Varga Judit igazságügyi miniszter a Facebookon jelentette be, hogy a kormány elküldte válaszlevelét az Európai Bizottságnak a költségvetési kondicionalitási eljárásban. A kormányzat átfogó intézkedéscsomagot tett le az asztalra azzal a céllal, hogy az EB valamennyi aggályát orvosolja. Varga Judit azzal zárta gondolatait, hogy a magyar kormány a továbbiakban is nyitott a konstruktív párbeszédre a bizottsággal. Mi várható az ügyben, mik a lehetőségek, és egyáltalán, miért fontos, hogy megállapodjon Magyarország az EB-vel?
A konkrét ügyben több fronton történik párbeszéd hazánk és az Unió között. Egyrészről Navracsics Tibor tárca nélküli miniszter tart diskurzust a hétéves költségvetésből származó pénzek lehívásáról, itt jól haladnak a felek a kompromisszum felé, még a kormánypártisággal csak kevéssé vádolható 24.hu is azt írja, hogy várhatóan év végére megegyezésre juthatnak a felek. A második kérdéskör a helyreállítási alap, ezen pénzeket az EU „ajánlások"-nak nevezett követelések megvalósulásához kötötte. Ilyen a már elcsépelésig ismételt jogállamiság, vagy korrupció, mely kérdések jellegénél fogva a tárgyalásokat ez ügyben Varga Judit igazságügyi miniszter asszony koordinálja. A miniszter asszony bejegyzése arra enged következtetni, hogy a feleknek sikerült előrelépést tenni a tárgyalásokban. A tárgyalópartnerek jellegénél fogva, messze menő következtetéseket nem lehet levonni, azonban sok tekintetben biztató, ha az ügy közelebb kerül a lezáráshoz.
Az ügy fontosságát, a megállapodás jelentőségét, valamint a baloldal ez ügyben is tanúsított kétszínűségét jól mutatja a pedagógus béremelés konkrét példája. A Kormány ígéretet tett az oktatásban dolgozók bérének emelésére – egészen pontosan a diplomás átlagbér nyolcvan százalékához kívánja igazítani azt – amit szándékozik is megtartani, azonban ennek finanszírozása EU-s források nélkül nem megvalósítható.
Míg a hazai színtéren az ellenzéki politikusok látszólag zászlójukra tűzték a pedagógusok ügyét, a valóság mégis az, hogy az EU-ban ahol csak tudnak, ott a források Magyarországtól történő megvonásáért kampányolnak, ezzel valójában saját politikai haszonszerzésüket előmozdítva, ellehetetlenítve az említett ágazati béremelések megvalósulását.
Arra apellálnak, hogy a Kormány népszerűségén csökkent majd a pedagógus kérdés, ezzel pedig a saját népszerűségüket növelhetik. Megfordítva, nem fontos a pedagógusok helyzete vagy bére, azt boldogan áldozzák fel a kormányellenes hangulatkeltés, illetve a saját politikai haszonszerzés oltárán. Ezt támasztja alá egyébként a Századvég kutatása, mely megvizsgálta a magyar baloldal tevékenységét az európai uniós politikai térben. Az eredmények kiábrándítóak, hiszen az látszik, hogy
a magyar baloldali EP-képviselők szívesen működnek együtt külföldi partnereikkel is az ország lejáratása, valamint hiteltelenítése érdekében, még európai összehasonlításban is, fokozott figyelmet fordítanak a hazájuk támadására.
Hazánknál csupán Horvátországban rosszabb a helyzet e téren. Ezen magatartásuk ismeretében érdekes lesz majd a 2024-es EP választás is.
Gyurcsány Ferenc felesége, a DK EP-képviselője levélben fordult az Európai Parlamenthez, és Gyurcsány Ferenccel együtt arra készülnek, hogy megakadályozzák az EB és Magyarország megállapodását, így meggátolhatnák, hogy hazánk ne kapja meg a neki járó uniós forrásokat. Mi a célja ezzel a baloldalnak?
Nincs új a nap alatt, különösen nem, ha a baloldal nemzet-ellenes taktikájáról, magatartásáról van szó. Az említett Századvég kutatás kiválóan mutat rá az ellenzék kétszínűségére. Jól látható, hogy
a magyar baloldali EP-képviselők politikai agendája teljes mértékben ellentétes a kormányzat álláspontjával, ami a nemzeti minimum hiányára utal, illetve az ideológiai szempontok követésének elsődlegességét sejteti.
Másfelől a magyar baloldal az európai uniós politikai térben külföldi partnereivel karöltve igyekszik hitelteleníteni a nemzeti kormány munkáját, másképp fogalmazva, a legnagyobb méretű magyar delegáció helyett inkább külföldi partnerekkel kíván együttműködni.
