Ismét az autósokat bünteti a Karácsony Gergely vezette főváros. Ahogy arról az Origo is beszámolt a napokban, Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes jelentette be, hogy szeptembertől
4 zónára osztják Budapestet, és mindegyikben emelkednek a parkolási tarifák. A legdrágább zónában 600 forintba kerül majd egyórányi várakozás, ráadásul egészen este 10-ig fizetni kell majd a parkolásért.
A legolcsóbb kategóriát kivéve a várakozási idő egységesen maximum 3 óra lesz.
Ezzel párhuzamosan tovább szorul vissza az ingyenes parkolás lehetősége is, mivel tíz százalékkal terjesztik ki a fizetős zónákba tartozó fővárosi területeket.
A szmogrendelet tervezett módosításával is hátrányba hoznának egyes autósokat, mivel szmogriadó esetén az Euro 3-as besorolású járművek sem közlekedhetnének majd, ami a korábbi korlátozásokkal együtt a fővárosban üzemben tartott autók felét teszi ki. Ez ráadásul csak újabb zűrzavart okozhat majd az amúgy is katasztrofális budapesti autós közlekedésben.
Karácsonyék évek óta üldözik az autósokat, az átgondolatlan átszervezések és lezárások óriási dugókat okoznak, amire a főpolgármester válasza – mint ismert – csupán annyi, hogy
szálljanak ki az autóból és menjenek gyalog.
Érdemes felidézni, hogy már 2019-ben, nem sokkal hivatalba lépése után, Karácsony Gergely felvetette a dízelautók fővárosi kitiltásának ötletét, majd 2020-ban – a pandémia által lehetővé tett veszélyhelyzeti hatásköreivel élve – a főpolgármester egy személyben döntött arról, hogy
Budapest több pontján kerékpársávokat alakítsanak ki, úgy, hogy az autósoktól vesznek el sávokat.
Ez dugókhoz és fennakadásokhoz vezetett, ráadásául több helyen életveszélyesen szűk hely maradt csak az autós közlekedésnek.
Szintén hatalmas dugókat okozott, amikor tavaly nyáron átgondolatlanul egyszerre indítva több nagy beruházást, rengeteg utat lezártak.
A Lánchíd minimum két és fél évig tartó felújítása, továbbá a tavalyi év végéig tartó munkálatok, a gyalogossétány kialakítása a pesti alsó rakparton, a Hegyalja út felújítása, a Batthyány tér buszparkolóinak áttelepítése, és végül az augusztusban elkezdődött Blaha Lujza téri felújítás (ami a tervek szerint 2022 végéig fog tartani) külön-külön is komoly problémát okozott volna, nemhogy egyszerre.
Így azonban végeláthatatlan dugók alakultak ki, óriási volt a felháborodás.
De most sem jobb a helyzet.
Mint beszámoltunk róla, gigadugók alakultak ki a budai alsó rakpart még járható részén, miután megkezdődött a Döbrentei tér és a Halász utca közötti szakasz augusztusig tartó lezárása. A környéken a minap több helyen nem működtek a közlekedési lámpák, a hidakon átjutni pedig tömegközlekedéssel is a szokásos idő kétszerese volt, s talán csak a villamossal utazók, a kerékpárosok és a sorok között szabálytalanul szlalomozó motorosok voltak előnyben.
A pesti oldalon sem jobb a helyzet, ahol a 2-es villamos miatt számos helyen nem lehet felhajtani a rakpartra. Emiatt szintén hatalmas dugók alakultak ki a pesti alsó rakpart környékén.
Bár letagadták, de továbbra is tervben van a budapesti dugódíj bevezetése, ami ráadásul éppen azokat érintené komolyabban, akik nem a legmodernebb, drága autókkal járnak - emlékeztet a Borsonline. Az elmúlt hetekben Karácsony Gergely több helyettese is beszélt a dugódíj bevezetéséről és az autós forgalom korlátozásáról, visszaszorításáról.
A Momentum színeiben főpolgármester-helyettes, Kerpel-Fronius Gábor az ATV műsorában vetette fel a dugódíj bevezetését június közepén. Azt elismerte ugyan, hogy ennek jelenleg törvényi akadálya van, miután április 3-án a baloldal hatalmasat bukott a választáson, a változtatás nem rajtuk múlik.
Ugyanakkor hozzátette, hogy szeretnének erről beszélni a ciklus végéig, és a Momentum Budapest 2.0 nevű programjában ez úgy szerepelt, hogy
használatarányos útdíjat kell bevezetni.
A dugódíj bevezetésének felmelegítése azzal is összhangban áll, hogy nemrég Tüttő Kata MSZP-s főpolgármester-helyettes bejelentette, csatlakoznak a Városok Energiatakarékossági Sprintje elnevezésű brüsszeli kezdeményezéshez.
Az európai uniós indítványban egyebek mellett autómentes övezetek és napok szerepelnek,
de Tüttő arra is felszólította a budapestieket, hogy a takarékosság jegyében a kevesebb autózás mellett fogják vissza az otthonaik energiahasználatát.
Bősz Anett, Karácsony másik helyettese az ATV Start című műsorában szintén kívánatosnak nevezte az autós közlekedés háttérbe szorítását.
– Én nagyon nagy előrelépésnek tartanám egyébként a sokféle ösztönzőt, ami mondjuk abba az irányba tolná a magyarokat, hogy minél többször hagyják maguk mögött az autót és üljenek át tömegközlekedési eszközökre – mondta.
Évek óta tervben van egyébként a dugódíj, mint forgalomcsillapítási eszköz bevezetése Budapesten, számos tanulmány és dokumentum készült a dugódíj bevezetésének vizsgálatáról. A legtöbben azonban úgy gondolják, a dugódíj bevezetése egyértelműen az autósokat bünteti,
és főleg a vidékről és az agglomerációból ingázókat sújtaná.
Ezek közül az egyik legfontosabb a 2021 márciusában elfogadott „Budapesti Klímastratégia és Fenntartható Energia- és Klíma Akcióterv". Ekkor Karácsony Gergely a rendkívüli jogrendben egyedül gyakorolta a közgyűlés jogait, így lényegében ő egyedül fogadta el a klímastratégiát, ami így ír a dugódíj bevezetéséről:
"A város egyes részein a személygépjárművek behajtása a forgalom csökkentése és a környezet szennyezésének mérséklése szempontjából feltételekhez köthető. (...) A város közlekedéspolitikai céljainak eléréséhez jelentős eszköz lehet
a kibocsátás-arányos behajtási díj bevezetése is,
amennyiben az megfelelő jogi, társadalmi, gazdasági és infrastrukturális előkészítés eredményeként valósul meg. (...)
A BMT [Budapesti Mobilitási Terv] a személyforgalmi behajtási díj bevezetését a 2021-2025 közötti időszakra prognosztizálja. A Hungária gyűrű és a budai 'Nagykörút' által határolt területre való behajtásért 7 és 19 óra között díjat kell fizetni. A behajtási díj bevezetésével együttesen át kell gondolni mind a parkolási-, mind a hozzá tartozó kedvezmény-rendszert is. Az 'Alacsony káros anyag kibocsátású övezetek (LEZ) bevezetése' projekttel összhangban történő megvalósítás esetén a behajtási díj nagyságát részben az autók károsanyag-kibocsátásának mértéke is befolyásolhatja."
Karácsonyék klímastratégiája tehát behajtási díjról, nem dugódíjról beszél, de a lényege ugyanaz. Ráadásul a kibocsátás-arányos díj azt jelentené, hogy
azok, akik nem a legmodernebb, alacsony emissziójú autókkal járnak – mert például nincs pénzük ilyet venni –, többet kellene, hogy fizessenek.
Sőt, a dugódíj, vagy ahogy Karácsonyék nevezik, a "behajtási díj" ebben a formában nemcsak azokat sarcolná, akik vidékről vagy az agglomerációból ingáznak be a városba dolgozni, de azokat is, akik csak egyszerűen szeretnének eljutni például színházba.
Tavaly januárban a koronavírus-járvány miatt különleges jogrend volt életben, ezért Fürjes Balázs akkor arra kérte Karácsony Gergely főpolgármestert - aki akkor a közgyűlés jogait egy személyben gyakorolta - húzza ki a dugódíj tervét a BMT-ből. Ez azonban nem történt meg, sőt, a két hónappal később elfogadott klímastratégiában is szerepel, igaz, más néven. Ahogy azt akkor a V4NA is megírta, Karácsonyék nem fogják felvállalni a kezdeményező szerepet, hiszen van politikai kockázata. Azt is megírták, hogy
erre álcivil szervezeteket dobnak majd, hogy ők indítsák el a társadalmi vitát.
Érdekesség, hogy miután nyilvánvalóvá vált, hogy az átgondolatlan lezárások miatt állandósulnak a dugók Budapesten, a Levegő Munkacsoport nevű civil szervezet akkor újra elővette évek óta szorgalmazott ötletét a dugódíj bevezetéséről, és egy hosszú cikkben álltak elő javaslatukkal.
Ezek után már nem is meglepő, ahogy alig egy évvel később az újabb dugóhullámok idején már a főpolgármester-helyettesek is pedzegetik a témát.