Itt az újabb brüsszeli őrület, a gázársapka

Kardoskúti földgáztároló

Az uniós tagállamok energiaügyi miniszterei hétfőn megállapodtak a gázársapkáról, amely így 2023. február 15-ével lép hatályba, miután a tagállamok hivatalosan, írásos úton jóváhagyják. Bár megállapodásról van szó hivatalosan, a tervet több ország ellenezte. Magyarország nemmel szavazott, ahogy eredetileg nyolc másik tagállam, köztük Németország is, ez azonban ebben az esetben nem volt elég. Az intézkedés ideiglenes lesz, egy évig alkalmazható. Mivel a tőzsdén kívüli ügyekre az ársapka nem vonatkozik, így Magyarország mentességet kap, az intézkedés azonban így is életveszélyes. Az újabb brüsszeli döntéssel Európa szinte saját magát öli meg, mert a gázársapka elrendelése áremelkedéshez vezethet, egyrészt az elérhető mennyiség csökkenése miatt, másrészt azért, mert annak szintjét jóval a jelenlegi piaci ár fölött húzzák meg. Összeállításunkban bemutatjuk, mi a baj a gázársapkával, és mit jelent ez Magyarország számára.

Egy ideje komoly vita zajlott az Európai Unión belül arról, szükség van-e a gázársapka bevezetésére, hiszen több szakértő is felhívta rá a figyelmet, hogy mekkora károkat okozhat, ha a brüsszeli elit újabb szankciót vezet be. A magyar kormány végig azt az álláspontot képviselte, hogy nem szabad bevezetni, Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter is többször felhívták a figyelmet arra, mennyire abszurd és ésszerűtlen az ötlet.

Végül bevezették a gázársapkát

Mint arról az Origo beszámolt, az európai uniós tagállamok energiaügyi miniszterei hétfőn Brüsszelben végül

politikai megállapodást kötöttek a holland gáztőzsde, a TTF határidős piacára vonatkozó árplafon bevezetéséről.

A megállapodás értelmében az intézkedést csak akkor lehet aktiválni, ha három egymást követő kereskedési napon 180 euró/megawatt fölé emelkedne a TTF legközelebbi határidős kontraktusának ára, illetve a TTF-árak ugyanezen a három napon 35 euróval magasabbak a cseppfolyósított gáz (LNG) referenciaáránál.

A MECHANIZMUS 2023. FEBRUÁR 15-ÉVEL LÉP HATÁLYBA, MIUTÁN A TAGÁLLAMOK HIVATALOSAN, ÍRÁSOS ÚTON JÓVÁHAGYJÁK. IDEIGLENES JELLEGŰ LESZ, EGY ÉVIG ALKALMAZHATÓ.

A rendelet felfüggesztési mechanizmust tartalmaz arra az esetre, ha az energiaellátás biztonságát, a pénzügyi stabilitást, az EU-n belüli gázáramlást vagy a megnövekedett gázkeresletet veszélyeztető kockázatokat állapítanak meg. Kadri Simson uniós energiaügyi biztos a tanácskozást követő sajtótájékoztatón fogadkozott: "Az Európai Bizottság készen áll arra, hogy előzetesen felfüggessze a mechanizmus aktiválását, ha az Európai Központi Bank, az Európai Értékpapír-piaci Hatóság és az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége azt jelzi, hogy a kockázatok meghaladják az előnyöket".

A megállapodás a megawattóránkénti 180 eurós gázárplafonról szól.

Káros, veszélyes és teljesen felesleges intézkedés

Még mielőtt a bejelentés elhangzott, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben azt mondta, hogy

ahelyett, hogy az Európai Unió értelmes kérdésekkel, új energiaforrások keresésével, az infrastruktúra fejlesztésével foglalkozott volna, az elmúlt hónapok a gázársapka körüli szerencsétlenkedéssel mentek el.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az EU-s energiaügyi miniszterek ülését követő sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy

Magyarország semmi szín alatt nem támogatja a földgázra vonatkozó ársapka bevezetését, az ugyanis "káros, veszélyes és teljesen felesleges" intézkedés.

Szavai szerint ezzel olyan eseményekre szeretne reagálni a közösség, amelyek augusztusban történtek, és az csak a bevezetés szükségtelenségét bizonyítja, hogy azóta is jól megvolt a kontinens ársapka nélkül.

