a lakásokat, elég lenne 19 fok is. A magas benzinárak ellen pedig úgy harcolna, hogy az autósokat arra kötelezné, hogy sokkal lassabban haladjanak, mert szerinte így kevesebbet fogyasztanak.
Szerinte ugyanis az ársapka minden szempontból káros, ráadásul az intézkedés miatt senkinek eszébe nem jut takarékoskodni, és még hátrányos is a többi uniós állam polgárára nézve.
"A magyar társadalom a koronavírus-járvány előtti szintre akar visszatérni a fogyasztásban, de a globalisták - és Surányi is ide tartozik - a járvány előtti szint harmadára akarják csökkenteni azt, mondván, hogy így lehet a klímacélokat teljesíteni. A magyarok viszont ezt nem akarják. Ezt a tavalyi nemzeti konzultáción és az idei választáson is kinyilvánították" - mondta Kiszelly.
Surányi ötleteiről egyébként Gyurcsány Ferenc is megemlékezett, őszödi beszédében egy történetet idézett fel:
Odajön Surányi Gyuri barátunk, hogy ő neki megvan, hogy hogyan kell átalakítani úgy a minimálbér adómentességét, hogy közben fönt lehessen tartani az igazságosságot. És dolgozunk sokáig vele. Majd elküldi a papírját végre, amire kiszámolja, és kiderül, hogy minden nagyon jó, csak azt nem tudja, hogy létezik az adójóváírás intézménye ma Magyarországon, és azt is át kell alakítani, és az 230 milliárd forint összességében. Ja? Hát, ha a 200 milliárd forint benne van a pakkban, akkor már nincsen megoldása.
Kiszelly Zoltán szerint Brüsszelben egyre elképesztőbb javaslatokkal állnak elő: együnk hetente egyszer húst, 17 fokra fűtsük a szobánkat télen és vasárnap ne autózzunk. Ezeket az ötleteket veszi át utána a magyar baloldal, amivel viszont az energia ára ugyanakkora maradna, de az emberek életszínvonala drasztikusan visszaesne.
"Nálunk télen is normálisan fog működni az élet, mert a vezetékes orosz energiáról nem mondtunk le, míg Nyugaton novemberben leválnak az orosz olajról, aminek eredményeként az egekbe fog emelkedni az üzemanyag ára. Már most is vannak olyan vélemények, hogy a benzin literenkénti ára elérheti az 5 eurót" - mondta az elemző.
Surányi György mellett Róna Péter is elképesztő nyilatkozatot tett nemrég. A baloldal legutóbbi köztársaságielnök-jelöltje 20, 25, 30 és talán 35 százalékos személyi jövedelemadó bevezetését szorgalmazta úgy, hogy az alsó, 20 százalékos kulcsot már háromszázezer forintnál alkalmazni kelljen.
Kiszelly Zoltán úgy gondolja, hogy ennek hatására egyrészt nőne az adóelkerülés, másrészt pedig tömegessé válna az elszegényedés.
Magyarországon most nem a munkát terheli az adó, hanem a fogyasztást. Egy ilyen intézkedés bevezetése szembemenne azzal a sikeres adópolitikával, amit a kormány 2010 óta képvisel, miszerint nem a munkát kell adóztatni, hanem a fogyasztást. A szakértő szerint Surányi és Róna ötletei nemcsak a globalista terveket valósítanák meg, hanem egy jóléti bürokráciát teremtenének.
"Ahhoz a világhoz akarnának visszatérni, ahol a teljesítményt büntetik a magas adókkal, ahol egy jóléti bürokráciában gyámság alatt tartják az embereket, illetve ahol megsarcolhatják a középosztályt. Ezek a javaslatok visszavinnének minket a 2010 előtti világba. Nem véletlen, hogy nem a baloldali pártokra szavaznak az emberek" - fejtette ki.