A magyar rezsicsökkentés mintául szolgál a nyugat-európai országoknak

Az elmúlt tíz év hazai energiapolitikájának eredményei kellő alapot nyújtanak Magyarország számára, hogy a korábbiaknál aktívabban befolyásolja az Európai Unió energiastratégiáját. A Századvég Rezsi Konferenciát szervez, amin a résztvevők értékelik az elmúlt tíz év eredményeit és áttekintik a következő időszak feladatait. Hortay Olivérrel, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitika üzletágvezetőjével és a konferencia szervezőjével beszélgettünk.

Szombaton hivatalosan is elindult a kampány, aminek úgy tűnik, hogy az előző választásokhoz hasonlóan, kiemelt témája lesz a rezsicsökkentés. Mi ennek az oka?

Arra, hogy a rezsicsökkentés újra magas prioritású kampánytémává lépett elő, bel- és külpolitikai magyarázat is adható. Az elmúlt fél év hazai eseményeinek egyik meglepő fejleménye, hogy Márki-Zay Péter a program eltörlését tűzte zászlójára. Azt, hogy a baloldal pontosan milyen tarifaszabályokat vezetne be, még nem lehet tudni, de Márki-Zay korábbi megnyilvánulásai alapján egy, a piaci árakat követő, magasabb díjakat eredményező (és ezzel a háztartásokat fogyasztásuk csökkentésére kényszerítő) rendszer tűnik a legvalószínűbbnek. Ez az elmúlt időszak nemzetközi folyamatainak fényében egészen megdöbbentő, hiszen Európában energiaválság van, az áram- és gázárak elszabadultak, így a piaci árszabást működtető országoknak rendkívüli társadalmi problémákkal kell szembenézniük. Külpolitikai szempontból egyébként éppen ez a magyarázata annak, hogy a rezsicsökkentés újra központi témává vált: hiszen a program megvédi a magyar háztartásokat az áremelkedés káros következményeitől.

A múlt héten Gyürk András, a Fidesz európai parlamenti képviselője arról beszélt, hogy a magyar rezsicsökkentés Európa-szerte követett példává vált. Ezek szerint a hazai baloldal energiapolitikája a nemzetközi példákkal is szembemegy?

Az energiaválság tágabb értelemben is fordulatot hozott Európa energiapolitikai gondolkodásának főáramában, és ez utólag nemcsak a hazai rezsicsökkentést, hanem az annak alapot biztosító intézkedéseket is hitelesíti. A nemzetközi szakértők és szakpolitikusok korábban erősen kritizálták, hogy Magyarországon a jobboldali kormány visszaépíti a baloldal által értékesített nemzeti tulajdont az energiaszektorban, hogy hosszú távú gázszerződést köt Oroszországgal, vagy hogy atomerőművet épít. Az energiaválság azonban rámutatott, hogy ezek az intézkedések indokoltak voltak, mert lehetővé tették, hogy Magyarország a jelenlegi nehéz helyzetben is megbízható és olcsó energiát biztosítson a háztartásoknak. Ma Németország azon dolgozik, hogy hogyan gyakorolhatna nagyobb állami befolyást a gáztárolóira, számos európai ország hosszú távú szerződést szeretne kötni Oroszországgal, és Franciaország a múlt héten jelentette be, hogy a következő években hat új atomerőművet épít. Európa energiapolitikai gondolkodása tehát nemcsak a rezsicsökkentést jelentő hatósági árszabályozásban, de tágabb értelemben is egyre jobban közelít a magyar megközelítéshez. Ezzel szemben a hazai baloldal szemléletmódja húsz éve változatlan: Márki-Zay Péter és képviselőtársai ma is a 2010 előtti baloldali kormányok piaci fundamentalista intézkedéseivel kampányolnak.

Hortay Olivér Fotó: Polyák Attila - Origo

A Századvég március 1-jén nagyszabású Rezsi Konferenciát szervez. Miért éppen most jött el ennek az ideje?

Idén tizedik évébe lépett a rezsicsökkentési program, ami kellően hosszú idő ahhoz, hogy az intézkedés eredményeit kellő alapossággal értékelni lehessen. Emellett a nemzetközi gondolkodásban bekövetkező fordulat nemcsak szimbolikus elégtétel, de jó lehetőség is Magyarország számára, hogy az európai energiapolitika meghatározó szereplőjévé váljon. Az, hogy a tagállamok jelentős része most kezdi el bevezetni azokat az intézkedéseket, amiket a magyar kormány az elmúlt tíz évben megvalósított, lépéselőnyt jelent hazánk számára, amit érdemes kihasználni. Különösen azért, mert – ahogyan arra a jelenlegi energiaválság is rámutat – Európa energia- és klímastratégiáját több ponton meg kell változtatni. Annak ellenére például, hogy a tagállamok nagy részében drasztikusan növekszik az energiaszegénység, Brüsszel egy új, háztartásokat sújtó karbonadóval tovább emelné a lakossági energiaárakat. Ennek súlyos negatív társadalmi következményei lennének, így a javaslatot nem szabad bevezetni. Az elmúlt tíz év kellő hitelességet biztosít Magyarország számára, hogy növelje aktivitását az európai folyamatok befolyásolásában és észszerűbb irányba terelje a közösség törekvéseit.

Várhatóan kik és milyen témában fognak megszólalni?

A konferencia három blokkból áll majd. Az első szekcióban Magyarország energiapolitikájának legmeghatározóbb szereplői tartanak majd előadást: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Magyarország geopolitikai helyzetéről és lehetőségeiről beszél majd; Süli János, a Paksi Atomerőmű fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter a hazai energiarendszer jövője szempontjából megkerülhetetlen atomerőmű-bővítésről tart előadást; Németh Szilárd országgyűlési képviselő pedig a rezsicsökkentési program eredményeiről számol majd be. Ezt egy szakmai kerekasztal-beszélgetés követi, amiben Ferencz Orsolya, Steiner Attila és György István a magyar energiapolitika eredményeiről, az azelőtt álló kihívásokról, valamint a fogyasztóvédelmi szempontokról fognak beszélgetni. Végül, a harmadik szekció panelbeszélgetésében Halkó Petra, Deák Dániel, Bayer Zsolt és ifj. Lomnici Zoltán a rezsicsökkentési program társadalmi jelentőségéről osztják majd meg gondolataikat. A konferencia nyitott, így bárki, akit érdekelnek az előadások – regisztrációt követően és védettségi igazolvány birtokában – részt vehet az eseményen.