Hivatalos vizsgálat indulhat a baloldal milliárdos amerikai kampánytámogatása miatt

Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász az Origónak adott interjúban arról beszélt, hogy mi várhat Márki-Zayékra, ha elkezdenek vizsgálódni a magyar hatóságok az Amerikából kapott kampánypénzek ügyében. A Századvég Alapítvány jogi szakértője szerint ebben az esetben az Állami Számvevőszék gyakorlata alapján széles körben megvalósulhat a burkolt vagy tiltott pártfinanszírozás, amely megállapított összeget aztán felszólítást követően, mint tiltott vagyoni előnyt, az érintett pártoknak be kell fizetniük a költségvetésbe. Ha hasonló történt 2022-ben bármelyik baloldali pártnál, az hatósági vizsgálathoz fog vezetni – tette hozzá.

Márki-Zay Péter a minap egy podcastban ismerte el, hogy amerikai pénzből is finanszírozták a baloldal kampányát a tavaszi országgyűlési választások előtt, amit ráadásul amerikai tanácsadók is irányítottak. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy Márki-Zayék kijátszották a magyar törvényeket?

Már az idei kampány elején súlyos jogi és pénzügyi aggályokat vetett fel, hogy a baloldal miniszterelnök-jelöltje mögött nem párt (pártalapítvány), hanem egyesület állt, és az említett fejlemény a fenntartásokat igazolja. Három évtizedes garanciális szabály, hogy a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény, azaz a Párttörvény 4. § (3) bekezdése értelmében a párt névtelen adományt, valamint külföldi szervezettől és nem magyar állampolgár természetes személytől vagyoni hozzájárulást nem fogadhat el. Az a párt, amely az említett rendelkezéseket megsértve fogad el vagyoni hozzájárulást, köteles annak értékét – az Állami Számvevőszék felhívására – tizenöt napon belül a központi költségvetésnek befizetni. Késedelem esetén a tartozást adók módjára kell behajtani, illetve a párt központi költségvetésből juttatott támogatását az elfogadott vagyoni hozzájárulás értékét kitevő összeggel csökkenteni kell. Ugyanez a mögöttes jogszabályi védelem az egyesület esetében nincs meg, ugyanakkor

az ügyészség törvényességi felügyeleti hatásköre keretében vizsgálódhat gazdasági-pénzügyi vonatkozásban is.

A pártokra – az egyesülési jog alapján létrejövő más szervezetekhez viszonyítva – köztudottan eltérő és szigorúbb jogi előírások vonatkoznak bizonyos területeken, így ha a politikai baloldal úgy dönt, hogy nem pártot állít a listavezetője mögé – mint ahogy tette azt az áprilisi választásokkal összefüggésben – ezzel pénzügyileg átláthatatlanná, jogilag vitathatóvá, sőt támadhatóvá teszi a kampányát.

A szervezet, amely Márki-Zay bevallása szerint egy alkalommal több százmillió forintot (összességében valószínűleg milliárdos nagyságrendű összeget) utalt a kampányra, ezer szálon kötődik a Soros-birodalomhoz. Vizsgálhatják a hatóságok Márki-Zayék kampányelszámolását annak tükrében, amik most kiderültek?

Kampányfinanszírozás tekintetében – általánosságban – nem az egyesület, hanem a vele az adott kampányban együttműködő pártok szempontjából kell a befolyt pénzeket és azok felhasználását vizsgálni, azaz hogy az érintett egyesület juttatta-e vagyoni előnyhöz a rendelkezésre álló pénzügyi forrásaiból a vele összefogó, egységesen fellépő pártokat.

Az Állami Számvevőszék gyakorlata alapján széles körben megvalósulhat a burkolt vagy tiltott pártfinanszírozás, amely megállapított összeget aztán felszólítást követően, mint tiltott vagyoni előnyt, az érintett pártoknak be kell fizetniük a költségvetésbe.

Ráadásul 2014 januárjától az Országgyűlés jelentősen szigorította a tiltott támogatások szabályozását, így

tilos a jogi személyektől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől, más államtól, külföldi szervezettől és nem magyar állampolgár természetes személyektől származó vagyoni hozzájárulás elfogadása.

A 2017 óta irányadó szabályok alapján pedig, ha törvény vagy kormányrendelet központi költségvetésből juttatott támogatás jogszabálysértés esetén történő csökkentését, valamint ugyanezen jogszabálysértés miatt ennek megfelelő mértékű összeg központi költségvetésbe történő befizetését írja elő, a Magyar Államkincstár költségvetési támogatást folyósít. A várható konkrét vizsgálatokat illetően, ha a teljes baloldali összefogást tekintjük, akkor hasonló lehet a helyzet, mint négy esztendővel ezelőtt. Az ÁSZ egységes gyakorlatának megfelelően a kampánypénzek felhasználására és elszámolására vonatkozóan a számviteli törvény, a kampánytörvény és a párttörvény egyértelmű és kötelező előírásokat tartalmaz a jelölőszervezetek számára. Ezek, illetve a számvevőszéki törvény előírásainak a betartása teremti meg a kampánypénzek felhasználásának szabályszerűségét, átláthatóságát és elszámoltathatóságát. A 2022-es kampányra vonatkozó vizsgálat eredményét még természetesen nem ismerhetjük, de a 2018-as választásokon az ellenőrzésre hivatott szervezet kimondta, hogy

a Demokratikus Koalíció és a Jobbik tiltott támogatást használt fel kampánya finanszírozására.

