Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Magyarország nem támogatja a gázársapka bevezetését, az teljesen abszurd és kivitelezhetetlen – mondta Ön korábban. Mi történne, ha bevezetnék ezt az elképzelést?
A kormány álláspontja kezdettől világos: Magyarország energiabiztonsága vörös vonalat jelent, nem támogatunk semmilyen szankciót, amely ezt veszélyeztetné.
A gázársapka azt jelenti, hogy Brüsszelben akarják megmondani a gáz árát.
Az oroszok közölték, hogy akkor ők nem szállítanak.
Vagyis a gázársapka egy szankció lenne az orosz gázzal kapcsolatban, a célja az orosz gáz kiszorítása Európából. Ez számunkra nem elfogadható, mert romba döntené Magyarország energiaellátását.
Az európai gázfelhasználás több mint 40, a magyar gázfelhasználás 85 százaléka orosz gáz, ezt nem lehet rövid idő alatt pótolni. Megjegyzem, mi a házi feladatunkat elvégeztük, 2010-ben csak két szomszédos ország felől tudtunk gázt vásárolni, ma hétből hat országgal van gázszállítási összeköttetésünk, tehát mi bárhonnan képesek vagyunk gázt fogadni, de kell hozzá forrás és kell hozzá cső. Mivel ezek nem állnak rendelkezésre, az orosz gáz nélkülözhetetlen.
Brüsszelben megint háttal állnak a valóságnak, de az európai érdekeknek mindenképpen, ugyanis nem az a baj, hogy van orosz gáz Európában, az a baj, hogy nincs másik.
Egyre nagyobb energia- és élelmiszerár-emelkedés van Európa országaiban. Míg több országban súlyos gondok, korlátozások vannak, itthon hogyan segít a magyar kormány az embereknek?
Az inflációs és az energia ára is a felére csökkenne, ha Brüsszelben eltörölnék a már meglévő energiaszankciókat, és nem akarnának továbbiakat bevezetni.
Az átlagfogyasztásig fenntartott rezsicsökkentésnek köszönhetően az Európai Unióban Magyarországon a legolcsóbb az áram és a gáz is.
Ez igaz az abszolút sorrendre és a vásárlóerő-paritáson számított sorrendre is.
A minden családnak havonta nyújtott 181 ezer forintos támogatás pedig a bérekhez viszonyítva a legnagyobb Európában. A magyar kormány által nyújtott támogatás az átlagbér 30 százaléka, ugyanez az arány Németországban 20, Ausztriában 6 százalék.
Mindezzel együtt persze az energia ára elképesztően magas. Akkor lesz újra elfogadhatóbb az ár, ha Brüsszel befejezi a káros szankciós politikát.
A kormány novemberben újabb, 4,5%-os kiegészítő nyugdíjemelést hajt végre, és szintén novemberben érkezik a nyugdíjprémium is. Miért van ennek jelentősége, annak tükrében, hogy Európa más országaiban megélhetési válság kezd kialakulni?
A kormánynak vannak stratégiai céljai. Ilyen például, hogy az idősekkel kötött szövetségnek megfelelően a nyugdíjak vásárlóértékét mindig, nehéz időkben is megőrizzük. Ezen kívül teljesítettük erkölcsi kötelességünket, amikor a baloldal által elvett 13. havi nyugdíjat visszaadtuk. Hasonló stratégiai cél, hogy a családtámogatási rendszerből a nagyon nehéz gazdasági helyzet ellenére sem veszünk el egy forintot sem, sőt bővíteni szeretnénk.
Háromszor annyit fordítunk a családokra, mint tette a baloldal 2010-ben. Ha az ország GDP-jéhez viszonyítjuk a családtámogatásra fordított összeget, láthatjuk, hogy a magyar modell világszinten is kiemelkedő.
Szintén segítünk minden magyar családot a rezsicsökkentés átlagfogyasztásig történő fenntartásával, amely a békeidőben megszokottakhoz képest sokszoros terhet jelent a költségvetésnek, több ezer milliárd forintról van szó. Azt pedig mindig nagy érdeklődéssel figyelem, amikor a baloldali kollégák összehasonlítják a Gyurcsány-kormány gazdasági teljesítményét az Orbán-kormányéval.
Gyurcsány Ferenc államcsődbe vezette az országot, a baloldal elvett egyhavi nyugdíjat és bért, a családok és az állam nyakig úszott az adósságban, 11,5 százalék volt a munkanélküliség. Pedig „csak" egy gazdasági válsággal kellett szembenézniük.
Az Orbán-kormány alatt viszont a válságok egymás után és egymással párhuzamosan jelennek meg, migráció, koronavírus, háború, szankciók miatti energiaválság. Államcsőd helyett mégis 13. havi nyugdíjról, fiataloknak járó adókedvezményről, családtámogatásról, rezsicsökkentésről, foglalkoztatási rekordról beszélhetünk. Ez a különbség. A helyzet persze nehéz, ezt mindannyian érezzük és tudjuk, éppen ezért harcol a kormány továbbra is a magyar érdekekért.
Miért fontos és egyedülálló most a nemzeti konzultáció, amelyet a kormány az energetikai szankciókkal kapcsolatban indít?
A háború kitörése után az európai miniszterelnökök és államfők megállapodtak abban, hogy a szankciók az energetikát nem fogják érinteni, de a brüsszeli bizottság mégis ezzel ellentétes javaslatokat készített.
A szankciók bevezetését nem tartjuk demokratikusnak, mert bár rengeteget ártanak az európai embereknek, nem kérdezte meg őket a szankciókkal kapcsolatban senki.
Magyarország az első ország, ahol az emberek elmondhatják a véleményüket, és ezzel irányt szabhatnak a kormány munkájának. A nemzeti konzultációval egyetértési pontokat hozunk létre, a magyar emberek elmondhatják, hogy mi az, amit jónak vagy rossznak gondolnak, mi az, amit nem hajlandóak elviselni, és elvárjuk, hogy a magyarok véleményét mindenki tartsa tiszteletben. Ráadásul egy egységes, erős álláspont nagy erőt ad a kormánynak a nemzetközi vitákban.
