Soha nem látott energiaválság küszöbén áll Európa

Anapa, 2012. december 7. Hegesztéshez való előkészületeket végez egy munkás, mielőtt megkezdődik a Déli Áramlat földgázvezeték építése az oroszországi Anapában 2012. december 7-én. A tervek szerint 2015-ben készül el a vezeték, amelyen évente 63 milliárd köbméter földgáz szállítására lesz alkalmas. (MTI/EPA/Pool/Szergej Karpukin)

Amennyiben az őszi-téli időszakban valóban fellépnek majd jelentősebb ellátási problémák az olajra és a földgázra vonatkozóan, úgy Európa működése, az emberek mindennapjai kerülhetnek veszélybe – mondta el az Origónak adott interjúban a Századvég Alapítvány vezető elemzője az energia-veszélyhelyzetről. Palóc André úgy látja, hogy egy ponton túl már nem csupán a gazdasági kockázatok, vagy a komfort lehet kérdéses, hanem szélsőséges esetben az európai emberek biztonsága. Leszögezte azt is, hogy a magyar miniszterelnök álláspontja a kezdetektől világos: Magyarország és a magyar emberek érdekeit meg kell védeni, a magyar energiabiztonság kulcsfontosságú, ez világosan megmutatkozott az eddigi brüsszeli szankciós politika kapcsán.

Hétfő óta energia-veszélyhelyzet van Németországban, az Északi Áramlat 1 vezetékén tartott, tíznapos karbantartás után Oroszország ugyanis akár végleg leállíthatja a teljes gázszállítást. Magyarországon szerdán hirdetett energia-veszélyhelyzetet a kormány. Mi történhet a németeknél, és Európában ez mit idézhet elő, ha valóban bekövetkezik?

Jelenleg nagy a bizonytalanság a német gázellátást illetően, a félelmek komolynak tűnnek. Amennyiben az Északi Áramlat 1 vezetékén nem indul újra a karbantartást követően a gázszállítás, úgy az

beláthatatlan következményekkel járhat nem csupán Németország, a német emberek és gazdaság, hanem egész Európa számára is.

A háborús energiaárak és az európai energiaellátási problémák Magyarországra is kihatnak, ezért Orbán Viktor miniszterelnök szerda reggelre a Karmelita kolostorba összehívta a kormánykabinetet. Miért fontos, hogy a magyar kormány láthatóan minden nap azon dolgozik, hogy ne az emberekkel fizettessék meg a háború és az energiaválság árát?

A háborús helyzet számos bizonytalansággal jár, jelenleg nem csupán az energiahordozók ára, de az energiaellátás biztonsága is változékony Európában. Éppen ezért fontos, hogy egy kormányzat folyamatosan figyelje a folyamatokat, hogyha kell, időben és gyorsan tudjon lépni saját országa és annak polgárai érdekében.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) úgy látja, hogy az európai országoknak komoly olaj- és gázellátási kihívásokkal kell szembenézniük az elkövetkező hónapokban. Mi történik Európában, ha az őszi-téli időszakban nem lesz elegendő gáz?

Amennyiben az őszi-téli időszakban valóban fellépnek majd jelentősebb ellátási problémák az olajra és a földgázra vonatkozóan, úgy Európa működése,

az emberek mindennapjai kerülhetnek veszélybe.

Egy ponton túl már nem csupán a gazdasági kockázatok, vagy a komfort lehet kérdéses, hanem szélsőséges esetben az európai emberek biztonsága, így ezek a folyamatok nem csupán gazdasági, de társadalmi és politikai szempontból is vezethetnek feszültségekhez.

Az orosz-ukrán háború következében az Oroszországból jövő olcsó olajról, illetve gázról való leválási tervek rávilágítanak arra, hogy mégsem lenne szabad bezáratni a maradék atomerőműveket, különben energiahiány alakul ki, viszont a német kormány már kifizette az erőművek leállítását. Az erőművekhez nem rendeltek már fűtőanyagot, karbantartást, a szakembereket elbocsátották. Kijelenthető, hogy egy eddig sosem látott energiaválság küszöbén áll Európa?

A különféle energia-előállítási megoldásokról szóló viták az elmúlt években Európában és Németországban különösen az életszerűséget mellőzve politikai, ideológiai természetűvé váltak. A fenntarthatóság nem csupán az energiaforrásra vonatkozik, de az egész folyamatra, az átállás társadalmi és gazdasági fenntarthatóságára is, amely szempontot most kiderült, nem lehet figyelmen kívül hagyni.

Manfred Weber szerint igazságosan el kell osztani az Unóba érkező földgázt Fotó: Csudai Sándor - Origo

Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) elnöke szerint „igazságosan" kell elosztani az Európai Unióba érkező földgázt a tagországok között, emiatt pedig rendkívüli EU-csúcsot kell tartani júliusban. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy miközben a nyugati országok sodorták bele az Uniót az energiahiányt okozó embargós hisztériába, most azoktól az országoktól – köztük Magyarországtól – akarják elvenni a tartalékot, amelyek reálisan gondolkodtak. Számíthatunk arra, hogy a jövőben ennél is abszurdabb elképzelések látnak napvilágot?

A felelősségvállalásnak, a hibák beismerésének és a segítségkérésnek vannak ildomos formái, ez kevésbé tartozik azok közé. Az igazságos eljárás megítélését mindenkire magára bízom, de ez talán emlékeztet minket a tücsök és a hangya meséjére.

Mit várhatunk a jövőben az európai politikusoktól, így a magyar miniszterelnöktől?

A magyar miniszterelnök álláspontja a kezdetektől világos, Magyarország és a magyar emberek érdekeit meg kell védeni, a magyar energiabiztonság kulcsfontosságú, ez világosan megmutatkozott az eddigi brüsszeli szankciós politika kapcsán.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök érkezik az Európai Tanács kétnapos rendkívüli ülésére Brüsszelben 2022. május 30-án. Az állam- és kormányfők többek között az elhúzódó ukrajnai háborúról, az azzal járó súlyos gazdasági válságról, illetve az energiaellátás biztonságáról tárgyaltak Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Ami az európai politikai teret illeti, ott a helyzet kevésbé egyértelmű,

nehéz eldönteni, hogy a brüsszeli politika mikor tartja szem előtt az európai emberek érdekeit, és mikor vív ideológiai küzdelmet.