A háborús energiaárak és az európai energiaellátási problémák Magyarországra is kihatnak, ezért Orbán Viktor miniszterelnök szerda reggelre a Karmelita kolostorba összehívta a kormánykabinetet, amelynek tagjai a szakmai kabineteket vezető miniszterek. A kabinetvezetői értekezletet azért tartják, mert energia-veszélyhelyzet van Európában; az ukrajnai háború miatt emelkednek az energiaárak, és az elmúlt napokban világossá vált, hogy az őszi-téli időszakban nem lesz elegendő gáz az Európai Unió országaiban.
Időközben Németországban különösen nagy a pánik az esetleges energiahiány miatt. Vésztervekkel készülnek a télre. Több városban például azt tervezik, hogy központi melegedőket nyitnak majd. Ezekre a helyekre menekülhetnek, akik nem tudnak fűteni a lakásukban. Csak látszólagos a nyugalom a Balti-tenger partján fekvő Lubmin kikötőjében. A német kisvárosnál érkezik ugyanis az ország területére az orosz földgáz az Északi Áramlat 1 gázvezetéken. A szállítást azonban a Gazprom hétfőn leállította, karbantartásra hivatkozva. A tervek szerint tíz nappal később újra jön majd orosz gáz a vezetéken, de Németországban sokan attól félnek, hogy nem biztos, hogy újraindul a szállítás.
Nagyon eltérő jelzéseket kaptunk Oroszországtól. A Kreml szerint az új gázturbinával a korábbinál sokkal többet tudnak majd szállítani. De érkezett néhány nagyon harcias bejelentés is. Őszintén szólva, senki sem tudja, mi lesz
– fogalmazott Klaus Müller, a német Szövetségi Hálózati Ügynökség elnöke.
A német ipari termelés már tíz százalékkal csökkentette a földgázfelhasználását, miután az orosz szállító csaknem felével kevesebb energiahordozót küld, mint korábban.
Kemény recesszióra számíthatunk, ha nem jön több orosz gáz. Ez nagyjából 5 százalék körüli gazdasági visszaesést jelent. Ahhoz tudnám hasonlítani, amit a 2008-2009-es gazdasági válság alatt tapasztaltunk. Vagyis súlyos megrázkódtatás lenne a német gazdaságnak
– nyilatkozta egy német elemző.
A hatóságok vésztervei szerint szélsőséges esetben akár a védett fogyasztókat, vagyis például a háztartásokat, a kórházakat és a pékségeket is lekapcsolhatják a gázhálózatról. Ezért egyre több német település állít fel válságstábot, hogy felkészüljön az esetleges gázhiányra. A városok csarnokokat készítenek elő a szegényeknek és az időseknek – ezzel a címmel közölt cikket a német Bild. A napilap a Rajna-vidék-Pfalzban található Ludwigshafent hozza fel példának, ahol téli melegedőt alakítanának ki azoknak, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy fűtsenek.
A cikk szerint Düsseldorfban a tartományi gazdasági tárca már ősztől kevesebbet szeretne fűteni.
Sok önkormányzat pedig az áramfogyasztáson spórol, mivel a gázt gyakran az elektromosság előállításához használják. Van, ahol középületek világítását vagy a közlekedési lámpákat kapcsolnák le, legalább éjszakára.
„Jelenleg még mindig függünk a földgáztól. Ha tíz éve kezdtük volna, ha úgy jártunk volna, mint az elmúlt tíz hétben, akkor jelentősen csökkenthettük volna ezt a függőséget, de nem tettük. Most szorít az idő" – mondta Robert Habeck német gazdasági miniszter kedden, miután az osztrák energiaügyi miniszterrel egyeztetett Bécsben. A német gazdasági miniszter hozzátette, hogy bár senki nem fagyhat meg,
a német háztartásoknak ki kell venniük a részüket az energiamegtakarításból, enélkül ugyanis súlyos következményekkel nézne szembe a német ipar és a gazdaság.
A józanság hangjai ezért újabban már a hárompárti koalícióban is megjelennek. A német sajtó a DPA hírügynökségre hivatkozva idézett egy kormányszóvivőt, aki szerint a szankciók végső soron nem sújthatják jobban Németországot, mint amekkora kárt Oroszországnak okoznak. A legkisebb koalíciós partner, a szabad demokraták (FDP) pedig arra akarják rászorítani az energiapolitikát kezükben tartó − és a balliberális koalíción belül a legideologikusabb – Zöldeket, hogy egyezzenek bele a még működő, de idei bezárásra ítélt három utolsó atomerőmű üzemben tartásába.
Nem akarjuk az ördögöt a falra festeni, de fel kell készülnünk egy olyan forgatókönyvre, amely messzemenő következményekkel járhat a háztartások és a német ipar számára. Most már egy köbméter gázt sem lenne szabad árammá alakítani. Ezért mielőbb helyénvaló volna a télen túlra meghosszabbítani az atomerőművek élettartamát"
- jelentette ki Christian Dürr, az FDP frakcióvezetője.
