Koponyákat és emberi maradványokot találtak egy szegedi padláson

képünk illusztráció

Kegyetlen, számító nő volt Elek Margit, akit csak beléndekes asszonyként emlegettek Szegeden a hatvanas években. Családtagjait és védekezésre képtelen ismerőseit ölte meg a pénzük miatt. A szegedi sorozatgyilkos bomlott elméjű volt - ez már a gyilkosságok előtt is kiderült. Többször kezelték skizofréniával zárt osztályon, de minden alkalommal kiengedték, így Margit tovább gyilkolhatott. Volt olyan áldozata, akinek még azelőtt rendelt sírkövet, mielőtt megölte volna. A bíróságon azt vallotta: ő valójában humánus volt az áldozataihoz, ugyanis azt látta, hogy azoknak már szenvedés az élet, így megszabadította őket a kíntól. Azt is mondta, hogy lényegében a Magyar Népköztársaságnak haszna származott a gyilkosságokból, hiszen nem termeltek már hasznot az országnak, és nem kellett tovább folyósítani a nyugdíjukat sem. A hidegvérű, elmebeteg sorozatgyilkos, Elek Margit története.

Kámforral kezelték a skizofréniáját

Elek Margit 1914-ben született. Volt egy ikertestvére is, akit Károlynak hívtak. Szegényen éltek a szüleikkel, így Margitnak már gyerekkorában dolgoznia kellett. Károly a második világháborúban eltűnt, semmit nem tudott róla a család, végül 1956-ban halottá nyilvánították.

Margitot már 1938-ban skizofréniával kezelték zárt osztályon.

Akkoriban gyógyíthatatlan betegségnek tartották a skizofréniát, mégis különleges módszerrel próbálták kezelni. Kámfort adtak a betegek izomszöveteibe, amely görcsrohamot okozott, ezzel egyidejűleg megszüntette a skizofrénia tüneteit. A kámfor viszont csak átmeneti javulást eredményezett. Kámforos kezelést kapott Margit is. Az orvosok úgy ítélték meg, hogy ez javított a nő állapotán, így kiengedték a zárt intézetből, és újra aktív tagja lehetett a társadalomnak.

Lipótmezei Elmegyógyintézet Forrás: Wikipedia, készítette: Etelka Csilla

Munkát vállalt a makói baromfitenyésztő telepen, de összeveszett a főnökével, amelyet per követett.

A bírósági perben Margit 14 ezer forintot nyert, ami akkoriban elképesztően nagy összeg volt. A pénzből Szeged Rókus városrészében megvette a Hétvezér utca 38/b. számú házat - itt követte el később a gyilkosságokat is.

A házban több lakás volt - a nő az egyik földszintit foglalta el. A többi lakást szegény, szociálisan rászoruló embereknek utalta ki a város. Ez persze nem tetszett Margitnak, ő ugyanis piaci áron akarta bérbe adni a lakásokat.
Az asszony fiatalon nőkkel ismerkedett, velük tartott fenn szerelmi kapcsolatot is. Később, 1950-ben, 36 évesen ismerkedett meg Barna Mihály kéményseprővel, akihez később feleségül is ment.

1952-ben viszont újra kitörtek rajta a skizofrénia tünetei. Ismét zárt intézetben kezelték. Néhány hét múlva megint gyógyultnak nyilvánították, és kiengedték a kórházból.

A házaspár jó anyagi körülmények között élt, jól gazdálkodtak a pénzzel, így Debrecenben is vettek egy házat.

Egyre inkább gyarapodtak anyagilag, de ez Margiton nem látszott. Szegényes, szakadt ruhákban járt, és továbbra is a Hétvezér utcai, földszinti, szoba-konyhás lakásban lakott.

Nyolc év múlva a férj, Barna Mihály egészsége megromlott, gondoskodásra szorult. Sőt, az ötvenes évek második felében hozzájuk költözött Margit édesanyja is, aki szintén ápolást igényelt, annyira beteg volt. Elek Margit nem bírta egyedül ápolni a férjét és az anyját, ezért segítőt hívott. A házában lakó Biczók Lajosnét fogadta fel - aki ingyen lakhatott a Hétvezér utcai házban, cserébe a segítségért.

