Itt az újabb brüsszeli őrület, a gázársapka

Kardoskúti földgáztároló

Az uniós tagállamok energiaügyi miniszterei hétfőn megállapodtak a gázársapkáról, amely így 2023. február 15-ével lép hatályba, miután a tagállamok hivatalosan, írásos úton jóváhagyják. Bár megállapodásról van szó hivatalosan, a tervet több ország ellenezte. Magyarország nemmel szavazott, ahogy eredetileg nyolc másik tagállam, köztük Németország is, ez azonban ebben az esetben nem volt elég. Az intézkedés ideiglenes lesz, egy évig alkalmazható. Mivel a tőzsdén kívüli ügyekre az ársapka nem vonatkozik, így Magyarország mentességet kap, az intézkedés azonban így is életveszélyes. Az újabb brüsszeli döntéssel Európa szinte saját magát öli meg, mert a gázársapka elrendelése áremelkedéshez vezethet, egyrészt az elérhető mennyiség csökkenése miatt, másrészt azért, mert annak szintjét jóval a jelenlegi piaci ár fölött húzzák meg. Összeállításunkban bemutatjuk, mi a baj a gázársapkával, és mit jelent ez Magyarország számára.

A gázársapka bevezetése előtt nem készítettek hatástanulmányokat

Még a gázársapka bevezetése előtt interjút adott lapunknak Tóth Máté energiajogász, a Magyar Energetikai Társaság alelnöke, aki azt mondta, hogy

a koncepció sokat változott a teljes gázembargótól indulva, majd orosz gázársapkaként, végül tőzsdei gázársapkaként horgolták újra.

A fő veszély itt most is az, hogy ez az intézkedés eltérítheti a szállításokat: pont több gáz kellene, nem kevesebb most Európának. Hiába készült egyébként maga a tervezet lassan, sokáig, komoly metamorfózissal,

továbbra sincsenek mögötte szakmai elemzések, hatástanulmányok, pedig a Tanács előírása szerint konkrétan hatásvizsgálat kell a gázársapka bevezetése előtt. Vagy kellene.

Az energiajogász arra is felhívta a figyelmet, hogy

jogászi szemmel sokkal aggasztóbb a hasznosságánál az, hogy a Bizottság jelenlegi ötlete szerint hat héttel bármilyen gázbeszerzés előtt értesíteni kellene a Bizottságot. Ez a szenzitív piaci adatok és üzleti titkok (tárgyalási pozíciók) megosztása miatt adatvédelmi szempontból is aggályos, de azt is kérdésessé teszi, hogy milyen befolyástól mentes szerződéskötés lesz vajon az, ahol előzetesen jelenteni kell a Bizottságnak.

Tóth szerint nyilván nem szeretnénk, hogy bármikor is beavatkozzanak a szerződéskötésbe, de nehéz feltételezni, hogy egy szállító hozzájárulna az üzleti ajánlata harmadik fél általi – ebben az esetben ez a Bizottság – megismeréséhez. Az meg egyenesen életszerűtlen, hogy hat hetet kelljen a Bizottságra várni. Leszögezte:

Rendkívüli helyzet esetén napok alatt, esetleg napon belül kell vásárolni; de még normál üzletmenetnél sem láttam hat hétig nyitott árakat, nyitott szerződéses pozíciót, pedig tizenhét éve foglalkozom energiajoggal.

Tóth szerint az új logika az lenne, hogy

veszélyhelyzetben konkrétan át kellene adni a szomszédos országnak a gázt. Vagyis amit például mi az adóforintokból veszünk és betárolunk, azt egyszerűen elvinné a másik, aki nem. Semmi önkéntesség, semmi kölcsönösség.

Ez a „szolidaritás" nyilvánvalóan nem is motiválna felelős energiapolitikára, sem betárolásra. Ami történne, az az, hogy mindenki a másikra várna, mindenki spekulálna: egy kényelmes szolidaritási mechanizmussal a háta mögött mindenki azt lesné, hogy majd a másik vásárol és tölti a tárolóit. Azonban ezt csinálta a piac egy éve is:

a tavalyi ellátási aggodalmakat éppen az okozta, hogy a cégek spekuláltak, senki sem kezdett vásárolni és betárolni.

Végül a legnagyobb gond ezzel a gázkonfiskációs rendelettel az eleve elrendelés. Az egyenlőtlen pozíció ugyanis nem is csupán menet közben alakulna ki, de eleve elrendeltetett. Mivel mi a teljes hazai felhasználási igény (ipar+lakosság) 67%-át be tudjuk tárolni, addig Európában ez a szám átlagosan 26% (ebben már mi is benne vagyunk, felfele húzzuk!), Portugáliában pl. összesen 4%. Szóval itt előre lehet sejteni, kire milyen pozíció vár: kitől veszik el és kinek adják. Igazi eufemizmus erre a szolidaritás szó.

