Az árstop védekezés a háborús infláció ellen, a baloldali pártok azért támadják, mert külföldi érdekeket szolgálnak

Hatósági és piaci áras MOL benzinkút Budakeszin 2022 május 27-én

Az orosz - ukrán háború és Brüsszel meggondolatlan, ideológiai szempontok alapján hozott oroszellenes szankciói miatt Nyugaton elszabadultak az energiaárak és a háborús infláció. A magyar kormány a családok megvédése érdekében több intézkedést is bevezetett, köztük a benzinárstopot és az élelmiszerárstopot, amelyek lejártát október elsejéig a kormány meg is hosszabbította. Ennek köszönhetően továbbra is 480 forintért tankolhatnak a magyarok, és a legalapvetőbb élelmiszereket is változatlan áron vásárolhatják meg a boltokban. A baloldal viszont ezt az intézkedést is támadja, amelynek egyszerű oka van: külföldi érdekeket szolgálnak ki. Többek között erről is beszélt ifj. Lomnici Zoltán az Origónak adott interjújában.

Az euróövezetben sosem volt még ekkora infláció, Brüsszel mégis újabb energetikai szankciókat akar bevezetni Oroszország ellen. Mi lehet ennek az oka?

Brüsszel ideológiai alapon hoz intézkedéseket: nem hajlandó tudomást venni a valóságot, és nem képes felfogni, hogy a szankciók nem működnek. Az eddigi szankciós politika eredménye – többek között – az orosz olajexport-bevételek drasztikus megemelkedése, mely csak ezen a területen havonta több milliárd dollár pluszbevételt jelent Oroszországnak. Ennél azonban sokkal tragikusabb, hogy politikai és gazdasági értelemben is egy átjáróházzá vált, kiszolgáltatva a vezetését és a társadalmakat Unión kívüli lobbicsoportoknak, spekulánsoknak és politikai érdekkörüknek.

Ez különösen a Barroso-, Juncker-, Tusk- és Weber-félék történelmi bűne, amely megbocsáthatatlan és elfogadhatatlan.

Mindezek alapján nem meglepő, hogy míg az európai gazdaság belerokkan az energia területén bevezetett büntetőintézkedésekbe, a háztartásokat pedig sokkolják a megnövekedett rezsiköltségek, addig Oroszország számára új piacok nyílnak meg, ahol jobb feltételekkel tudja értékesíteni energiahordozóit. A szankciók tehát jobban fájnak a szankcionálónak, mint annak, akit azokkal büntetni kívánnak.

A Nyugatnak sokkal jobban fájnak a szankciók, mint Oroszországnak Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/usage worldwide Please check additional restrictions!/Sascha Steinach

Ennek ellenére a brüsszeli bürokraták továbbra is folytatni kívánják értelmetlen politikájukat, és következő lépésként már a gázembargó bevezetését fontolgatják, amely még az orosz kőolaj importjának betiltásánál is súlyosabb; beláthatatlan következményekkel járna Európára és az európai háztartásokra nézve. A brüsszeli döntések mögött, melyek ellehetetlenítik a béke létrejöttét, újfent Soros György és azon pénzügyi körök érdekeinek feltétlen kiszolgálása húzódik meg, melyek a háború elhúzódásában érdekeltek, hiszen ennek következtében jelentős extraprofitra tudnak szert tenni.

Ebből kifolyólag nem véletlen, hogy az amerikai tőzsdespekuláns az olasz miniszterelnöknek küldött levelében még súlyosabb szankciók bevezetését szorgalmazta, fia, a Nyílt Társadalom Alapítványok elnökhelyettese pedig egyenesen úgy fogalmazott, hogy „az EU-nak olaj- és gázembargót kell bevezetnie".

Európa más országaiban elszabadultak az üzemanyagárak. Milyen jelentősége van annak, hogy Magyarország benzinárstopot vezetett be, amelyet nemrég meg is hosszabbított?

Brüsszel elhibázott energiapolitikája, az értelmetlen szankciók és a háborús infláció következtében Európában drasztikus mértékben megemelkedtek az üzemanyagárak.

