A háború kitörése és a szankciók bevezetése után a nyugati világ arra számított, hogy Oroszország csakhamar megrokkan a gazdasági teher alatt, ehelyett mára, több hónap után nyilvánvalóvá vált: a sok milliárd dolláros nyugati pénzügyi és katonai támogatás ellenére Ukrajna az, amely a teljes gazdasági összeomlás szélére került. Mi várhat most Ukrajnára?
Az oroszok stratégiát váltottak, és már a civil infrastruktúrát is támadják: a víz- és áramellátást, feltehetően a fűtőerőműveket. Ez egy durvább szakasza lesz a háborúnak, amely még jobban érinti majd a civil lakosságot és a gazdaságot.
Gyakorlatilag sokkal nagyobb károk érik a hátországot, ezáltal a lakosságot is. Áram és ellátás nélkül a cégek sem tudnak működni, tehát a gazdaságot is nagyobb károk érik az új orosz stratégia miatt.
Már eddig is kvázi egy technikai államcsőd állapotában volt Ukrajna, és erre jön rá az, hogy az említett stratégia miatt a gazdaság még inkább hanyatlani fog, mert ha az áramot, az energiát, az infrastruktúrát még jobban pusztítják az oroszok, sokkal nehezebb lesz a lakosság és a cégek helyzete, ami még tovább rontja majd az egyébként is nehéz helyzetben lévő Ukrajna helyzetét. Ezért akarnak külső finanszírozást az ukránok.
Az a probléma, hogy az amerikaiak meg az angolok szinte csak fegyvert adnak, és az európaiakra hárulna Ukrajna víz felett tartása, tehát a költségvetési lyukak betömése, ami eddig 5 milliárd euró volt havonta, most már 7 és 9 milliárdról beszélnek.
Orbán Viktor miniszterelnök azt jelentette be legutóbb, hogy Magyarországon nem lesz energiahiány. Milyen a magyar helyzet más országok helyzetéhez viszonyítva?
Nálunk nem arról kell beszélni, hogy nincs elég energia, hanem nálunk egy árprobléma van, amit az elhibázott uniós energiapolitika és a szankciós politika okoz.
Valójában Magyarországon nem az ellátással, hanem az árakkal van gond.
Egyrészt ez a marginális árrendszer miatt van, mert az Unió összekötötte az egyéb áram árát a legdrágább gázerőművek által előállított áram árával. Sokan feszegették már azt a kérdést, hogy ezt szét kellene választani, és így rögtön többféle áram is olcsóbb lenne. Másrészt pedig fontos, hogy
amióta a szankciókat lebegteti Brüsszel, azóta szállnak el az árak. Most már a gáznak is nekifutnak, csak ott nem szankcióról beszélnek, hanem ársapkáról.
Az oroszok, a norvégok és a katariak is egyből mondták a javaslat hallatán, hogy nem akarnak piaci ár alatt eladni.
Hiába trükközik Brüsszel, hogy az összes gázra kivesse az ársapkát – nem csak az oroszra, ahol egyhangú szavazásra van szükség –, hogy többségi szavazással ezt megtehesse, nem igen van erre esélye.
Mi a véleménye az uniós ársapka javaslatról?
Ez egy rejtett szankció, aminek az a lényege, hogy ki akarják kerülni a jogos magyar fenntartásokat.
Budapest ugyanis nem akar energiaszankciókról tárgyalni sem, pláne úgy, hogy a kivezetésre szánt orosz energiának sem mennyiségben, sem árban nincsen megfelelő alternatívája.
Úgy, ahogyan a globális minimumadónál a megerősített együttműködéssel, most is ki akarják kerülni a magyar vétót, de nem baj, mert
ha ők a kútba ugranak, akkor nekünk nem kell attól utánuk ugrani.
Ha tehát Brüsszel 15 százalékra akarja emelni a társasági adót, tegyék meg, de nekünk nem kell azt 9-ről 15-re emelni.
Lift helyett használjanak lépcsőt – egyebek mellett ez az előírás szerepel a spanyol kormány új energiatakarékossági csomagjában. Hogyan értelmezhetőek ezek az intézkedések? Egy teljesen új világ küszöbén áll a világ?
Ez egy Great Reset, vagyis egy Nagy Újraindítás, a globalista elitek terve, miszerint az energiát és most már az élelmiszert is korlátozni akarják. Az energia- és élelmiszerellátás korlátozásával a régi megszokott világot fel akarják váltani egy teljesen új társadalommal, ahol a tulajdon megszűnik.
Kvázi egy neomarxista társadalmat akarnak létrehozni, ahol – ahogyan mondják –, „nincstelen leszel, de boldog". A magas energiaárakkal felszámolják a középosztályt, a magántulajdont.
Az éttermek, családi cégek most mennek csődbe, és a „platform alapú gazdaságban" mindent bérelni kell majd. Nagy konszernek által uralt platformokhoz való hozzáféréstől függünk majd, mint az Amazon, vagy a Facebook. Tőlük függ majd, hogy beengedik-e a termékedet; adnak-e bérbe autót, vagy lakást; esetleg letiltanak-e ideiglenesen, vagy végleg. Tehát egy új társadalmat akarnak létrehozni anélkül, hogy megkérdeznék: ezt akarják-e az emberek? A legdurvább, hogy a covid és a háború örve alatt teszik ezt.