Az első négy Orbán-kormány: családtámogatások, adócsökkentések, rezsicsökkentés, a magyarok megvédése

Pénteken Áder János köztársasági elnök felkérte ötödik kormányának megalakítására Orbán Viktort. Most bemutatjuk, hogy az eddigi négy Orbán-kormány hogyan alakult meg, és mik voltak a legfőbb intézkedései. 

Áder János köztársasági elnök pénteken felkérte az új kormány megalakítására Orbán Viktor kormányfőt, az országgyűlési választáson győztes Fidesz-KDNP pártszövetség miniszterelnök-jelöltjét, aki a felkérést elfogadta.

1998-2002: Az első Orbán-kormány

Orbán Viktort először 1998. június 2-án kérte fel kormányalakításra az akkori államfő, Göncz Árpád, miután a Fidesz megnyerte a választásokat.

Az első Orbán-kormány a rendszerváltás utáni negyedik kormány volt 1998–2002 között (az első ciklusban két kormány volt, Antall József halála után Boross Péter lett a miniszterelnök).

Az akkori Országgyűlésben 148 fideszes, 48 kisgazda és 17 MDF-es képviselő alkotta a többséget.

Orbán Viktor miniszterelnök 1998. július 6-án tette le hivatali esküjét, miniszterei két nappal később, július 8-án.

Göncz Árpád átadja a miniszterelnöki igazolványt Orbán Viktornak Forrás: MTI/Kovács Attila

Eltörölték a tandíjat, bevezették a családokat védő első intézkedéseket

A polgári kormány egyik első intézkedéseként állította vissza a családi pótlék alanyi jogosultságát. A polgári kormány újra bevezette az előző kormány által megszüntetett gyermekgondozási díjat (gyed), melynek maximális értéke 2001-ben 80 ezer forintra emelkedett, majd kiterjesztették 3 évre.

Az infláció az 1998-as 14,2 százalékról a Fidesz vezette koalíció kormányzása alatt 5,2 százalékra csökkent. A munkanélküliségi ráta az Orbán-kormány idején az 1998-as 8,4 százalékról 2002-re 5,8 százalékra csökkent.

A reálbér-növekedés 1999-ben és 2000-ben 1,5 százalék, 2001-ben 6,4 százalék, 2002-ben 13,2 százalék volt. A kormány eltörölte a Bokros-csomag részeként az MSZP-SZDSZ-kormány által bevezetett általános tandíj-kötelezettséget. Ingyenessé tette a gyermekükkel otthon levők számára a diploma megszerzését, képzési formától függetlenül.

2010-2014: A második Orbán-kormány - alkotmányozás, adócsökkentés, rezsicsökkentés

A második Orbán-kormány a 2010-es áprilisi első fideszes kétharmados győzelem után alakult meg. 2010. május 29-én az Országgyűlés 261 igen és 107 nem szavazat mellett elfogadta a Fidesz–KDNP kormányprogramját, és miniszterelnökké választotta Orbán Viktort. A második Orbán-kormány a rendszerváltozás óta eltelt időszak legkevesebb miniszterrel dolgozó kabinetje volt.

2010. június 10-én Orbán Viktor miniszterelnök ismertette a kormány 29 pontos gazdasági akciótervét a gazdaság talpra állítására.

Az akcióterv banki különadó bevezetését is tartalmazta.

2010 októberében a parlament a bankadó után újabb "különadók" bevezetéséről döntött. A már 2010-től életbe lépő új adónemek a távközlési és az energetikai szektort, valamint a kereskedelmi áruházláncokat érintették 3 éves időtartamra; az energetikai ágazat kiemelt súllyal szerepel a válságadók között. 2011. január elsején új adójogszabályok léptek életbe, amelyek

az emberek számára adócsökkentést jelentettek.

Ezek alapján a személyi jövedelemadó egykulcsossá vált (mértéke akkor 16 százalék lett), és visszakerült az adórendszerbe a családi adókedvezmény is. Ennek keretében a gyermekes családok már akkor adókedvezményt kaphattak. Emelkedett a minimálbér bruttó összege is.

