25 éves lett Gyál: Hogyan lett a poros kisfaluból 25 ezres fejlett kertváros

Budapest, 2014. december 18. Pápai Mihály (Fidesz-KDNP), Gyál polgármestere, a Fővárosi Agglomeráció Önkormányzati Társulás (FAÖT) elnöke sajtótájékoztatót tart a társulás kibővített ülése után a gyáli polgármesteri hivatalban 2014. december 18-án. Előzetes hatástanulmány, valamint szakmai és társadalmi egyeztetés hiányában a fővárosi agglomerációs települések és Budapest érintett kerületeinek képviselői elutasítják a kormány azon tervét, hogy a Budapestre befutó autópályák körgyűrűn belüli részei, valamint az M0 egyes szakasz fizetőssé váljanak. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A Kontra interjút készített Pápai Mihály polgármesterrel, a főváros közvetlen szomszédságában lévő agglomerációs település, az idén várossá nyilvánításának 25 évfordulóját ünneplő Gyál városvezetőjével.

Az idén 25 éve, hogy Gyált várossá nyilvánították. Polgármester úr ez alatt – sőt már ezt megelőzően – is végig részt vett a helyi közéletben, 2010 óta pedig a város első embereként dolgozik a helyiekért. Mekkora utat járt be Gyál az elmúlt 25 évben? Milyen volt ez az út?

Nekem már a nagyszüleim is gyáliak voltak, hiszen ők vásároltak először ingatlant a régi önkormányzat mellett még 1936-ban. Én még a régi tanács, a későbbi polgármesteri hivatal telkén játszottam gyermekkoromban. Az édesanyám itt született 1938-ban, a bátyám 1956-ban, én pedig 1959-ben. A gyermekeim és az unokám is itt élnek Gyálon. Így nagyjából átlátom a városunk nem túl nagy történelmét, amely mindössze 80-90 év.

A növekedést jól szemlélteti, hogy 1945-ben még csak 400 ember lakott a városban, amely mára 25 ezresre nőtt.

8600 ingatlan és 19 ezer gépjármű van a településen. Nagy út ez akár 1936-tól, de ha akár csak a rendszerváltástól nézzük. Gyál korábban egy kevéssé fejlett település volt dabasi járásközponttal. Aki emlékszik még a rendszerváltás előtti időkre, az tudja, hogy akkoriban kizárólag a járásközpontok fejlődtek, a többi település viszont nem nagyon. Földutak voltak, a víz nagyon vasas volt.

Sokat elárul az 1997-es állapotokról, hogy amikor ebben az évben várossá nyilvánítottak bennünket, az egyik elöljáró úgy nyilatkozott: „Most már minden poros településből lehet város?".

Mi akkor és én személy szerint is nagyon zokon vettük ezt. Lokálpatriótaként ugyanis rosszul esett ez a ledegradáló kijelentés.

De a városközpontot átadtuk nyolc évvel ezelőtt – mivel előtte nem volt igazi városközpontja a településnek –, és azóta már más értelmet kapott számomra ez a mondat. Mert lehet nem tudatosan, de akkor ez az elöljáró arra hívta fel ezzel a mondattal a figyelmünket, hogy ahhoz hogy egy valódi kertvárosi képet tudjunk mutatni, még rengeteg munka áll előttünk.

Szóval az 1997-es állapotokat figyelembe véve utólag azt kell mondanunk, hogy igaza volt ennek az elöljárónak. Hiszen még csak ezután kezdődött el a csatornaépítés, az utak rendbetétele. Azóta öt buszjárat van Gyálon, vasútállomásokat újítottunk fel.

Az összes óvodát újjáépítettük, illetve újat is építettünk. Az összes iskolát renováltuk, a bölcsődét felújítottuk és bővítettük. Sportcsarnokot és szállodát építettünk, sportolási lehetőségeket létesítettünk fiataloknak és időseknek egyaránt. A közvilágítást korszerűsítettük, városközpontot építettünk. És még hosszan lehetne sorolni a fejlődés lépcsőfokait.

