Dés László így fenyegetőzik: majd jövünk Gesztivel!

Budapest, 2019. november 27. A magyar zeneművészet kategóriában Prima Primissima Díjra jelölt Dés László Kossuth- és Liszt-díjas érdemes művész, előadóművész, zeneszerző budapesti otthonában 2019. november 27-én. MTI/Czimbal Gyula

Az ország legönelégültebb szerzője ezt is jobban meg fogja csinálni. A bátor, kormányellenes kiállás mögött azonban ellentmondásos sztori sejlik fel a múlt rendszerből, nem beszélve az első részben bemutatott, erkölcsileg szintén megkérdőjelezhető lakásszerzésekről.

Dés Lászlót nem egyszer nevezték ki az Ország Legönelégültebb Művészének: büszkén tiltatja le dalait a rádiókban; támadja a kormányt és Orbán Viktort. Hülyének nevezi a magyarokat, és nem is tagadja, hogy bizony a balliberális oldalhoz húz – ugyanakkor a baráti tüzet se sajnálja a sajátjaitól, ha művészetében sértve érzi magát. Legújabb célja, hogy a Petőfi-kérdésre adjon Gesztivel egy alternatív választ a kormányzattal szemben.

Dés László Forrás: MTI/Czimbal Gyula

Bár Dés – állítása szerint – sosem volt a volt rendszer kegyeltje, azért „megbízható pártkáder"-nek számító édesapja, Dés Mihály beosztása se biztos, hogy csak hátráltatta karrierjében. Dés Mihály egy impexes nagyvállalat, a KOMPLEX igazgatójaként kapta meg a Magyar Szabadság Érdemrendjét 1957-ben, de a párttársak beszámolója szerint eredetileg már Apró Antallal is egy csapatban voltak.

Állítólagos mellőzöttsége ellenére 1985-ben KISZ-díjjal tüntették ki „zenei életünk több területén nyújtott kiemelkedő teljesítményéért"; és csak 1983-ból három nyugat-európai turnéval büszkélkedik az egyik interjúban.

Felfedezésekor pedig „az volt a mázlija, hogy a lemezgyárból Erdős Péter és Bors Jenő eljött az egyik koncertjére, és látott benne fantáziát". A mázlisorozatnak nem volt vége: Trio Stendhal-os zenésztársával, Snétberger Ferenccel egy ljubljanai turnén barátkoztak össze még az 1980-as években, A fal mögött c. albuma pedig szintén „csont nélkül" átment a cenzúrán.

Volt feleségével, Vásárhelyi Máriával egy rózsadombi, az Apró-villáéhoz hasonló történetű házban szerzett több ingatlant; a sajtóba viszont azzal a kötcsei Kerkáponyi-kúriával (Unger-ház) került be, amit 2009-ben személyesen Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára vásárolt meg tőle akkor (!) 66 millió forintért.

Cégével a legutóbbi három évben elérték éves átlagban a 6,5 milliós profitot. Mi több: 2018-ban ennek a tízszerese, 63 millió forint adózott eredmény is összejött nekik: mindez az orbáni diktatúrában.

A további részleteket elolvashatják a Kontra részletes cikkében a linkre kattintva.