Továbbra is a magyarok fizették a legkevesebbet a gázért és a villamosenergiáért

Vágólapra másolva!

Az Energie-Control Austria és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) megbízásából készült nemzetközi ár-összehasonító vizsgálat novemberben is több európai fővárosban regisztrált energiaár-növekedést, miközben a magyar lakossági végfogyasztói árak továbbra is a legalacsonyabbak szerte Európában - írja a bennfentes.net.

Origo

Vágólapra másolva!

földgáz áramár rezsicsökkentés

A lakossági fogyasztók által fizetendő villamos energia ára Londonban 12, Párizsban 11, Prágában pedig 10 százalékkal emelkedett az előző hónaphoz képest. A földgáz lakossági ára októberhez képest Berlinben 27, Londonban pedig 25 százalékkal emelkedett egy hónap alatt.

A magyar fogyasztók villamosenergia-költségei novemberben sem emelkedtek.

A magyar háztartások novemberben a rezsivédett árkategóriába tartozó átlagfogyasztás (2.523 kWh/év) esetén a második legolcsóbb árat (9,06 eurocent/kWh) fizették a villamos energiáért.

Azok a háztartások, akik 20 százalékkal többet fogyasztanak a megadott éves átlagfogyasztásnál, azok 10,44 eurocent/kWh áron juthattak villamos energiához, ami szintén a második legolcsóbb ár európai összehasonlításban.

Az alábbi grafikonok az európai fővárosok végfogyasztói áramárait mutatják meg.

Miközben Magyarországon egy kWh áram 9,06 eurocent, addig Berlinben 64,19 eurocentbe kerül, az olaszoknál 63,88 eurocent, az osztrákoknál 54,37 vagy éppen a cseheknél 53,38 eurocent egyetlen kWh áram.

De még a bolgároknál, vagy a románoknál is közel kétszer annyiba kerül a villamos energia, mint idehaza, a szlovákoknál és a lengyeleknél pedig több, mint kétszer akkora az ár, mint Magyarországon.

A rezsicsökkentett áron vásárolható földgáz novemberben is Magyarországon volt a legolcsóbb, átalagfogyasztás (63.645 MJ) esetén 2,49 eurocentbe került egy kWh-nyi gáz.

Az átlagot 20 százalékkal meghaladó fogyasztás esetén a magyar háztartások 5,06 eurocent/kWh áron jutottak földgázhoz, amely európai összehasonlításban a második legkedvezőbb ár.

A román gázár két és félszerese a magyarnak, a bolgár négyszerese, a cseh a nyolcszorosa, a berlini a tízszerese, míg a bécsi gázár a tizenkétszerese a magyarországinak.

Gyakori, és téves kritika, hogy Nyugaton a fizetések, vagyis a vásárlőerő is sokkal magasabb, így tulajdonképpen a hazai olcsó energia még drágább is, mint tőlünk nyugatra, merthogy ők a magasabb fizetésükből sokkal többet is tudnak vásárolni.

A statisztikai adatok alapján az energiaárak vásárlóerő-paritáson számolva is alacsonynak számítanak Magyarországon. Az alábbi grafikonok azt mutatják meg, egyes országok árkörnyezetében mennyire drága az áram. Az ábrákból jól kivehető, hogy vásárlóerő-paritáson számolva olyan jóléti államokkal alkotunk egy ligát, mint Svájc vagy éppen Norvégia, Luxemburg vagy Finnország.

Vásárlóerő-paritással számolva pedig a legjobb a magyar gázár, gyakorlatilag még a vásárlőerővel súlyozva is csak kevesebb mint harmadannyiba kerül a földgáz itthon, mint az EU-átlag.