Pápai Mihály, Gyál polgármestere. Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Elődöm, Gyimesi István hitt Gyálban, és 1997-re elérte azt, hogy város lettünk, ami egy óriási lépés volt a fejlődésünk szempontjából, és elengedhetetlen ahhoz, hogy mára már a környék járásközpontjává váltunk.

Ez ugyanis nem volt magától értetődő, hiszen mint említettem, korábban Dabashoz tartoztunk. Azóta más szemmel is néznek Gyálra.

Gyál a pusztából falu, a faluból pedig fejlődő, gyarapodó és szépülő kertváros lett. Utóbbi jelentős részben a Polgármester úr vezetésével, vezetése alatt elért eredmény. Mely fejlesztésekre a legbüszkébb az elmúlt évekből?

Én arra vagyok a legbüszkébb, hogy 1990 óta jobboldali vezetése van a városnak. Ez azt is jelenti, hogy azóta folyamatosan egy irányba, a fejlődés irányába halad a település.

Több hagyománnyá váló rendezvényt sikerült meghonosítanunk. Így például a Pünkösdi Utcazene Fesztivált vagy a Születésnapi Utcabált tűzijátékkal, ahol több mint tízezer ember szokott összejönni. Úgy gondolom, ezek fontos lépések voltak az identitásképzés irányába.

De az identitásképzés fontos részét képezi és erősíti azt, amikor például a kisgyermekes családok több korszerű játszótérre is el tudnak menni, tudják váltogatni, hogy épp melyiket választják, így könnyebben megismerkednek egymással a szülők és a gyerekek is.

Ezt amiatt is említem meg, mert épp most zajlik két nagyon komoly beruházás Gyálon, ez mintegy 1,3 milliárd forintot jelent egy összegben. A víztorony alatt van egy másfél hektáros terület, a Bartók iskola mögött pedig egy 2 hektáros területen alakítunk ki közösségi parkokat, játszótérrel.

Ezeket ki lehetett volna parcellázni, és lehetett volna abból bevétele a városnak, de ehelyett úgy döntöttünk, hogy két közparkot csinálunk, mert pont ezekre van szükség a gyáli identitás képzéséhez.

A parkokban játszótértől kezdve pihenőrész, teqball-pálya, futószőnyeg is készül és így tovább. A két park valamelyest eltér majd egymástól, de minden korosztály megtalálja mindkét helyen a maga számítását.

Miután a helyben lakók kipróbálják és megszokják a parkokat, utána elindulhat egy kis népvándorlás a településen belül, ami aztán nagyban hozzájárulhat egymás megismeréséhez. Az a kihívás számunkra, hogy ezt a kertvárosi jellegünket meg tudjuk óvni, és tovább tudjuk fejleszteni, hogy kialakuljon az együvé tartozás érzése az itt lakókban.

Az iskolák, óvodák felújítva, felszerelve várják a gyáli gyermekeket, a városban pedig nemrég létesült egy szép sportcsarnok és uszoda. Mesélne ezekről a beruházásokról? Miért tartották fontosnak az ifjúság lehetőségeinek bővítését?

Egyrészt azért, mert nem mindegy, hogy az ember milyen környezetben nő fel. Ha letört csapok, beázások, napi üzemelési problémák jellemzik az intézményeinket, az a felnövekvő nemzedékeket is érinti, bennük is nyomot hagy.

Másrészt pedig fontos, hogy olyan intézményekbe járjanak a gyermekeink, unokáink, ahol a nevelőknek nem a napi üzemeltetési problémákkal kell foglalkozniuk, hanem a gyermekek nevelésével tudnak törődni.

Éppen ezért sem engedtem, hogy televíziók legyenek az óvodákban, mivel az a célunk, hogy azokban a délelőtti órákban, amikor ott vannak a gyerekek, akkor játszanak, rajzoljanak, fessenek és egymással ismerkedjenek, ne pedig egy monitort bámuljanak. Biztosítunk logopédust, pszichológust, és fontos kiemelni, hogy már két csoportunk is van autisták számára Gyálon.