Az ellenzéki Kereszténydemokrata Unió (CDU) szintén a józanok táborát erősítő elnöke, Friedrich Merz a Bild hasábjain megjelent írásában ugyanerre szólítva fel úgy fogalmazott: „Kedves Zöldek, lépjetek túl az árnyékotokon! Nincs betiltva a gondolkodás. Tegyétek ezt meg Németországért! A változtatásnak – és a vele járó politikai arcvesztésnek – a Zöldek mellett egyelőre a vezető kormánypárt, a szociáldemokraták is ellenállnak.
Kiderült az is, hogy Oroszország mintegy harmadával csökkentette az Olaszországba irányuló gázszállításait – jelentette be a részben állami tulajdonban lévő Eni olasz energiaszolgáltató a Gazprom orosz állami vállalattól kapott tájékoztatásra hivatkozva. A tájékoztatás szerint a szokásos napi 32 millió köbméter helyett hétfőn napi 21 millió köbmétert szállítanának. Amennyiben új és jelentős változások következnének be, az Eni további információkat kíván nyújtani – tették hozzá.
Az ukrajnai háború kitörése óta Mario Draghi miniszterelnök kormánya függetleníteni akarja magát az orosz gázszállításoktól.
A közel 60 millió lakosú ország gázimportjának nagy részét Oroszországból kapja.
Az olasz kormány megállapodásokat kötött más gázszállítókkal, például Azerbajdzsánnal, Katarral és Algériával. Olaszország azóta két terminált is vásárolt a cseppfolyósított földgáz (LNG) tárolására és újragázosítására a Snam gázhálózat-üzemeltetőn keresztül.
Franciaországban a fiatalok több nagyvállalat üzletének éjszakai kivilágítását kapcsolják le.
Unatkozó fiatalok nyári vandalizmusa a javából: az energiaválság közepette a villanyt egész éjjel égve hagyó üzletek kapcsolójának átkapcsolása
- írta tweetjében Stanley Pignal újságíró.
A kommentelők egy része dicséri a videóban szereplő fiatalokat, illetve többen is megjegyezték, hogy míg a polgároktól kisebb fogyasztást várnak el, addig a nagyvállalatok pazarolják az energiát; vannak azonban, akik nem látják az értelmét az akciónak. Egyébként egy 10 évvel ezelőtt hozott törvény értelmében az üzleteknek hajnali 1 és 6 óra között le kell kapcsolniuk a neonfényeket.
A francia kormány egyébként a válságos helyzet miatt azt tervezi, hogy 100 százalékban visszavásárolja az Électricité de France (EDF) áramszolgáltatót.
Az energiaválság legfőbb következménye, hogy brutálisan emelkedtek az energiaárak az elmúlt egy évben Európában. Az adatok szerint ma hatszor többet kell fizetni a gázért, és ötször többet az áramért, mint bő egy évvel ezelőtt. A tőzsdei jegyzésárakat vizsgálva az áram 515, a gáz pedig 650 százalékkal drágult július elejére. Ezt a brutális áremelkedést az orosz–ukrán konfliktus csak tetézte.
Az árak megdöbbentő, rémisztő méretű megugrása elképesztő inflációt okozott egész Európában.
Egy háborús inflációs helyzet alakult ki, ami közvetlenül kihat a közösség országainak teljesítményére és azok gazdasági növekedésére is. Szakértők szerint az energiaválság okozta problémákat az Európai Unió nem tudja elhárítani, mi több a szankciókkal csak tovább mélyíti. Ennek következménye, hogy a lakosság egyre magasabb és magasabb gáz- és áramárakkal kénytelen szembenézni.
Fokozódik a megélhetési válság az Egyesült Királyságban is: az őszi tarifaemelés újabb 65 százalékkal, 3200 fontra (1,5 millió forintra) növelheti egy átlagos család éves energiakiadásait.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) úgy látja, hogy az európai országoknak komoly olaj- és gázellátási kihívásokkal kell szembenézniük az elkövetkező hónapokban.
Az idei tél nagyon-nagyon nehéz lesz Európában
– figyelmeztetett Fatih Birol, az IEA igazgatója egy keddi sydney-i energiafórumon. Szerinte az energiaellátás akadozása az egyik fő probléma. Ez komoly hatással lehet a világgazdaságra – mondta az energiaipari lobbicsoport vezetője. Birol szerint a világ még soha nem élt át a mostanihoz hasonlóan mély és összetett energiaválságot. Könnyen előfordulhat, hogy a neheze még csak ezután következik.
Az orosz gáztól való függőség megújuló energiahordozókkal való csökkentésének kulcsa Kína kezében van – mutatott rá Birol.
Kína ugyanis a napenergia globális ellátási láncának mintegy 80 százalékát ellenőrzi.
Az IEA igazgatója szerint ez az arány az elkövetkező években valószínűleg még növekedni is fog.