Ha nincsenek családok és gyermekek, akkor egy nemzeti közösség el tud tűnni. Ha pedig egy nemzet eltűnik, valami pótolhatatlan tűnik el a világból
- jelentette ki Orbán Viktor a 2019-es Budapesti Demográfiai Csúcson, amivel a kormányfő tökéletesen bemutatta a jobboldali kormány ars poeticáját. Család és nemzet: egymásra épülő elemek, az egyik a másik nélkül mit sem ér. Éppen ezért a kormányzati politika középpontjában a kezdetektől fogva a magyar családok támogatása és ezáltal a gyermekvállalási kedv növelése áll.
A rendszerváltást követően kedvezőtlen demográfiai folyamatok indultak meg, aminek a korábbi időszakokban tett családpolitikai lépések sem tudtak gátat szabni. Mint ismert, a sorozatos megszorítások következtében a Gyurcsány-korszak legnagyobb vesztesei a magyar családok voltak.
Éppen ezért a kétharmados parlamenti többséggel megválasztott Fidesz-KDNP kormány - a 2010 előtti baloldali kormányokkal ellentétben - a magyar emberek és így a magyar családok pártjára állt.
Orbán Viktorék az első pillanatoktól kezdve komplex módon nyúltak a kérdéshez, és szélesebb családtámogatási rendszer keretei között kívánták kezelni a kedvezőtlen tendenciát.
Sikerükben komoly szerepet játszik, hogy tizenkét éve politikai stabilitás uralkodik az országban, három egymást követő parlamenti választáson is bizalmat kaptak. A politikai értelemben vett biztonság pedig lehetővé tette az állandó elemekre építkező családpolitikai eszközrendszer kialakítását.
Nem sokkal az új kormány felállása után 2010 júniusában Orbán Viktor huszonkilenc intézkedésből álló akciótervet ismertetett az Országgyűlésben. A kormányprogram új gazdasági rendszer kialakítását és a társadalmi kölcsönös felelősségvállalás alapelvének érvényesülését hirdette meg.
Ebben számos családokat érintő intézkedések szerepeltek. Többek között családi adóalap-kedvezményeket vezettek be egy, kettő, három gyermek után, amelyeknek az összege évről évre nőtt a költségvetés lehetőségeitől függően. Egyúttal befagyasztották a közüzemi díjakat, az év végéig kilakoltatási moratóriumot rendeltek el, és megszüntették a lakáscélú devizahiteleket.
Az építkezés folytatódott, és a kormány 2012-től újraindította a lakástámogatási rendszert, az Otthonteremtési Programot. Ennek egyik eleme - a gyermekek számától, a lakás nagyságától és energetikai állapotától függő - szociálpolitikai kedvezmény lett, a másik eleme pedig a lakáshitelekhez nyújtott kamattámogatás és az önerő 20 százalékra csökkentése az új vagy használt lakás vásárlására, építésére, lakáskorszerűsítésre. Nem mellesleg az intézkedéssel segítettek a bajba jutott adósokon is.
Komoly családpolitikai lépések történtek a 2014-es Nemzeti Reform Programban. Sok minden más mellett bevezették a családi járulékkedvezményt, bővítették a gyermekgondozási támogatások rendszerét, mégpedig a gyed extrával, a diplomás gyeddel, valamint a munkahelyvédelmi akció keretében az édesanyákat foglalkoztatóknak a gyermekek 3 éves koráig biztosított járulékkedvezménnyel.
Egyébiránt az Otthonteremtési Programban szereplő támogatásokat kiterjesztették az egy gyermeket nevelőkre vagy az egy gyermeket vállalókra is, valamint a kedvezményes kamattámogatott hiteleket a továbbiakban a használt lakások vásárlása esetén is igényelni lehetett.
A harmadik Orbán-kormány bővítette a családi adókedvezményre jogosultak körét: elérhető lett az első házasok adóalap-csökkentő kedvezménye.
Nagyon fontos családpolitikai döntés született ebben az évben: 2015. júliustól elindult a Családok Otthonteremtési Kedvezménye, ismertebb nevén a csok, amit a 40. életévüket be nem töltött házaspárok, legalább két gyermek vállalása esetén igényelhettek. A támogatás összege kezdetben 500 ezer forinttól 2,5 millió forintig terjedt, a gyermekek számától, a lakás nagyságától és energetikai besorolásától függően.
Nem volt megállás, tovább nőtt a családi adóalap-kedvezmény, és a csok gyermekvállalás esetén járó támogatások jelentősen megemelkedtek. A szociálpolitikai kedvezmény három gyermek vállalása és új lakás vásárlása esetén 10 millió forintra, négyszeresére emelkedett, két gyermek vállalása esetén duplájára 2,6 millió forintra nőtt.
Továbbá ebben az évben drasztikusan csökkent az új lakások áfája, 28 százalékról 5 százalékra, ami közvetetten befolyásolta a családok otthonteremtésének terheit. Arról nem is beszélve, hogy az szja is mérséklődött 16 százalékról 15 százalékra.
2018 a családok éve lesz
- szögezte le egy évvel korábban Orbán Viktor, és így is lett. Az általa vezetett kormány ugyanis addig
soha nem látott mértékű támogatásban részesítette a magyar családokat.