Több tagállamban az 1000 forintot is meghaladja a benzin literenkénti ára, így ha hazánkban is a világpiaci körülmények érvényesülnének, abban az esetben a magyar autósoknak havi szinten több tízezer forinttal emelkednének a kiadásaik.

Az árszabályozó intézkedésnek köszönhetően azonban Európán belül hazánkban a legalacsonyabbak az üzemanyagárak, mely a mindennapok során hatalmas segítséget nyújt a magyar családoknak. Mindez a kormánynak azt a háború kitörése óta következetesen hangoztatott álláspontját tükrözi, miszerint minden lehetséges eszközzel meg kell akadályozni, hogy a háború árát a magyar emberek fizessék meg.

A magyarok továbbra is 480 forintért tankolhatnak Fotó: Polyák Attila - Origo

A 2022. október 1-ig meghosszabbított modellel a magyar kormány ismét megelőzte korát, és újfent képes volt hatékonyan reagálni egy, a háztartásokat sújtó gazdasági és piaci hatásra. Ennek bizonyítéka, hogy a magyar modellre számos európai ország - többek között Horvátország - is példaként tekint, és egymás után ültetik át saját válságkezelő intézkedéseik közé.

Az orosz-ukrán háború és a brüsszeli szankciók hatására az élelmiszerárak is egyre jobban emelkednek. A magyar kormány ennek leküzdésére bevezette az élelmiszerárstopot. Milyen jelentősége és hatásai vannak az intézkedésnek?

A benzinárstophoz hasonlóan az élelmiszerárak szabályozása is a negatív gazdasági következmények, kedvezőtlen piaci folyamatok következtében megnövekedett árakkal szembeni védelmet szavatolja. A családi kassza legfontosabb kiadása az élelmiszer, így az élelmiszerárak megugrása drasztikus mértékben kihat a mindennapokra és a megélhetési költségekre. A kormány azzal, hogy a 2021. október 15-i szinten rögzítette a mindennapok során fogyasztott alapélelmiszerek árát, jelentős drágulástól védte és védi meg a magyar családokat. Ráadásul mivel az árszabályozás alá vont élelmiszerek valamennyi háztartás szerves részét képezik, így az intézkedés minden jövedelmi szinten könnyítést jelent.

Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász Forrás: --

A családok védelme mellett azonban a szabályozás számos járulékos pozitív gazdasági hatást is gyakorol: egyebek mellett ösztönzi az élelmiszer-kereskedelmi forgalmat, illetve inflációcsökkentő és további termékkörökre kiható, drágulásfékező hatása is van.

A magyar baloldal folyamatosan támadja az árstopokat, miközben az intézkedés magyarok millióinak segít. A baloldal továbbra is rászabadítaná a piaci árakat a lakosságra. Mi állhat ennek a hátterében?

A baloldal válságkezelési stratégiája kormányzásuk alatt is a külföldi érdekek kiszolgálására és a megszorításokra épült. Ennek bizonyítéka, hogy az MSZP-SZDSZ-kormányok alatt a magyar háztartások fizették a legmagasabb rezsiköltségeket Európában. A baloldal bukott miniszterelnök-jelöltje korábban „felelőtlen lépéseknek" nevezte a polgári-nemzeti kormány magyar családokat védő intézkedéseit, Gyurcsány Ferenc pedig úgy fogalmazott, hogy „lehet tapsikolni, hogy letörünk minden hasznot, de akkor a végén éhen halunk, mert egy jól működő gazdaságban kell a haszon".

A mostani helyzetben tett megnyilatkozásaik is illeszkednek ebbe a gondolkodásmódba, mely a globális pénzügyi érdekek és a multinacionális vállalatok feltétlen kiszolgálására épül a magyar emberek érdekeinek védelme helyett. Ez ismételten visszaigazolja azokat a jogos félelmeket, hogy kormányra kerülésük esetén lehetetlen élethelyzetbe hoznák a lakosságot, ami politikai hovatartozástól függetlenül mindenkit érintene.