Gyurcsány Ferencéknél már találtak szabálytalanságokat Forrás: facebook.com

Ennek keretében például a DK a párttörvény előírását megszegve – jogi személytől kölcsönszerződés alapján – nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként a piaci ár alatt vett igénybe szolgáltatást, 430 ezer Ft kamatkülönbözetként tiltott támogatást fogadott el.

Ha hasonló történt 2022-ben bármelyik baloldali pártnál, az hatósági vizsgálat tárgyát fogja képezni.

Az elszámolás alapján Márki-Zay szerint nagyjából százmillió forint marad a Mindenki Magyarországa Mozgalom számláján, ami, mint fogalmaz: „nem a Mester utcai lakosoktól, meg a mártélyi adományozóktól fog maradni, hanem az amerikaiaktól". Miért választhatta a baloldal ezt a megoldást? Beszélhetünk törvénytelenségről?

A korrupció és a lopás elleni küzdelem élharcosaként megjelenő baloldal valójában szándékosan egy rést nyitott, amelyen számolatlanul folyhatott külföldi pénz a kampányukba.

Ez már nemcsak a választások biztonságát veszélyezteti, de állambiztonsági területeket is érint, hiszen a kampánypénzekkel történő elszámolás a korrupció, valamint a szuverenitást sértő intervenciós kísérletek elleni küzdelem egyik fontos eleme, amely

közvetve azt a cél szolgálja, hogy az országgyűlési választások eredményére, ennek eredményeként a parlament összetételére, és ezen keresztül a törvényhozásra és a kormányzati döntéshozatalra a választópolgárokon kívül más – külső érdekeket képviselő entitás – ne gyakorolhasson befolyást.

A párttörvény idegen vagy éppen névtelen adományozók kizárására vonatkozó passzusa tehát nem csupán a választások intaktsága, hanem az egész államszervezet működése szempontjából kardinális kérdéseket érint.

Bajnai és Márki-Zay Londonban Forrás: Origo

Már a kampányban is kérdéseket vetett fel a Bajnai Gordon-féle DatAdat cégcsoport tevékenysége, mely szintén külföldről segítette a baloldalt, és ők álltak a március végi baloldali SMS-botrány mögött. A baloldal mire számíthat a jövőben, ha időről időre mindig kiderül, hogy a törvénytelen utat választották?

Az EU általános adatvédelmi rendelete (GDPR), amely 2016. május 24-én lépett hatályba, nem elsősorban az információszabadság jogi kereteit szabályozza, de az azokra való hivatkozás révén magában foglalja a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódás szabadságához való jogot is. Az uniós polgárok közös érdekéből lényegesnek tekinthető adatok megismeréséhez való jog kapcsán lényeges az időszerűség. Az információk egy része az időmúlással aktualitását, értékét veszti, és így már nem, vagy csak kisebb mértékben képes segíteni a közéleti kérdésekben történő véleményformálást. Ezért is döbbenetes, hogy Hódmezővásárhely első embere hónapokkal a választás után hozta nyilvánosságra a külföldi forrásokra vonatkozó – egyébként jelenleg még homályos és elnagyolt – információit.

A politikai kampányok és választások befolyásolására irányuló kísérletek vonatkozásában a szigorú jogszabályi háttér azért fontos, hogy az ilyen típusú törvények végső soron valóban átláthatóságra kényszerítsenek olyan szervezeteket, amelyek országos vagy önkormányzati társadalmi befolyáson keresztül külföldi érdekcsoportok érdekeit, nem pedig közösségi célokat kívánnak érvényesíteni egy ország, egy nemzetállam közéletében.

És ami legalább ennyire aggasztó: az Állami Számvevőszék a 2018-as országgyűlési választások kapcsán több esetben megállapította, hogy

a jelölő szervezetnek járó költségvetési támogatás felhasználása nem volt átlátható és elszámoltatható.

A kampányköltések mértékére előírt korlátozás betartása és a választások tisztaságát szolgáló finanszírozási tilalmak tekintetében az átláthatóság és elszámoltathatóság sem valósult meg minden esetben, az említett hiányosságok pedig arra mutatnak, hogy

a 2022-es választásokon a baloldal egy meghatározó része hű maradt korábbi korrupciós gyakorlatához.