Utóbbiak esetében talán még fontosabb, hiszen ezekben az órákban az a 16 szülőpár mentesítve van az egész napos rendelkezésre állás alól. Másrészt meg nem is tudja azt a fejlesztést megadni neki otthon, amit az óvodában a szakemberek tudnak számukra biztosítani. A Liliom Óvodát nemrégiben egy nemzetközi delegáció ellenőrizte, mivel EU-s támogatást is felhasználtunk a felújításához, és teljesen el voltak ájulva, hogy mennyire szép lett az épület. Különösen a sószoba keltette fel az érdeklődésüket, amelyet az állandóan náthás ovisok légúti betegségeinek kezelésére építettünk.

Tehát nemcsak a fejlesztés, a foglalkoztatás, hanem az egészséges gyermekek nevelése is a célunk. Ehhez kívánunk a magunk eszközeivel hozzájárulni.

Hat évvel ezelőtt egy nagy ívű, a térségben egyedülálló és országosan is példaértékű fejlesztés első állomásaként digitális SMART tantermet alakítottunk ki mindhárom iskolánkban, amelyeket okoseszközökkel szereltünk fel, emellett pedig 150 tabletet is szétosztottunk a tanulók között, amelyek hozzájárulnak a gyerekek fejlődéséhez.

Amikor jött a Covid-járvány és a lezárások, akkor ezekben az iskolákban sokkal könnyebben tudtak átállni a pedagógusok az otthoni oktatásra, mert ezeket a programokat már a gyerekek és a pedagógusok is ismerték. A hat éve vásárolt tabletek az évek során elavultak, ez pedig indokolttá tette újabb eszközök beszerzését.

Az új táblagépek beszerzésének teljes költsége bruttó 21,5 millió forintra rúgott, amely összeget Gyál Város Önkormányzata finanszírozott.

Miért érdemes Gyálra költözni? Milyen lehetőségeket, támogatásokat kínál Gyál városa a családosoknak, gyerekeseknek, egyetemistáknak és az idősebbeknek?

Kezdjük az elején. A friss házasok 50 ezer forintos támogatást kapnak, aztán ha megszületik a gyermek, akkor egy 25 ezer forint értékű baba-mama csomagot kap a család. A gyermek, ha elindul az óvodába, akkor részesül egy ovis csomagban.

Az iskolásokról sem feledkeztünk el. Korábban csak az elsősök kaptak tanszercsomagot. Ma már viszont elsőtől nyolcadikig nyújtjuk ezt a támogatást, kapcsolódva az állami ingyenes tankönyvakcióhoz. Ez iskolánként és évfolyamonként eltérő tartalmú csomag, amelyet pedagógusokkal egyeztetve állítottunk össze, és kifejezetten jó minőségű dolgokat tartalmaz.

A gyáli egyetemistáknak havi 5 ezer forintot adunk.

De az időseknek is többféle segítséget nyújtunk. 65 év felett például átvállaljuk a hulladékszállítás díját. Ez éves szinten 22 ezer forint ingatlanonként. A szépkorúaknak karácsonyi csomaggal kedveskedünk. Igyekszünk tehát minden korosztályra figyelni.

Melyek azok a feladatok, amelyek a város előtt állnak a közeljövőben? Milyen terveik vannak? Mennyiben fogja vissza ezeket a terveket, beruházásokat az az energiaválság, amelytől egész Európa szenved?

A felméréseink szerint 160 millió forintjába kerülne a városnak az összes épületünk napelemmel történő ellátása és ezáltal az energiafüggetlenség elérése. Az újonnan elkészült épületeinken már van is napelem, ezek mennyisége azonban még bővítésre szorul.

Harmadik éve, hogy bevezettük a polgármesteri hivatalban a rugalmas munkaidőt, amely lehetővé teszi a munkatársak részére, hogy a pénteki munkába járásról szabadon döntsenek, abban az esetben, amennyiben a szükséges munkaórát sikerül a hét többi napján ledolgozniuk.

Eddig ebből semmilyen probléma nem volt, szeretik ezt az emberek. Ez már eleve ad egy megtakarítási lehetőséget az önkormányzat számára. A további intézkedések még tervezés és egyeztetés alatt állnak.

A két park elkészülte után a két közkonyhánkat kívánjuk még felújítani, mivel nagyon régi gépekkel, nagyon elavult környezetben főznek, ezért szeretnénk egy új konyhát is építeni.