A baloldal vereségét az előválasztással magyarázta Gyurcsány Ferenc DK-elnök. Az interjúban kijelentette, hogy az előválasztás „egy félreértés", és akkor gondolta először, hogy „nagy a baj", amikor Márki-Zay megnyerte azt (vagyis addig jó a választás, amíg Gyurcsány nyer). „Tele voltam kétellyel", „hatalmas csalódással figyeltem, amit a jelölt csinált" – fogalmazott a DK-vezér, aki
Márki-Zayt nem is nevezte a nevén, inkább csak „jelölt úrnak" titulálta.
Mint elmondta, az ellenzék évek óta „bolyong", és „közben sok butaságot követ el". Bármit is jelentsen ez, Gyurcsány azonnal leszögezte: a
DK felelőssége ebben semmi, de őszintén.
Mint elmondta, Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt kifejezett kérése volt, hogy ő maga maradjon ki a kampányból. Az interjúban a DK-elnök érezhető sértettséggel megjegyezte – bár ezt a sértettséget igyekezett tagadni –, hogy ha azt akarja a jelölt, „hogy mi ne legyünk benne, az tök rendben van". Megerősítette azt is, hogy nem bánja, hogy sem ő, sem a DK jelöltje, a felesége nem álltak a választási bukás estéjén Márki-Zay mögé a színpadra.
Történelmi politikai tévedés, amit a jelölt úr szerepével elkövettünk, a szándékommal, meggyőződésemmel szemben
– hárította a felelősséget újra és újra Gyurcsány Ferenc, Márki-Zay személyét illetően. Skizofrén helyzetnek nevezte a kampányt, bár a fentiek alapján inkább az ellenzéki összefogást illethette volna ez a jelző...
Felesége nemrégiben felállt árnyékkormányában ő nem szeretne kormánytag lenni – szögezte le, utalva arra, hogy már volt miniszterelnök is. Azt megelőző sportminiszterségét egy nyilvánvaló „viccnek" nevezte
– vicc volt vagy sem, mint ismeretes, számos politikai elemző szerint Gyurcsány ebben a pozíciójában indított puccsot Medgyessy Péter akkori miniszterelnök ellen, majd később a helyébe is lépett.
„Klára kitűnő miniszterelnöke lesz az országnak 2026-tól vagy előtte" – fejtette ki véleményét, hozzátéve: „Vezetni fogjuk ezt az országot". Fontos kérdés azonban, hogy mire föl a többes szám első személy, ha ő nem szándékozik tagja lenni a „Dobrev-kormánynak". Mindez, számos más elszólását is megerősítve (pl. „aki Gyurcsánnyal szemben akar politizálni"), egyféleképpen értelmezhető:
Gyurcsány Ferenc a baloldal vezérének – de inkább királyának tartja magát.
Az utóbbira az utal, hogy a beszélgetés során saját magát több ízben is „Gyurcsány Ferencnek" vagy „Gyurcsánynak" nevezte, ami meglehetősen szokatlan egy politikus szájából.
A kormányváltást – fejtette ki – választások útján képzeli el, mert "a forradalom csak addig szép, amíg a másik vére folyik" – fejtette ki némileg rendhagyó álláspontját Gyurcsány Ferenc.
A DK elnöke erősnek tartja a pártját – kérdés persze, hogy akkor miért nem indítottak önálló listát –, olyannyira biztos abban, hogy a DK a baloldal legerősebb bástyája, hogy kijelentette: „a DK nem fél alkalmazni az erejét". Nem is próbálta tagadni, hogy „a DK arra tör, hogy maga rendezze össze az ellenzéki pártokat".
Pártja „erősségére", avagy arra utalva, hogy ő a baloldal valódi vezetője, azt is egyértelművé tette: igenis szava lesz abban, hogy támogatást kap-e Karácsony Gergely az újrainduláshoz. Éreztette azt is, hogy a „szava" nem lesz feltétlenül támogató
– vagyis a baloldal vezéreként egyértelműen ő akar dönteni.
Gulyás Márton kérdésére, ki nem mondva ugyan, de egyértelműen körülírva kifejtette, hogy nem elégedett Budapest főpolgármesterével. „Amit neked mondanék, az neki nem lenne jó" – mondta a kérdezőnek.
Arra is kitért, hogy – mintegy szembeállítva a saját maga által „erősnek" tartott DK-val – Karácsony Gergely egy „meglehetősen kicsike párt volt elnöke, amelynek nem lesz meghatározó többsége a következő fővárosi közgyűlésben".
A végén, meglehetősen nagyképűen még annyit mondott: nincs, aki kihívást intézne vele szemben.