Orbán Viktor 2010-ben győzött először kétharmaddal Forrás: MTI/Beliczay László

2012. január elsején életbe lépett Magyarország új alkotmánya, alaptörvénye.

A kormány többféleképpen segített a Gyurcsány Ferenc kormánya által csődközeli helyzetbe juttatott devizahitel-károsultakon: rögzített árfolyamon fizethették vissza néhány év alatt a törlesztőrészleteket, illetve lehetőséget kaptak arra is, hogy az érvényben lévőnél lényegesen alacsonyabb árfolyamon váltsák ki hitelüket. Akiknek erre nem volt lehetőségük, azoktól az állam vette meg a zálog alatt lévő ingatlant, hogy utána azt alacsonyabb áron visszabérelhessék.

2013-ban a kormány közel 30 százalékos rezsicsökkentést hajtott végre.

Ennek első lépéseként 2013. január elsejével a gáz, a villamos áram és a távhőszolgáltatás ára 10 százalékkal csökkent. Ezt követően, még az év novemberében további 11,1 százalékkal csökkentették a rezsiköltségeket. 2014-ben pedig megtörtént a harmadik vágás is: áprilisban a gáz ára 6,5 százalékkal, az áramé szeptembertől 5,7 százalékkal, míg a távfűtés költsége újabb 3,3 százalékkal mérséklődött. Ezenkívül még 2013-ban 10 százalékkal csökkentek a víz- és csatorna-, valamint a szemétszállítási díjak, olcsóbb lett a szennyvízszippantás, a PB-gáz, és július 1-jével a kéményseprés is.

A 2010-14-es kormányzati ciklus legnagyobb eredménye volt a rezsicsökkentés Forrás: MTI/Oláh Tibor

2014-2018: A harmadik Orbán-kormány - a gazdasági áttörés évei, migránsválság

A 2014. április 6-i parlamenti választáson ismételten kétharmados többséget szerzett a Fidesz, így megalakulhatott a harmadik Orbán-kormány. Május 10-én az Országgyűlés 130 igen és 57 nem szavazat mellett választotta miniszterelnökké Orbán Viktort. Áder János köztársasági elnök 2014. június 6-án nevezte ki Orbán Viktor megválasztott felelős miniszterelnök harmadik kormányának minisztereit.

2014-2018 között a kormány megteremtette azt a költségvetési stabilitást, amelyre a baloldali elődei képtelenek voltak. A GDP három százaléka alá csökkent a költségvetési hiány, a csökkenő államháztartási deficit a gazdasági tervezés sarokpontja lett. Mindezt segítette a támogató környezet: az uniós támogatások beáramlása, valamint az erre épülő gazdasági növekedés.

2015-ben robbant ki a migrációs válság Magyarország déli határai mentén. A kormány ekkor építette fel a határkerítést, valamint hozta meg a korábbiakhoz képest szigorúbb bevándorlási törvényeket.

A harmadik Orbán-kormány legfőbb kihívása a migrációs válság volt Forrás: Police.hu

Ebben a ciklusban sikerült elérni, hogy történelmi mértékben – közel egymillió fővel – bővült a foglalkoztatottak száma. A munkanélküliség négy százalék alá csökkent, míg a foglalkoztatottság 57 százalékról 73 százalék fölé emelkedett a 15–64 évesek körében. A szegénység kockázatának kitettek száma az Eurostat adatai szerint 2010 óta 1,25 millió fővel csökkent, a súlyos anyagi nélkülözésben élőké a harmadára.

2015-ben vezették be a csokot az 500 ezer és 2,5 millió forint közötti támogatást lakásvásárlásra, valamint az első házasok adókedvezményét: két éven át havi 5-5 ezer forintot.

