Brüsszel el akarja venni Magyarország szuverenitását

Brüsszel egy központból irányított és egységes fellépést vár el mindenkitől. Eközben Magyarország egy alternatív megoldást javasol most is: ahogy az illegális bevándorlás kapcsán a befogadáspártiakkal szemben a határok védelmét, a háború eszkalációja helyett a tűzszünetet és béketárgyalásokat, úgy a gazdasági bezárkózással szemben a semlegességet képviseli – mondta el Tóth Erik az Origónak adott interjúban. Az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója szerint a sorozatban 14. Nemzeti Konzultáció jelentőségét a változóban lévő globális rend adja: Kína felemelkedésével párhuzamosan az EU gyengül, gazdasági ereje visszaesőben van. Ennek a visszaesésnek az egyik oka az, hogy az európai nagyhatalmak – téves megfontolásból – új gazdasági és kereskedelmi hidegháborút vívnak a keleti államokkal, a Kínával szembeni kereskedelmi korlátozások is illeszkednek ebbe a sorba.

Magyarország meg tudja csinálni! címmel útjára indult az újabb nemzeti konzultáció. Hétfőn elkezdték a kérdőívek kézbesítését, a kormány minden magyar állampolgár véleményére kíváncsi. Miért fontos, hogy immár 14. alkalommal kérdezi meg a kormány az emberek véleményét, és éppen most? Mi a tét?

A nemzeti konzultáció genezise 2005-höz kapcsolódik: akkor az ellenzék legerősebb politikai közösségének vezetőjeként Orbán Viktor országértékelő beszédében hirdette meg azt a politikai gyakorlatot, amely a választópolgárok aktív csoportjának véleményét meghallgatva alakítja a végrehajtó hatalmat képviselő kormányzat programját fajsúlyos kérdésekben. A konzultáció, mint innovációja jelentősége a következő:

lehetőséget biztosít arra, hogy a kormányzati ciklus kezdő-és végpontja között, a megváltozott körülményekre tekintettel új eszközökről, szakpolitikai javaslatokról vagy irányokról egyeztessen a kabinet a választókkal.

Ez a közvetlen demokratikus részvételt erősítő eszköz – amely mind a mai napig hungarikum – az aktuálpolitikai helyzetben felértékelődik, ugyanis a 2022-es országgyűlési választások óta nagyot fordult a világ. Az orosz-ukrán háború kitörése óta az Európai Unió a béke helyett a konfliktus eszkalációjának lehetőségét feszegeti, miközben Európa gazdasági, energetikai és globális válságba is kerül. 

Fotó: MTI/Origo

A sorozatban 14. egyeztetés jelentőségét a változóban lévő globális rend adja: Kína felemelkedésével párhuzamosan az EU gyengül, gazdasági ereje visszaesőben van. Ennek a visszaesésnek az egyik oka az, hogy az európai nagyhatalmak – téves megfontolásból – új gazdasági és kereskedelmi hidegháborút vívnak a keleti államokkal, a Kínával szembeni kereskedelmi korlátozások is illeszkednek ebbe a sorba. 

Brüsszel egy központból irányított és egységes fellépést vár el mindenkitől. Eközben Magyarország egy alternatív megoldást javasol most is: ahogy az illegális bevándorlás kapcsán a befogadáspártiakkal szemben a határok védelmét, a háború eszkalációja helyett a tűzszünetet és béketárgyalásokat, úgy a gazdasági bezárkózással szemben a semlegességet képviseli. 

Ennek egyszerű oka van: a brüsszeli javaslatok a magyar nemzeti érdek növekedésalapú tartópillérének ártanak, amivel veszélybe kerülhetnek mindazok az intézkedések, amiket Brüsszel egyébként is eltöröltetne. Ilyen a családi adókedvezmények rendszere, a 13. havi nyugdíj, a rezsicsökkentés vagy a szektoriális adók is.

A tizenegy témakört felölelő kérdőív most elsősorban gazdasági szuverenitásunkkal és semlegességünkkel foglalkozik, de a gazdasági növekedés, a bérek emelése, a vállalkozások támogatása és a fiatalok lakhatásának biztosítása is kiemelt figyelmet kap. Miben segítheti a kormány döntéseit, ha ezekben a kérdésekben megismeri az emberek álláspontját?

A célkitűzés a döntéshozók szempontjából érthető: egyetértési pontokat próbálnak beazonosítani, illetve egyet nem értési pontokat elkerülni. A nemzeti konzultáció funkciója azonban sokrétű. 

• Először is a vitás kérdésekben – amelyek kapcsolódhatnak belpolitikai, de külpolitikai ügyekhez is – rendezni lehet a sorokat. 
• Másodszor a konzultáció két választás között képes plusz legitimációt biztosítani a kormánynak ahhoz, hogy meghatározó kérdésekben akár az európai fősodorral ellentétes véleményt tudjon képviselni. 
• Harmadrészt a kitöltők számától függetlenül az egyeztetés lehetősége mindenki számára nyitott, ezáltal egy kölcsönös, de nyilván korlátozott párbeszéd indulhat meg a választók aktív és érdeklődő része, valamint a kabinet között.

A nemzeti konzultáció kérdéssora.
Fotó: Magyar Nemzet

Ha ki lehet emelni „legfontosabb témakört” a konzultáció kérdései közül, akkor mi lenne az és miért?

Összesen 11 kérdést szerepel ezúttal a kérdőíveken, egyéni preferenciáktól függően mindenki számára vannak kiemelt fontosságú kérdések. Az aktuálpolitikai helyzetben a legfontosabb kérdések a gazdasági semlegességé. A kormányzat új akciótervet indított annak érdekében, hogy a magyar nemzetgazdaság mielőbb ki tudjon törni az EU-t veszélyeztető gazdasági pangásból. Az ehhez kapcsolódó kormányzati javaslatok – mint az új gazdaságpolitika sikerességét szolgáló új eszközök bevezetése – is kiemelt jelentőséggel bírnak, legyen szó kkv-k tőkejuttatásáról vagy a munkáshitel bevezetéséről. 

De legalább ilyen fontosak a vitatott magyar intézkedésekre vonatkozó kérdések. A Családi Otthonteremtési Kedvezmény intézményét az EU szűkítette volna, az egykulcsos SZJA-t pedig eltörölnék, ahogy a szektoriális különadókat is. 

Várható a nemzeti konzultáció támadása, kritizálása akár külföldről, akár ellenzéki politikusok részéről? Ha igen, miért?

Egy dologban biztosak lehetünk: a nemzeti konzultáció intézményét, a kérdéseket és a témafelvetéseket a baloldali ellenzék régi és új része, de Brüsszel is folyamatos kritikával fogja illetni. A kettő egymástól nem független, ugyanis hosszú évek óta megfigyelhető, hogy a kritikusok egy kottából játszanak. Most sem lehet másra számítani. Ugyanakkor érdekes kettős mércére hívhatjuk fel itt is a figyelmet, amikor az „Európa jövőjéről” szóló konferenciasorozatot 2022-ben lezárta a Bizottság, mindenki ünnepelte azt, hogy mennyi embert megszólított a programsorozat. Holott mindössze 700 ezren vettek részt az 1 évig tartó eseménysorozatokon összesen, miközben a legsikeresebb, Soros-tervről szóló konzultációt több mint 2,3 millió magyar töltötte ki.  A konzultáció kritizálása egy célt szolgál: a magyar nemzeti érdeket képviselők pozíciójának gyengítését.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK