A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda személyes adattal való visszaélés miatt folytat nyomozást ismeretlen tettes ellen – tájékoztatta a Mediaworks Hírcentrumát az Országos Rendőr-főkapitányság, miután arról érdeklődtünk, hogy folyik-e büntetőeljárás a választási kampányban milliószámra kiküldött SMS-ek, illetve tömeges telefonhívások miatt. Az NNI a nyomozás tényén túl nem kívánt további részleteket elárulni.
Mint köztudott, a rendőrségen kívül a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is vizsgálódik az ügyben. Péterfalvi Attila, a hatóság elnöke korábban közölte, számos panaszbeadvány érkezett hozzájuk, megjegyezve, hogy ő maga is kapott ilyen SMS-t, amelyet szintén beadott az iktatórendszerbe. Hangsúlyozta, a vizsgálat akár több hónapot is igénybe vehet.
Még a választások előtt a sajtó tudomására jutott, hogy a szolgáltatók és a hatóságok közös vizsgálata megállapította, hogy a kampányt egy közbeiktatott cégen keresztül a DatAdat osztrák leánycége rendelte, és a művelethez szükséges hatalmas adatbázist is ez a vállalkozás biztosította.
Az is egyértelműen kiderült, hogy az illegális úton beszerzett adathalmaz Facebook-profilokból – ezen belül is főként a Messenger alkalmazásból – letöltött, nevekkel összekapcsolt telefonszámokból, illetve banki és kereskedelmi adatbázisokból kinyert elérhetőségekből áll.
Szakértők szerint csupán olyan műveletről beszélhetünk, amely során nem válogattak a célszemélyek között, itt a mennyiség, a minél nagyobb számú választópolgár elérése volt az elsődleges szempont. Szerintük a DatAdat által végrehajtott precíziós akciók már jóval a kampány előtt elkezdődtek.
Több belső hangfelvétel nyilvánosságra kerülésével nemrégiben számos részlet derült ki a DatAdat működéséről. A cégcsoport vezetői és munkatársai maguk beszéltek arról, hogy tucatnyi országban befolyásolták a politikai folyamatokat, és itthon is az adathalász cégcsoport dönthette el az ellenzéki előválasztást is Márki-Zay Péter javára. A csoport külföldi szakemberei Ausztriából dolgoztak a baloldal kampányán, egyebek mellett facebookos álprofilokat kreáltak és bérkommentelőket alkalmaztak azért, hogy felerősítsék a baloldal számára fontos tartalmakat a közösségi médiában.
A DatAdathoz hasonló vállalatok által alkalmazott úgynevezett chatbotok a felhasználók számára érzékelhetetlen módon gyűjtik az adatokat, és egyebek mellett például egy kvíznek vagy más játékos feladványnak álcázzák valódi tevékenységüket. A kvízkérdésekre adott válaszokból – és más interakciókból – képesek feltérképezni a Facebook-felhasználók politikai preferenciáit, és a meggyőzhető bizonytalan szavazókat is kiszűrhetik.
Minél több az adat, az algoritmusok annál pontosabban tudják meghatározni, kinél milyen politikai üzenet megy át. Ráadásul a kinyert adatok elemzésével olyan profil készíthető a felhasználóról, amely alapján könnyen kideríthető, hogy az illető milyen bőrszínű, milyen szexuális irányultságú, illetve hogy milyen a politikai szimpátiája.
Az ilyen elemzések hatékonyságára a Cambridge Analytica (CA) botránya világított rá. A CA részletes profilt készített a felhasználókról, valamint több kategóriába sorolta a választókat, és az így célzott, személyre szabott reklámokkal, valamint mesterséges intelligencia segítségével összeállított üzenetekkel befolyásolni tudták a Brexit-népszavazást és az amerikai elnökválasztást is.
Azonban az adathalászat és a profilozás sem csodafegyver, amit az is mutat, hogy a magyar baloldal történelmi vereséget szenvedett a DatAdat SMS-dömpinggel megtámogatott kampánytevékenysége ellenére.
A Cambridge Analytica botránya után Európában jelentősen szigorítottak az adatvédelmi szabályokon. Ezeket Bajnai és a hozzá köthető DatAdat könnyedén megkerülhette, mivel a csoport egyes cégei Észtországban vannak bejegyezve, ahol a többi balti államhoz hasonlóan lényegesen lazábban kezelik az adatvédelmi szabályok betartatását.