Kövér László: Az Aranybulla iránymutatását felelős vezetők sosem hagyhatták figyelmen kívül

II. András kihirdeti az Aranybullát

Az Aranybulla olyan morális és erkölcsi iránymutatást adott, amelyet a haza sorsáért felelősséget viselő vezetők sohasem hagyhattak figyelmen kívül - hangsúlyozta Kövér László házelnök a dokumentum kiadásának 800. évfordulója alkalmából szerdán az Országházban rendezett konferenciára küldött üdvözlő levelében.

Kövér László úgy fogalmazott, az Aranybulla jelentősége abban is kiteljesedik, hogy évszázadokig megalapozta és biztosította a magyar jogi gondolkodás élő forrását, ösztönözte a párbeszéd és a békés megegyezés keresését, valamint kötelezte az utódokat a nemzet függetlenségének és szabadságjogainak erősítésében.

A házelnök kifejezte reményét, hogy a konferencia nemcsak a történészek és jogászok számára tárhat fel új távlatokat, hanem útmutatásul szolgálhat a politikusoknak is, hogy

a történeti múlt tapasztalatai révén is keressék a megoldásokat az előttünk álló kihívásokra.

Kövér László levelében kitért arra is, hogy egy hónapja kezdeményezte azon törvénytervezet megfogalmazását, amely az Aranybulla jelentőségéről és emléknapjának törvénybe iktatásáról rendelkezik.

II. András kihirdeti az Aranybullát Forrás: Wikimedia Commons/Jantyik Mátyás - Országház, Felsőházi ülésterem

Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke arról beszélt, hogy amikor 1222. tavaszán II. András király rászánta magát a törvény kiadására sem ő, sem kortársai nem sejtették, hogy az oklevél milyen sokat hivatkozott dokumentuma lesz a magyar történelemnek.

Az Aranybulla volt az első magyar társadalmi szerződés, amely már nemcsak az alattvalókat, hanem az uralkodót is kötelezte, de nem a király addigi politikájának tagadása, hanem sokkal inkább összegzése volt - mutatott rá az MTA elnöke.

Hozzátette, hogy az oklevél jelentősége pedig nem is annyira saját korában, hanem inkább utóéletében nőtt meg, amikor Nagy Lajos király belefoglalta saját 1351-ben kiadott törvényébe új életre keltve a szinte elfeledett dokumentumot. Freund Tamás kiemelte, az arany függőpecséttel (bullával) ellátott oklevél meghatározóvá vált a magyar jogtörténelemben, évszázadokon keresztül hivatkoztak rá, de koronként más-más aspektusból, sokszor félreértve a tartalmát.

Az Aranybulla valóban egy ellentmondásos dokumentum, amelyről minden érettségiző hallott, de jelentőségét csak kevesen értik, ezért a konferencia célja, hogy több kontextusba ágyazva adjon átfogó képet a dokumentumról és a korról, amelyben született - ismertette az MTA elnöke.

A sajtóanyag szerint a tudományos konferenciát az Országgyűlés Hivatala által meghirdetett Aranybulla 800 programsorozat részeként rendezték.

Az előadók az Aranybulla kutatás legkiválóbb magyar tudósai, akik bemutatják az Aranybulla létrejöttének körülményeit, valamint azt, hogy a dokumentum milyen helyet foglal el a hazai jogfejlődésben.

Az Országgyűlés Hivatala a programsorozat részeként pályázatot hirdetett egyetemistáknak és doktori iskolásoknak, történettudományi vetélkedőt rendezett középiskolásoknak a Rákóczi Szövetséggel együttműködve, valamint Novák Katalin köztársasági elnök és Kövér László házelnök részvételével emlékülést tartott. Az emlékév alkalmából megjelent továbbá az Országház Könyvkiadó gondozásában Zsoldos Attila akadémikus műve az Aranybulláról - olvasható a sajtóanyagban.