Elkezdődött ugyanis a 2017-ben ismertetett gyermekvállalást ösztönző akcióterv megvalósítása. Ezek voltak a családokat segítő csomag legfontosabb elemei:
2019-ben a kormány meghirdette a hétpontos Családvédelmi Akciótervet, ami szintén jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak:
Szintén érintette családokat, hogy a Magyar Falu Programba 2019-től beépítettek családpolitikai elemeket is: a falusi csokot és az óvodafejlesztési programot. A bölcsődék mellett az óvodák fejlesztése is szerepelt a kormányzati célkitűzések között, melynek érdekében két év alatt mintegy 1400 falusi óvoda megújítására biztosít forrást a kormány.
Bár az addig teljesen ismeretlen koronavírus tavalyelőtt rendkívüli kihívás elé állította a világ valamennyi kormányát, Magyarországon a nehézségek ellenére folytatódott családpolitikai támogatások bővítése.
A kormányt ez sem tántorította el a céljától, és minden erejével védelmet és biztonságot kívánt nyújtani a járvány miatt nehéz helyzetbe kerülő magyar családoknak.
A kormány a veszélyhelyzet alatt könnyített a gyermeket vállaló és nevelő családoknak járó egyes támogatások igénybevételi feltételein, és további intézkedésekkel védte a kisgyermekes családok lakhatási biztonságát. Így többek között szüneteltek a bírósági és adóhivatali végrehajtások,
kilakoltatások és a lakóingatlanok árverezése tekintetében moratórium lépett életbe.
Tavaly sem maradtak el a családokat segítő kormányzati lépések. 2021 júliusától a bruttó bér száz százalékára emelkedett a csecsemőgondozási díj az addigi 70 százalékról. A módosítás célja értelemszerűen az volt, hogy a gyermekes családok jobb anyagi körülmények közé kerüljenek, mintha nem vállaltak volna gyermeket. A CSED mértékének emelésével a gyermekvállalás előtt dolgozó édesanyák a szülési szabadság alatt a korábbi nettó keresetüknél magasabb összegű ellátást kaptak kézhez, mivel a CSED után társadalombiztosítási járulékot nem kell fizetni.
Az új lakások áfáját 150 négyzetméter alatti lakások és 300 négyzetméter alatti családi házak esetében a korábbi 27 százalékról 5 százalékra csökkentette a kormány. A kormány 2021 januárjától
illetékmentességet biztosított a csokkal új vagy használt lakást vásárló családoknak. Szintén ekkortól a gyermeket nevelő családok igénybe vehették az otthonfelújítási támogatást.
Ha 2018 a családok éve volt, akkor ez az idei évről is elmondható. A családi adó-visszatérítés ugyanis rekordmértékű támogatást jelent a magyar családoknak: az ország eddigi legnagyobb egyösszegű családtámogatásáról, egyben legnagyobb adócsökkentésének kifizetéséről van szó.
A kedvezményben részesített szülők az átlagbér szintjéig kapják vissza a tavaly befizetett személyi jövedelemadójukat (szja), a visszatérítés maximális összege szülőnként elérheti a 809 ezer forintot.
Ezenkívül a kormány szimbolikus módon visszavezette a baloldal által 2010 előtt megszüntetett 13. havi nyugdíjat. Arról nem is beszélve, hogy jelentős fizetésemelést kaptak, vagy fognak kapni az állami szférában dolgozók.
Századvég: Az Orbán-kormány nagyot javított a családok anyagi helyzetén
A kutatóintézet minapi tanulmányában kiemelte, hogy a jobboldali kormány 2010 óta nagy hangsúlyt fektet a magyar családok támogatására, körülményeik javítására, valamint a gyermekvállalás ösztönzésére. Külön aláhúzták, hogy a kormányzat többek között bevezette a babaváró hitelt, az otthonfelújítási támogatást, illetve a nagycsaládosok autóvásárlási támogatását.
A Századvég közvélemény-kutatásában arra jutott, hogy a jobboldali kormány családbarát intézkedéseinek pozitív hatásai széles körben érzékelhetők a lakosság számára. A magyarok közel kétharmada (64 százaléka) úgy gondolja, hogy amióta Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke, a családjának anyagi helyzete összességében javult, ezzel szemben 26 százalékuk válaszolt úgy, hogy szerinte a családja anyagi körülményei romlottak.
A kutatás rávilágít ugyanakkor arra, hogy a válaszadók mindössze 17 százaléka feltételezi, hogy javulnának családjának pénzügyi körülményei, amennyiben a baloldal alakítana kormányt.
2010 óta az Orbán-kormányok 3,5-szeresére növelték a családtámogatásokra fordítható összeget. Fontos leszögezni, hogy a 12 éve épülő magyar családtámogatási rendszer látványos eredményeket tud felmutatni. A legfrissebb adatok szerint
Ráadásul mindezt úgy sikerült elérni, hogy 2010-hez képest jelentősen csökkent a szülőképes nők száma, és ebből következően a lehetségesen házasulandók száma is.
Mindezeket az intézkedéseket sodorná veszélybe és törölné el Márki-Zay Péter, ha tehetné. A baloldal jelöltje a kormány családokat támogató politikáját hazug képmutatásnak nevezte, amitől „felfordul a gyomra". Mindezt arra válaszul mondta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, ha marad a Fidesz-kormány, nemcsak megőrzik, hanem bővítik is a családtámogatást.