Költségvetési csalással gyanúsítja a NAV a 24.hu tulajdonosát, Varga Zoltánt

Költségvetési csalással gyanúsította meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) baloldali milliárdost, a 24.hu tulajdonosát, Varga Zoltánt – tudta meg a Magyar Nemzet. Információik szerint a nyomozók azt feltételezik, hogy a médiamogul az egyik hozzá köthető, lényegében EU-s pénzből létrehozott cég áron aluli eladásával több mint félmilliárdos kárt okozhatott az uniós költségvetésnek.

Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt gyanúsítottként hallgatta ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a baloldali médiumokat – köztük a 24.hu-t is – működtető Centrál Médiacsoport tulajdonosát, Varga Zoltánt – értesült a Magyar Nemzet. A történet szálai a Vargához köthető, néhány éve értékesített Nógrádi Vegyipari Zrt-hez vezethetők vissza. Az ügyben Budai Gyula fordult tavaly első körben az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz (OLAF), majd pár hónappal később a NAV-nál tett feljelentést.

A Magyar Nemzet által megismert feljelentés és az OLAF-nál tett bejelentés lényegében ugyanarról szól: a Nógrádi Vegyipari Zrt. részvényeinek eladásával kár érhette az Európai Unió költségvetését.

Varga Zoltánt költségvetési csalással gyanúsítják Forrás: Central Médiacsoport

Az a feljelentésben is szerepel, hogy az ügy előzménye a CenTech Új Magyarország Kockázati Tőkealap létrehozása: a tízéves futamidejű tőkelap 2010-ben, Jeremie I európai uniós program részeként jött létre. (A programot a kkv-szektor tőke helyzetének javítása érdekében indították.) A tőkealap mértéke ötmilliárd forint volt, amely hetvenszázalékos uniós forrásból állt, a többi magánbefektetők – többek között Varga többségi tulajdonában álló egyik zrt. – tőkéjéből tevődött össze.

Azért hozhatták létre a céget, hogy áron alul megszerezhessék a Nógrádi Vegyipar Zrt.-t

A tőkealap – amit egyébként a Varga Zoltán vezette Central Fund Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. kezelt – alapította meg a Nógrád Vegyipari Zrt.-t, amelynek 99 százalékos tulajdonosa volt. A társaságba indulásakor csaknem hatszázmillió forintot fektettek be, valamint kölcsönöket nyújtottak a részére. A Central-Fund Kockázati Tőkealap-kezelő a futamidő lejárta előtt, 2019-ben megbízott egy céget a tőkealap részvényeinek, ideértve a Nógrád Vegyipari Zrt. részvényeinek értékesítésével – olvasható a feljelentésben, amiben azt is leírták, hogy a 2020 januárjában alapított Avogardo Projekt Kft. vételi ajánlatot is tett 2020. március 26-án. Az igazgatóság 2020. április 9-én döntött az értékesítésről, és 459 300 000 forintos vételi ajánlat elfogadásáról, amelynek része volt a tőkealappal szemben fennálló tartozás is.

Varga Zoltán az igazgatósági ülésen elmondta, a cég értéke valószínűleg nagyobb, mint a vételi ajánlat, de a körülményeket figyelembe véve annak elfogadását javasolta –

áll a feljelentésben, amely arra is kitért, hogy az Avogardo Kft.-ét kifejezetten azért hozták létre, hogy árun alul megszerezhessék a Nógrád Vegyipari Zrt.-t. Utóbbi vállalkozás igazgatóságának tagja és a vevő Avogardo Kft. alapításkori ügyvezetője, illetve egyik tulajdonosa ugyanis ugyanaz a személy, Varga jó ismerőse, bizalmasa. A NAV-nak az is jelezve lett, hogy a vételár még a befektetett hatszázmilliót sem érte el, de az sem mellékes körülmény, hogy a feljelentés szerint – egy közvetítő beiktatásával – Varga Zoltán biztosította a banki kölcsönből finanszírozott vételár önerejét, 170 millió forintot. Úgy tudjuk, Vargát emellett vételi opcióval is bebiztosították, ráadásul a szerződésekben a médiamogult döntési joggal is felruházták.

