Árstopok: a magyar kormány igyekszik levenni a terheket az emberek válláról

Jelen gazdasági helyzetben, globális viszonylatban sem találni sok példát ilyen jellegű és mértékű állami felelősségvállalásra – mondta el az Origónak adott interjúban ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég Alapítvány igazgatója arról, hogy a kormány kiterjeszti a tojásra és a burgonyára az árstopot.

A Kormányinfón bejelentették, hogy újabb két élelmiszerre vezetnek be árstopot. Az egyik termék a tojás, míg a másik a burgonya, és a 2022. szeptember 30-án alkalmazott árat rögzíti a kormány. Miért fontos ez az újabb intézkedés? Miért e két termék árát rögzítik a már meglévő termékek mellett?

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter hétfőn egy rádióinterjúban elmondta, hogy a mostani előrejelzések szerint az infláció mértéke az idei év végéig akár a 26 százalékot is meghaladhatja, így a kormánynak további erőfeszítéseket kell tennie a megélhetési költségek emelkedésének megfékezése és a pénzromlás megállítása érdekében.

Az árstopok bevezetése eddig is hatékony eszköznek mutatkozott, és újabb lépésként szükséges további termékek körére is kiterjeszteni a szabályozást.

Fontos, hogy olyan termékeknél kerülhet egyelőre sor hatósági árak bevezetésére, amelyek itthon előállíthatók, kiemelten nagymértékben növekedett esetükben az ár, illetve amelyeket a családok nagy többsége rendszeresen fogyaszt. Ez mutatja a kormányzat kétirányú törekvését, mely

egyrészről a magyar családokat igyekszik megsegíteni és védelmet nyújtani a növekvő megélhetési költségek ellen, másrészről kiemelt céljának tekinti a gazdaság és a forint helyzetének stabilizálását.

A Központi Statisztikai Hivatal szerda reggel közzétett friss adatai szerint ugyanis a tavalyi év októberéhez képest több mint ötödével emelkedtek az árak, ezen belül az élelmiszereké 40 százalékkal nőtt, ami egyértelműen mutatja, hogy indokolt és szükséges a kormányzat árszabályozó beavatkozása.

Miért fontos, hogy a kormány hatékonyan és lényeglátóan hoz döntéseket, amivel segítenek az embereknek a hétköznapokban?

Jelen gazdasági helyzetben, globális viszonylatban sem találni sok példát ilyen jellegű és mértékű állami felelősségvállalásra. Az üzemanyagárstop, illetve az élelmiszerek kulcsfontosságú és bővülő körére bevezetett hatósági árak valódi és érdemi segítséget jelentenek a magyar embereknek.

Az infláció Európa más államait sem kíméli, amiként a háború és a szankciós politika többi kártékony gazdasági következménye sem, azonban csak nagyon kevés ország vezetői képesek ilyen jogilag is határozott, bátor, segítő intézkedéseket nyújtani a polgáraiknak.

Emellett nagy jelentősége van annak, hogy ilyen gazdaságstabilizáló és a terheket enyhítő intézkedéseket a kormány – erős társadalmi felhatalmazásának köszönhetően – gyorsan meg tud hozni, a hatályba léptetés pedig csak rövid időt vesz igénybe. Gyakran számos, jóval gazdagabb nyugati ország vezetői sem képesek követni a viharos változásokat, és a lassúság árát az átlagemberek fizetik meg, az ő pénztárcájuk és egzisztenciális biztonságuk kerül veszélybe. A magyar kormány viszont gyorsan és hatékonyan hozza meg a döntéseket, amelyeknél láthatóan mindig kiemelt célként jelenik meg a magyarok érdeke.

Egyszerre hajlandó és képes az egyes családok terheit könnyítő intézkedéseket hozni, valamint igyekszik a gazdaság stabilitását biztosítani és a pénzromlást is kordában tartani.

A magyar kormány gyorsan és hatékonyan hozza meg a döntéseket, amelyeknél láthatóan mindig kiemelt célként jelenik meg a magyarok érdeke Fotó: Csudai Sándor - Origo

Lassan egy éve, tavaly november közepén lépett életbe az üzemanyagárstop, melyet nem sokkal később az élelmiszerárstop követett. Miben rejlik a Fidesz-KDNP-kormány kormányzásának „titka", ellentétben a baloldallal? Láthatóan sikeres a kormány válságkezelése.

