Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Magyarország ismételten a béke pártjára állt, mivel nem támogattuk, hogy az Európai Unió ukrán kiképző missziót indítson. Miért volt ez egy fontos kiállás a jelenlegi helyzetben?
Fontos leszögezni, hogy a magyar lakosság békepártisága, illetve békevágya megkérdőjelezhetetlen. A Századvég szeptemberi közvélemény-kutatásából kiderül, hogy
a megkérdezettek több mint négyötöde (86 százaléka) egyetért azzal, hogy Oroszországot és Ukrajnát rá kellene kényszeríteni a béketárgyalásokra a fegyveres konfliktus mielőbbi lezárása érdekében.
A kormányzat a magyarok világos elvárásait artikulálta az ukrán kiképző misszióval kapcsolatos „konstruktív tartózkodásával", hiszen a hazai lakosság a katonai megoldások, illetve a katonai segítségnyújtás különböző formái helyett a mihamarabbi béketárgyalásokban látja a konfliktus feloldásának kulcsát.
Egymás után derülnek ki az Ursula von der Leyen családja körüli korrupciós botrányok, és az Európai Bizottság elnökének a férje is érintett lehet a kétes ügyekben. Ez az ügy hogyan hathat a Bizottság elnöke és az Európai Unió megítélésére?
A brüsszeli szervekkel és tisztségviselőkkel szemben gyakran elhangzó kritika, hogy távol állnak az európai polgároktól, az európaiak nem érzik azt, hogy Brüsszelben valóban az ő érdekeiket képviselik. Az Ursula von der Leyen körül felmerülő kétes ügyek ezt a képet erősíthetik a közvéleményben, ráadásul az orosz-ukrán háború okozta szorongatott helyzet még hangsúlyosabbá teheti a Bizottság elnökének botrányait. A személyi népszerűtlenség könnyen átragadhat a politikus, illetve az általa vezetett testület közéleti tevékenységének megítélésére, akár ez utóbbi tényleges tartalmától függetlenül is.
Válságszituációkban a politikai vezetők hitelességének kérdése fokozott súllyal esik latba, így a politikai tekintély megkopása jelen körülmények között súlyosabb következményekkel járhat, mint „békeidőben".
Milyen következményekkel járhat, ha az Európai Unió tovább erőlteti a szankciókat?
Brüsszel büntetőintézkedései Európa-szerte gazdasági recesszióhoz, szankciós inflációhoz, az energiahordozók tarifáját tekintve pedig szankciós felárhoz vezettek. Az elmúlt hónapok tapasztalatai egyértelműen azt mutatják, hogy
a brüsszeli szankciók a szándékolt következményekkel éppen ellentétes hatásokhoz vezettek: miközben a fegyveres konfliktusban érintett felek hónapról hónapra távolabb kerültek a fegyverszünet megkötésétől és a béketárgyalásoktól, addig az európai országok évtizedek óta nem látott gazdasági és energiaellátási nehézségekkel kénytelenek szembesülni.
A büntetőintézkedésekre épülő politika felülvizsgálata nélkülözhetetlen lenne az említett problémák kiküszöböléséhez.