A feljelentésben az is szerepelt, hogy az egyébként nyereséges Nógrád Vegyipari Zrt. több mint egymilliárd forintos értéke jelentősen meghaladta a vevő által fizetett árat.

A kettő különbözete 657 millió forint. Mivel a cég lényegében – ahogy arra fentebb már kitértek – EU-s pénzből jött létre, így kár érhette az unió költségvetését.

Varga neve a giga-offshore-botrányban is előkerült

Varga Zoltán baloldali médiamogul Magyarország leggazdagabb emberei közé tartozik, az üzletember ugyanakkor saját elmondása szerint egy viszonylag szegény bonyhádi bányászcsalád sarjaként látta meg a napvilágot 1967-ben.

A pécsi „közgázon" diplomázott 1990-ben, azaz közgazdász végzettsége van, először a Budapesti Értéktőzsdén dolgozott, majd a Crédit Suisse First Bostonnál helyezkedett el. A 2000-es évek második felében Varga figyelme a kockázati tőkealapok felé fordult, 2009 áprilisának végén alakult meg az általa vezetett Central Fund Kockázati Tőkealap, amely nyert a Jeremie I. uniós program kiíráson. (Ez a pályázat – ahogy erre cikkünk elején is kitértünk - előzménye a mostani büntetőügyének).

Varga a médiában 2014-ben kezdett igazán terjeszkedni, amikor megszerezte a Central Médiacsoportot.

A cégcsoport lapjai korábban a Sanoma finn céghez tartoztak, amely 2014 áprilisában jelentette be, hogy eladja magyarországi érdekeltségét egy magyar pénzügyi befektetőnek, amely a Central Fund volt. Lapunk korábban arról is beszámolt, hogy Varga külföldön is terjeszkedik: felvásárolta a Novelty nevű gasztrooldalt, valamint a lengyel Premium Mobile mobilszolgáltatót, beszállt egy repülőautót fejlesztő szlovák startup cégbe és egy argentin fapados légitársaság projektjébe.

Varga Zoltán neve még a Panama -iratokban is felbukkant Forrás: Central Médiacsoport

A baloldali oligarcháról sokat írtak: górcső alá vették sokmilliárdos vagyonát és sokat cikkeztek a luxusvillájáról, de Varga Zoltán neve még a Panama-iratok botrányában is előkerült, ugyanis a hozzá kapcsolódó cégháló több tagjában feltűnt egy Dorel Securities nevű, Panamavárosban bejegyzett cég. 2016-os cikkünk szerint Varga Zoltán két offshore hátterű cégben töltött be vezető pozíciót, a fentebb említett Ada Immo Ingatlanforgalmazó Kft. mellett a Hybrid Logistics Kft.-ben volt ügyvezető. Az efféle, adóparadicsomokban bejegyzett cégeket leginkább adóoptimalizálás céljából szokták alapítani, vagyis akkor, ha a cégvezető nem akar a hazájában adót fizetni.

Figyelemre méltó az is, hogy miközben egy interjúban Varga azt bizonygatta, átérzi és vállalja a felelősséget azért a mintegy kétezer dolgozóért, akinek a megélhetése a vállalataitól függ, a tulajdonában lévő Central Médiacsoport Zrt.-nél – amely a balliberális irányultságú 24.hu mellett a Nők Lapját, valamint a Story és a Best magazinokat is magában foglalja – a koronavírus-járványra hivatkozva két éve jelentősen csökkentették az újságírók fizetését. Mindezt úgy, hogy a társaság megduplázta profitját az előző évhez képest, s mintegy másfél milliárdos osztalékot vett fel a tulajdonostársaival.

Bár Varga egy interjúban tagadta, hogy a felvették volna az említett összeget, állítását semmilyen írásos dokumentum nem támasztja alá.

A vállalkozó elismerte, hogy a vállalat tulajdonosai határozatot hoztak az osztalék kifizetéséről a tavalyi eredménytartalékból, ám azt állította, ezt követően mégsem vették fel az összeget a társaság likviditásának megőrzése érdekében.