Ezek az intézkedések nagyban a független energiapolitika lába alól is kirántják a talajt.

Magyarország előre tervez és keresi a jó megoldást

Az Origo korábban már beszámolt arról is, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter múlt csütörtökön ománi kollégáját fogadta Budapesten. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Szajjid Badr bin Hamad bin Hamúd Albuszaidivel közös sajtótájékoztatóján a kontinenst sújtó energiaellátási válságról beszélt, és a tervezett európai uniós kőolaj- és gázársapka veszélyeire figyelmeztetett.

Egyetértünk abban, hogy az ársapkák a lehető legrosszabb és a legalkalmatlanabb választ jelentik az energiaválság megoldására

– emelte ki. Szijjártó Péter azt is mondta, hogy ezek nyomán alapvetően sérülne az ellátás biztonsága, számolni kellene egyrészt az új energiaforrásokat elérhetővé tevő beruházások elmaradásával, másrészt az árak emelkedésével.

Ehelyett arra volna szükség, hogy az energiahordozók kitermelését világszerte növeljék, ezáltal azok mennyisége növekedjen, ezáltal az ár csökkenjen, az ellátás pedig biztonságba kerüljön

– mutatott rá. Szijjártó Péter ennek kapcsán bejelentette, hogy

MEGINDULTAK A SZAKÉRTŐI ÉS VÁLLALATI EGYEZTETÉSEK AZ OMÁNI KŐOLAJ ÉS FÖLDGÁZ ESETLEGES JÖVŐBELI MAGYARORSZÁGI IMPORTJÁRÓL.

Közölte, hogy a Mol és az ománi nemzeti olajvállalat stratégiai partnerséget épített ki az elmúlt években, és tárgyalások folynak közös olajipari képzések megindításáról, fenntartható üzemanyagok közös gyártásáról és a magyar technológiák alkalmazásáról.

TÁJÉKOZTATÁSA SZERINT OMÁNBAN AZ OLAJKITERMELÉS MÁRA MEGHALADJA A NAPI EGYMILLIÓ HORDÓT, ÉS KOMOLY NEMZETKÖZI PROJEKTEK ZAJLANAK AZ LNG-KAPACITÁSOK BŐVÍTÉSE ÉRDEKÉBEN.

Gázvásárlási tárgyalások indulhatnak Magyarország és Katar között

Létrejött a politikai megállapodás, amelynek értelmében vállalatközi tárgyalások indulhatnak a katari földgáz jövőbeli vásárlásáról az MVM és a QatarEnergy között

– jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter múlt szerdán Dohában. A tárcavezető a katari energiaügyi és külügyminiszterrel folytatott egyeztetéseit követően leszögezte, hogy

Európa súlyos energiaellátási válsággal néz szembe, ennek megoldásához pedig a "kifejezetten elhibázott" olaj- vagy gázársapka sem visz közelebb.

Az újabb források bevonását sürgetve pedig emlékeztetett, hogy Katar a világ harmadik legnagyobb földgáztartalékával rendelkezik, a cseppfolyósított földgáz (LNG) exportjában pedig a globális ranglista második helyén áll, a közel-keleti ország ráadásul fejlesztéseket hajt végre a kitermelés és a szállítási

kapacitások terén. SZIJJÁRTÓ PÉTER ARRÓL SZÁMOLT BE, HOGY SZERDÁN MEGKÖTÖTTÉK A POLITIKAI MEGÁLLAPODÁST, AMELYNEK ALAPJÁN VÁLLALATKÖZI TÁRGYALÁSOK INDULHATNAK A KATARI FÖLDGÁZ ESETLEGES JÖVŐBELI VÁSÁRLÁSÁRÓL AZ MVM ÉS A QATARENERGY KÖZÖTT.

Fotó: Polyák Attila - Origo

Megszólaltak az oroszok

Nem kérdés, mi lesz az újabb brüsszeli szankció következménye, ugyanakkor jó hír, hogy a tőzsdén kívüli ügyletek – így a magyar hosszú távú szerződés – mentességet kaptak. Az intézkedés bevezetése után nem sokkal a Kreml is megszólalt.

Ellentmond a piaci elveknek az EU gázárplafonról szóló megállapodása

– jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn Minszkben újságíróknak.

Ez a piaci árképzési folyamat megsértése, a piaci folyamatokba való beavatkozás, bármilyen, a plafonra való hivatkozás elfogadhatatlan

– mondta Peszkov az Interfax hírügynökség kérdésére válaszolva. A szóvivő szerint

az orosz válasz kidolgozásához időre van szükség, hogy "gondosan mérlegelni lehessen az előnyöket és hátrányokat".