Míg itthon látszólag mindent megtesznek bizonyos „divatos" ügyek mellé állva – ami mindig is szokásuk volt, konkrét program helyett aktuális kérdéseket támogatni – addig a nemzetközi színtéren minden eszközzel dolgoznak saját hazájuk ellen. Ezen tendencia kiváló példája a magyar baloldali erők Európai Parlamentben benyújtott módosító javaslatai, melyek vizsgálatából kiválóan látszik, hogy
az Európai Parlamentben túlnyomórészt a magyar kormánnyal szemben ellenséges partnerekkel működnek együtt módosító javaslataik kidolgozásakor.
Összefoglalva tehát, semmi új nem várható a Gyurcsány vezette baloldal európai szárnyától, csupán folytatják azt a nemzet-ellenes magatartást, amit eddig is végeztek, azzal a különbséggel, hogy
a háború és az elhibázott brüsszeli szankciók következtében kialakult nehéz gazdaság helyzetben ezt még erősebben, még több fronton lobbizva, még égbekiáltóbb hazugságokkal tarkított közösségi médiás bejegyzésekkel és videókkal fogják megtenni, minden eszközzel, küzdve a helyreállítási alap visszatartásáért az európai porondon, feláldozva hazájukat – nem meglepő módon – ha ez szükséges saját politikai haszonszerzésük oltárán.
Nem meglepő ez attól a politikai szerveződéstől, melyet egy olyan ember vezet, akinek saját elmondása szerint „személyes sztorija, hogy változtassuk meg ezt a k. országot (őszödi beszéd)".
Gyurcsány felesége szerint „a Demokratikus Koalíció arra készül, hogy visszaadja az emberek hitét abban, hogy lehet hozzáértően és odafigyelve kormányozni." Miért nem tud a baloldal megváltozni, és egy háború kellős közepén miért hergelik az embereket? Mire készül valójában Gyurcsány és a baloldal?
Már-már meglepő lenne, ha az Apró villa lakói olyan nyilvános kijelentéseket tennének, melyek nem hemzsegnek a demagóg elemektől. Az igazság valójában az, hogy
2004 és 2009 között bőven volt lehetőségük hozzáértően kormányozni, melynek eredményeire talán nem kell emlékeztetni senkit.
Hozzáértő és odafigyelő kormányzásuk bizonyítványából, az őszödi beszédből idéznék néhány idevágó sort:
Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz.
Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált.
Majdnem beledöglöttem, hogy másfél évig úgy kellett tenni, mintha kormányoztunk volna.
Nem tudtok mondani olyan jelentős kormányzati intézkedést, amire büszkék lehetünk.
Addig, amíg a baloldali ellenzéket Gyurcsány Ferenc vezeti, számottevő változásra nem lehet számítani.
Ismerve az elmúlt időszak történelmét, így a baloldal a saját politikai haszonszerzését előtérbe helyezve sosem az aktuális gazdaságot és energiabiztonságot érintő kérdésekkel, hanem a saját hasznukat hajtó kérdések erőltetésével foglalkoztak.
A migráció és a gender témájában (és újabban a hibás brüsszeli szankciók magyar ellenzése miatt) nemcsak Gyurcsányné, hanem az EP baloldali szárnya is támadja Magyarországot már egy ideje. Mire számíthatunk a jövőben az Unió és Magyarország kapcsolatában?
Meglepő volna, ha a Soros Györgyhöz erősen kötődő baloldali konglomerátum hirtelen elengedné a migráció és a gender kérdését. Ugyanilyen meglepetést jelentene, ha a nemzeti kormány hirtelen kihátrálna az ilyen témákban képviselt álláspontja mögül. Nem gondolom, hogy ezen kérdésekben – pusztán az ellentétes álláspont képviselete miatt is – lehetne szó közeledésről. Azonban ennél sokkal húsba vágóbb, hogy
az EP számára ezen témák kiváló politikai nyomásgyakorlási eszközt jelentenek hazánkkal szemben.
Mi sem mutatja ezt jobban, mint a külföldről induló témában indított tüntetések, vagy a gyermekvédelmi törvény baloldali berkekben kiváltott – belföldi és külföldi egyaránt – közel azonos reakciói. Szembetűnő lehet a két oldal közötti különbség alábbi példája, azaz, míg hazánk kétoldalú megállapodások mellett minden eszközzel harcolt és harcol a mai napig az energiabiztonság (leginkább a földgázbeszerzés) biztosításáért, addig az egyesült baloldal más, általuk fontosabb témákhoz kötődő lobbitevékenységgel volt elfoglalva (nevezetesen: elérték, hogy Európában a férfiak is szülhessenek gyermeket). Magyarország kormányának továbbra is egyértelmű az Unióhoz való hozzáállása: Magyarország szuverenitását és lakosságának bárminemű biztonságát érintő kérdésekben kizárólag egymás közös és saját érdekeinek kölcsönös figyelembevételével és az elérendő cél viszonylatában folytatott párbeszéd a minimuma.