Ráadásul a korlát elrendelése áremelkedéshez vezethetne, egyrészt az elérhető mennyiség csökkenése miatt, másrészt azért, mert annak szintjét a jelenlegi piaci ár fölött húznák meg

– figyelmeztetett a miniszter, aki hozzátette:

Mit mond mindez a kereskedőknek és az eladóknak? Világosan megmutatja, hogy hajlandók vagyunk többet fizetni a gázért, mint a jelenlegi piaci ár.

A miniszter veszélyesnek és felelőtlennek nevezte ezt a fajta mesterséges beavatkozást a piac működésébe, ami eddig példa nélküli, ezért aztán legalábbis rendkívül alapos előzetes vizsgálatot kellene lefolytatni. Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy

a megoldást a földgáz mennyiségének növelése jelentené, azonban ehhez infrastruktúra-fejlesztésekre is szükség van.

Hiába épülnek LNG-kikötők Európa különböző részein, ha további vezetékek nem állnak rendelkezésére

– jelentette ki, majd hangsúlyozta, hogy

ahelyett, hogy ezzel az értelmes kérdéssel foglalkoztunk volna, az elmúlt hónapok elmentek arra a szerencsétlenkedésre, amely a gázársapka körül zajlik.

A miniszter még a szavazás előtt elmondta, hogy az EU cseh soros elnökségének gázársapka-javaslatáról próbaszavazást tartottak, amelyen Magyarországgal együtt kilenc tagállam szavazott nemmel, de ez ennek ellenére nem lesz elég a blokkoló kisebbség kialakításához, ami végül be is bizonyosodott. Szijjártó Péter úgy fogalmazott, hogy

az a tény, hogy dacára annak, hogy a jogszabályi többség megvan a gázársapka mellett, mégsem merik leütni ezt egy szavazási eredményként, az világosan mutatja, hogy próbálnak olyan széles konszenzust köré építeni, hogy a felelősség szét legyen osztva. És amikor kiderül, hogy teljesen felesleges, veszélyes, egész Európára kárt okozó intézkedés volt, akkor mindenki benne legyen a felelősök között

Hozzáfűzte, hogy

akárhány szavazási kör lesz a mai nap folyamán, Magyarország nemmel fog szavazni. Vezetékeket kell építeni meg LNG-kikötőket kell építeni, új forrásokat kell keresni, nem szerencsétlenkedni az ársapkával.

Európa saját maga alatt vágja a fát

Ahogyan arról beszámoltunk, Szijjártó Péter hétfőn arról is beszélt, hogy mi a helyzet Közép-Európa kőolajellátásának ügyével, azzal aláhúzva, hogy

az Oroszországból induló Barátság vezetéken keresztül évi 19 millió tonna kőolaj érkezik Magyarországra, Szlovákiába és Csehországba.

Az egyetlen alternatív útvonal, a horvátországi Adria vezeték kapacitása pedig mindössze évi 12 millió tonna, ezt legalább fél éve mindenki tudja, és mégsem történt semmi a bővítés érdekében – sérelmezte a miniszter a nyilatkozatában. Szijjártó szerint

ez óriási hibája az Európai Uniónak, mert ez nem kétoldalú vagy három- vagy négyoldalú kérdés, hanem európai ügy.

Szijjártó Péter végül problémásnak nevezte, hogy a Mol év végén lejáró szerződésének hosszabbítására a horvát fél tisztességtelen ajánlatot adott, az ugyanis a tranzitdíj 80 százalékos emelésével járna. Közölte:

Ez nem más a horvátok részéről, mint visszaélés a háborús helyzettel, a monopolhelyzettel, visszaélés azzal, hogy a háború miatt Magyarország, Szlovákia és részben Csehország adott esetben kiszolgáltatott helyzetbe kerülhet

Ennek kapcsán olyan javaslat kidolgozására kérte fel az Európai Bizottságot a magyar külügyminiszter, amelynek értelmében a háború miatt szükségessé váló alternatív útvonalakon alkalmazható árak nem mehetnének az európai átlagok fölé.

A CIKK A KÖVETKEZŐ OLDALON FOLYTATÓDIK! LAPOZZON A FOLYTATÁSÉRT!