A nemzetközi és hazai sajtóban Németország lett a szimbóluma az egész kontinenst érintő energiaválságnak. A szakértők érékelése szerint azért alakult így, mert a német kormány saját állampolgárai érdekei helyett az Egyesült Államok globális céljait tartotta szem előtt az oroszokkal szembeni szankciós politika kialakításakor.
Ma már arról szólnak a hírek, hogy az összeomlás szélére kerülhet a német gazdaság, miután elszabadult az infláció. A szakemberek azzal kalkulálnak, hogy a pénzromlás mértéke negyven éves (negatív) rekordot dönthet. Sőt, a német áruházak, elsősorban a kertészeti boltok és a barkácsáruházak téli korlátozást terveznek, de néhol akár be is zárhatnak az üzletek egy időre.
Nem javít a közhangulaton, hogy a német politikai elit egymás után fogalmazza meg az abszurd javaslatait. Baden-Württemberg szövetségi tartomány miniszterelnöke, Winfried Kretschmann azt javasolta a németeknek, hogy zuhanyozás helyett nedves ruhával töröljék le magukat az áram- és gáztakarékosság érdekében.
Az elszálló infláció, a látványosan emelkedő energiaárak, a gázadó bevezetése és a gázhiány előrevetített képe miatt nagy a bizonytalanság a németek körében, akik egyre többször vonulnak utcára a német kormányzat energiapolitikája miatt.
A napokban a brandenburgi Neuruppin település lakossági gyűlésén alakult ki nagyobb tüntetés, miután Olaf Scholz kancellár felbukkant. „Hazaáruló", „hazug", „takarodj" – skandálták az elégedetlenkedők. De a másik oldal is aktivizálta magát: a szélsőséges Femen ukrán nőjogi szervezet aktivistái zavarták meg Scholz rendezvényét, azt követelve, hogy Németország vezessen be azonnali gázembargót Oroszország irányába.
Ezek után nem meglepő, hogy egyre több német politikus tartja reálisnak, hogy ősszel és télen jelentős méretű tiltakozásokra kerülhet sor az energiaválság miatt.
Németországban óriási a feszültség, ennek ellenére a kormány nem hajlandó változtatni a politikáján. Szerdán az energiafogyasztás csökkentését célzó szabályokról fogadott el rendeleteket, amelyeknek a rendelkezései erősen érinthetik a mindennapi életet. A többi között
a középületek fűtéséről, az emlékművek kivilágításáról és a boltok utcára nyíló bejáratainak használatáról határoztak meg szabályokat.
A kötelező takarékossági szabályok a közszférát is érintik. Így az első - szeptembertől hatályos - rendeletben rögzítették például, hogy egyáltalán nem szabad fűteni a középületek nem állandó tartózkodásra használt helyiségeit, és csak 19 Celsius fokra szabad felfűteni az állandó használatban lévő helyiségeket.
Rendelkeztek egyebek mellett arról is, hogy a középületekben nem szabad használni a decentralizált - helyi, nem távhőszolgáltatással működő - vízmelegítő berendezéseket, ha működésük elsősorban kézmosásra szolgál. Az új szabályrendszer azt is tartalmazza, hogy a biztonsági és vészvilágítás kivételével tilos az épületek és műemlékek külső megvilágítása.
A kiskereskedelmet érintő teljesen abszurd előírás szerint tilos állandóan nyitva tartani a fűtött üzlethelyiségek ajtóit
vagy be- és kijárati rendszereit, ha ez hőveszteséget okoz, kivéve, ha menekülési útvonal részét alkotják. Azt is előírták, hogy este 22 órától reggel 6-ig tilos megvilágítani a reklámfelületeket, kivéve, ha a világításnak közlekedésbiztonsági vagy egyéb biztonsági szerepe is van. A kormány azt is tervezte, hogy éjszakára a kirakatok kivilágítását is lekapcsoltatják, de a társadalmi nyomás miatt letettek erről.
A második rendelet várhatóan októberben lép életbe. Ebben még durvább előírások lesznek: egyebek mellett kötelezik a gázfűtésű lakóingatlanok tulajdonosait, hogy a következő két évben legalább egyszer ellenőriztessék a fűtést. Az évi 10 gigawattóránál (GWh) többet fogyasztó vállalkozásokat az energiamegtakarítási lehetőségek feltárására és az energiahatékonyság javítására kötelezik.
A szeptemberi előrehozott parlamenti választásra készülő Olaszországban is komoly problémák lesznek a hidegebb idő beálltával. Firenze önkormányzata megbírságolja az energiatakarékossági intézkedések megszegőit. A toszkán fővárosban 25 eurótól 500 euróig (10 ezer – 200 ezer forint) terjedő pénzbüntetést szabnak ki azokra a klimatizált kereskedelmi egységekre, amelyek nyitva tartják ajtajaikat. Dario Nardella polgármester felszólította a lakosokat, hogy
ne vasalják ki minden ruhájukat, csak telepakolva használják a mosógépet, és a fűtési szezonban ne lépjék túl a 19 Celsius-fokos hőmérsékletet az otthonokban és a munkahelyeken.
Torinóban a közvilágítás erősségét vették vissza, valamint két fokkal megemelték a közhivatalok hűtési hőmérsékletét. Milánóban 26 fokban szabták meg az irodák nyári hőmérsékletét, és Giuseppe Sala polgármester arra kérte a dolgozókat, hogy munkaidő után, távozáskor kapcsolják le a villanyt. Az északi Bellunóban hajnali fél három és öt óra között lekapcsolják a közvilágítást, miközben a déli Bariban megkezdték az utcai lámpák LED-technológiára való átállítását.