Jól látható különbség, hogy a gazdasági válságok idején a polgári kormányzás – amennyire ez adott körülmények között lehetséges – levenni igyekszik a terhet a családok, az idősek, a vállalkozások válláról, míg a 2010 előtti baloldali kormányok inkább csak tetézni tudták a bajokat. A világgazdasági válság 2008-as kirobbanása után

a baloldal a családokkal, a nyugdíjasokkal akarta megfizettetni a krízis árát, ezért például időben korlátozták a gyermekgondozási támogatások folyósítását, elvették a 13. havi nyugdíjat, elhalasztották a már beígért adócsökkentést, sőt az akkor rohamosan csökkenő életszínvonal mellett újabb közterhekkel, pénzügyi kötelezettségekkel sarcolták a lakosságot.

A polgári-nemzeti kormány azonban tavaly üzemanyagárstopot, idén januárban pedig élelmiszerárstopot vezetett be – mint korábban említettük, ez utóbbi intézkedési kört most további alapélelmiszerekre is kiterjesztik –, emellett újabb nyugdíjemelést hajt végre, valamint nemrég

nyugdíjprémium kifizetéséről is döntött az Országgyűlés. Így a magasabb összegű járadékot már a napokban megkaphatják idősebb korú honfitársaink.

A kétféle válságkezelés közötti eltérés arra is rávilágít, hogy az Orbán-kormány nem pusztán a közigazgatási irányítást, hanem a társadalom egészének megsegítését is feladatának tartja, ebből következően elveti azt a liberális közjogi felfogást, amely akár krízisek idején is a társadalmi önszabályozás eszméjét, a kormányzás gazdasági és szociális vonatkozású funkcióinak leépítését követi. A 2010 előtt erőltetett dogmákkal való szakítás tette igazán eredményessé több nemzetközi eredetű válság kezelését is az elmúlt években. A sikerhez pedig kell az igazságos és méltányos közteherviselés elvének érvényre juttatása is, amelyet világosan tükröz az extraprofitadóról szóló – még nyáron hatályba lépett – törvénymódosító kormányrendelet is.

További jelentős segítség, hogy a most nyáron részben átalakított, de továbbra is fenntartott rezsitámogatási intézkedések keretein belül nagyjából 181 ezer forintot kapnak a családok havonta Fotó: Major Kata - Origo

Az árstopok mellett a kormány a kamatstop bevezetésével és a rezsicsökkentés fenntartásával is segíti a magyar családokat. Mennyire elismertek ezek az intézkedések a lakosság körében?

A még januárban bevezetett kamatstop lényege, hogy a tavaly október végi szinten rögzítették a jelzálogalapú hitelek kamatait, vagyis a magyar családoknak februártól már alacsonyabb törlesztőrészleteket kell fizetniük, mint korábban.

A többi család- és vállalkozássegítő intézkedés fenntartásához hasonló módon ezt is meghosszabbította a kormány, sőt októberben arról is döntött, hogy a jövő év közepéig meghosszabbított kamatstop hatályát kiterjeszti úgy, hogy a legfeljebb 5 éves kamatperiódusokban rögzített hitelkamattal nyújtott, államilag nem kamattámogatott jelzáloghitel-szerződések esetében is államilag garantált védelmet nyújt, ezzel akár 350 ezer magyar család mindennapjait is részben megkönnyítve.

További jelentős segítség, hogy a most nyáron részben átalakított, de továbbra is fenntartott rezsitámogatási intézkedések keretein belül pedig nagyjából 181 ezer forintot kapnak a családok havonta. A nemzetközi adatok is azt igazolják, hogy eredményes ez az intézmény, hiszen 2022 első félévében az Európai Unióban példátlan sikerként csak hazánkban tudott csökkenni a gáz lakossági ára mintegy fél százalékkal. Ilyenkor érdemes arra gondolni, hogy például 2009-ben a Bajnai-kormány – egy eleve jelentősen legyengült gazdaságú Magyarországot sújtó világgazdasági válság kellős közepén – a gázár- és távhő-kompenzáció fokozatos megszüntetéséről hozott döntést. Nem lehet véletlen mindezek tükrében, hogy

a mostani kormány válságkezelése mögött továbbra is igen stabil és széles körű társadalmi támogatás áll.