Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A brüsszeli erők – ahogy a Századvég korábbi elemzése bemutatta – hónapok óta szorgalmazzák, hogy Ukrajna újjáépítése európai pénzügyi forrásokból, az európai adófizetők pénzéből valósuljon meg. Az Európai Bizottság elnöke és Olaf Scholz német kancellár októberben egy „új Marshall-tervet" vizionált Ukrajna helyreállítása kapcsán, melyben az Európai Unió gazdasági segítségnyújtásának indokoltsága mellett érveltek.
Érdekesség, hogy Ursula von der Leyen 2020 tavaszán – a koronavírus-járvány által Európának okozott gazdasági károk mérséklése érdekében – már hirdetett egy „újabb Marshall-tervet",
habár Brüsszel Magyarország és Lengyelország számára még nem folyósította a szóban forgó forrásokat.
A felmérés alapján megállapítható, hogy a közvélemény aggályosnak ítéli, hogy a brüsszeli vezetés egy európai uniós tagsággal nem rendelkező országnak nyújtson jelentős pénzügyi segítséget, miközben Lengyelországtól és hazánktól – melyek az Európai Unió tagállamai – visszatartja az őket megillető forrásokat.
Ennek megfelelően a magyarok 72 százaléka igazságtalannak tartja, ha az Európai Unió a Lengyelországnak és Magyarországnak járó uniós forrásokat egy nem uniós ország számára fizeti ki.
A közvélemény-kutatás rávilágít, hogy a kialakult háborús helyzetben 10-ből 8 magyar számára (80 százalék) Magyarország gazdasági biztonsága az elsődleges, ezzel szemben a megkérdezettek 16 százaléka Ukrajna pénzügyi megsegítését tekinti sürgetőbb feladatnak.
A magyarok igénye hazánk gazdasági stabilitásának megőrzésére elválaszthatatlan attól a ténytől, hogy a brüsszeli büntetőintézkedések által gerjesztett szankciós infláció a mindennapokban érezhető terhet jelent a lakosságnak, így
a magyar emberek számára nem elfogadható, hogy Brüsszel döntései következtében további anyagi áldozatokat vállaljanak.
CATI módszer, n=1000, felnőtt magyar lakosság körében, adatfelvétel: 2022. november