A kormánynak már vészforgatókönyve is van, amit a sajtóban közöltek. E szerint a közhivatalokban már a tavasszal 27 Celsius fokra állították a nyári, 19 fokra a téli hőmérsékletet. Az energiaválság súlyosbodása esetén a megszokotthoz képest legalább két fokkal csökkentik az otthonok előírt fűtési hőmérsékletét, és korlátozzák a fűtés napi időtartamát. Az önkormányzatok feladata negyven százalékkal redukálni a közvilágítás idejét. A tervezetben szerepel - szükség esetén - a zárási idő előrehozatala az üzleteknél 19, a vendéglátóhelyeknél 23 órára.
Az energiaválság következtében pánik uralkodott el a gazdasági szektorban.
Carlo Bonomi, a Confindustria olasz gyáriparos szövetség elnöke az energiaárak ugrásszerű emelkedése miatt gázadagolási terv előkészítését szorgalmazta, miután a kormány válságtervezetébe bekerült a legtöbbet fogyasztó iparágak gázellátásának felfüggesztése.
Az utóbbi napokban az acél-, kerámia- és üvegipar jelezte, hogy további áremelkedéssel a termelés leállítására kényszerülnek. Az augusztusi szabadságra bezárt papírgyárak közül többen nem indulnak újra szeptemberben, és lassították a termelést az olasz palackozott vizet gyártók is. A vészforgatókönyvet a szeptemberi választások után felálló kormány módosíthatja.
Franciaországban szintén pánik van az energiaválság miatt. A kormány - hasonlóan például Németországhoz - rendeletekkel kötelezte a légkondicionált üzleteket arra, hogy tartsák csukva ajtóikat, és csökkentsék a világító reklámokat az energiatakarékosság érdekében.
A fényreklámokra vonatkozó jelenlegi szabályozás különbséget tesz a 800 ezernél több vagy kevesebb lakosú városok között: Franciaországban a 800 ezernél kevesebb lakosú városokban hajnali 1 és 6 óra között tilos a fényreklám bekapcsolása.
A belga miniszterelnök már arra próbálja felkészíteni az embereket, hogy a válság sokáig fog tartani.
A következő öt-tíz tél nehéz lesz. Egész Európában nagyon nehéz helyzet van kialakulóban. Egyes ágazatok komoly nehézségekkel küzdenek a magas energiaárak miatt
- nyilatkozta a sajtónak az ICO Terminals kikötőkezelő vállalatnál tartott találkozóján.
„Figyelemmel kísérjük a helyzetet, de világosan kell látnunk: a következő hónapok nehezek lesznek, a következő tél is nehéz lesz. A legjobbakban reménykedve kell majd kilábalnunk belőle, miközben fel kell készülnünk a legrosszabbra. És ha a helyzet végül jobbnak bizonyul a vártnál, akkor is hasznos volt felkészülni" – jelentette ki sokatmondóan.
Svájc szintén kvótaszabályozásra, illetve az energiafogyasztás csökkentésére készül. A kantonok azt szeretnék, ha jobban bevonnák őket az előkészületekbe, mivel erősen aggódnak az energiahiány közbiztonságra gyakorolt hatásától. St. Gallen kormánytanácsának biztonsági és igazságügyi vezetője, Fredy Fässler
lehetséges zavargásokról és fosztogatásokról beszélt.
„Képzeljük el azt a helyzetet, amikor az áramellátás hiánya miatt nem lehet pénzt felvenni az automatákból, nem lehet kártyával fizetni az üzletben, vagy tankolni a benzinkúton. A fűtés leáll, az utcák elsötétednek. Könnyen elképzelhető, hogy zavargások törnek ki, amivel együtt jár majd a fosztogatás is" – mondta, hozzátéve, hogy nem akarja az ördögöt a falra festeni, de környezeti katasztrófáknál egyesek fosztogatásba szoktak kezdeni. Álláspontja szerint ez ugyanúgy előfordulhat az áramszolgáltatás leállása esetén.
Hogy mivel készül a kormány a tél nehézségeire, azt jól mutatja a Svájci Nemzeti Tanács tagjának, Werner Luginbuhl-nak véleménye. A minap azon háborodott fel, hogy a polgárok teljesen meggondolatlanul, pazarlóan bánnak a villamos energiával. Éppen ezért felszólította a lakosságot, hogy halmozzon fel télre minél nagyobb készleteket gyertyából és tűzifából.
Az energiaválság nemcsak Európában érezteti hatását, hanem az Egyesült Államokban is. A Biden-kormányzat azonban még mindig nem lépett, és nem vezetett be segélycsomagokat az energiaszegénység enyhítésére. A tengerentúlon az üzemanyagárak emelkedése áll a közbeszéd középpontjában. Szakértők ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy rendezetlen közüzemi tartozások súlyos következményekkel járhatnak, főként amikor sorra dőlnek meg a melegrekordok Amerika-szerte.
A helyzet aggasztó, ugyanis egyre több embernek kell választania az élelmiszer-vásárlás, a lakbér rendezése vagy a rezsi befizetése között, ezért a „lezárások szökőárjára" számítanak a szakemberek.