2016-ban döntöttek arról, hogy a csokot bővítik: a háromgyermekesek új lakásra 10 plusz 10 millió forintot vehetnek fel. Az új építésű házaknál a forgalmi adó 5 százalék volt, a magánépítkezők 5 millió forint áfát visszaigényelhetnek.

2018-2022: A negyedik Orbán-kormány: családvédelmi akcióterv, koronavírus, orosz-ukrán háború

2018. április 8-án ismételten kétharmados győzelmet aratott a Fidesz. Az országgyűlési választásokat követően május 10-én az Országgyűlés 134 igen és 28 nem szavazat mellett választotta miniszterelnökké Orbán Viktort. Áder János köztársasági elnök 2018. május 18-án nevezte ki a kormány minisztereit, akik még aznap letették a hivatali esküt.

Orbán Viktor a 2019-es évértékelő beszédében jelentette be a családvédelmi akciótervet Fotó: Polyák Attila - Origo

Ennek a kormányzati ciklusnak az egyik legfőbb eredménye a családvédelmi akcióterv volt. Ennek részei az alábbiak voltak:

Babaváró támogatás

A házasok úgy igényelhetnek akár tízmillió forint szabad felhasználású kölcsönt, hogy ha három gyermekük születik, a teljes összeg vissza nem térítendő támogatássá alakulhat. A babaváró támogatással 2022. december 31-ig élhetnek a jogosultak. Feltétel, hogy az édesanya 18 és 40 év között legyen, és a házaspár egyikének meghatározott idejű munkaviszonnyal vagy felsőoktatási jogviszonnyal kell rendelkeznie.

Csok, használt ingatlanra is

A hitelt, amelynek maximális futamideje 25 év, és a kamata legfeljebb három százalék, a két- és háromgyermekes családok is 10, illetve 15 millió forint erejéig igényelhetik.

Jelzáloghitelek elengedése

Azok a családok élhetnek a jelzáloghitel-elengedés lehetőségével, amelyek több gyermeket szeretnének, és jelzáloghitel-tartozásuk van.

Autóvásárlási kedvezmény

A három- vagy többgyermekes családok meglévő gépkocsijukat biztonságosabb és nagyobb autóra cserélhetik, akár 2,5 millió forintos vissza nem térítendő támogatással.

Falusi csok

A 2486 csökkenő lélekszámú, ötezer főnél kisebb településen a családok saját, meglévő ingatlan felújításához is igényelhetnek akár ötmillió forint vissza nem térítendő támogatást, ehhez pedig 7,5 millió forintnyi kedvezményes hitelt. Ha a vásárlás mellett a család bővíti is vagy felújítja az ingatlant, összesen 10 millió forint támogatást és 15 millió forint kedvezményes hitelt kaphat.

Középpontban a járványkezelés

Mindezek mellett a kormány tevékenysége a 2020 elején kirobbant koronavírus-világjárvány hatásainak a mérséklésével telt. Ekkor született meg a bértámogatás rendszere, és a különféle kamatstopok és fizetési moratóriumok, valamint a beruházástámogatási programok.

A sikeres válságkezelés eredményeként 2021-ben 7,1 százalékkal bővült a magyar gazdaság.

A negyedik Orbán-kormány tevékenysége jórészt a koronavírus-járvány kezeléséről szólt Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

2022 elejére pedig sikerült teljesen visszaépíteni a 13. havi nyugdíjat. A minimálbér 200 ezer forintra emelkedett. A gyermeket nevelők pedig visszakapták a 2021-ben befizetett személyi-jövedelemadójukat.

2022. február 24-én kitört az orosz-ukrán háború. Az Orbán-kormány - a baloldallal ellentétben - azonnal a béke pártjára állt, és biztosította, hogy Magyarország kimaradjon a háborúból, és a folyamatos energiaellátást is.

Magyarország előre megy, nem hátra - ez a gondolat jelképezte az elmúlt 12 évet és a kampányt is, és mindezek eredményeként pedig 2022. április 3-án immár negyedszerre aratott kétharmados győzelmet a Fidesz.