Nem sokkal később először 46 éves korában Mihály halt meg, néhány nappal később Margit édesanyja is.

Gyors egymás utáni haláluk gyanút keltett a rendőrökben, de nem tudták bizonyítani, hogy ők lettek volna a későbbi gyilkosságsorozat első áldozatai.

Méreggel és gyógyszerrel ölt

Elek Margit már akkor megcsalta férjét, amikor az még élt, de nagyon beteg volt. A piacon ismerkedett meg Varga Sándor gazdálkodóval, akinek szép háza és nagy földbirtoka volt. Mihály halála után Margit elköltözött Kiszomborra, Varga házába. A korábbi segítője, Biczók Lajosné beteg lett, Margit pedig meglátogatta 1958. október 10-én.

Biczókné volt az első, akit bizonyítottan Elek Margit ölt meg - valószínűleg azért, mert a szerencsétlen asszony továbbra is ingyen élt a Hétvezér utcai házban, ráadásul Biczók Lajosné végrendeletében minden vagyonát Elek Margitra hagyta.

Margit egy pohár vízben gyógyszereket oldott fel, megitatta az asszonnyal, aki elkábult. A tehetetlen, beteg nőt ezután megfojtotta.

A rendőrség megállapította, hogy gyilkosság áldozata lett a szerencsétlen asszony. Elek Margitot le is tartóztatták, de képtelenek voltak bizonyítani, hogy valójában ő követte el az emberölést.

Így hamarosan elengedték, és Margit meg is kapta Biczókné minden vagyonát.
1959 novemberében kötött házasságot Elek Margit és Varga Sándor. Házasságukat titokban tartották, még Varga két fia is napokkal később tudta meg, hogy apjuk elvette Margitot.

A férj a feleségét nevezte meg kizárólagos örökösének nem sokkal az esküvő után - valószínűleg ezzel alá is írta a halálos ítéletét.

Ugyanis még ugyanazon év karácsonyán - alig néhány héttel az esküvőjük után - a nő újra gyilkolt.
A Délmagyarország című újság így írt erről 1968-ban.

Vargáné beléndekmagot gyűjtött, azonban tévedésből maszlagos redőszirmot vitt haza. De mindkét növény mérge azonos hatású atropint tartalmaz, amelyből kis mennyiség is halálos. Vargáné töltött káposztát főzött, s meghívta vacsorára férje gyermekeit is. Utána Varga még háromszor evett a töltött káposztából, amelybe felesége porrá tört maszlagos redőszirmot kevert.

Csattanó maszlag Forrás: wikipedia, készítette: Júlio Reis

A férfi egyre rosszabbul lett, a "gondoskodó feleség" pedig húslevest készített a beteg férjének, amibe még több csattanó maszlagot tett. Két tányérral etetett meg Vargával.

A makkegészséges, 60 éves ember röviddel ezután meghalt 1960. január 6-án.

Elek Margit pedig a férje minden vagyonát eladta, és visszaköltözött Szeged-Rókusra, a Hétvezér utcai lakásba.
Évekig élt ott bármiféle lelkiismeret-furdalás nélkül. 1963-ban egy 74 éves, beteg ismerősének, Siegel Annának felajánlotta, hogy kössenek eltartási szerződést, és ő ápolja majd a súlyos beteg asszonyt.

A bomlott elméjű Margit olyan hidegvérű volt, hogy a szerződés megkötése után rögvest elment egy sírköveshez, és megrendelte Siegel Anna sírkövét.

Majd néhány nap múlva ugyanúgy végzett az asszonnyal, mint Biczóknéval: gyógyszert oldott fel vízben, elkábította, majd egy párnával megfojtotta. A nyomozás felületes volt: nem derítették ki, hogy a nő gyilkosság áldozata lett. A rendőrségnek nem tűnt fel, hogy valaki megint Margit környezetében halt meg.

A vagyona Margité lett - a végrendeletnek és az eltartási szerződésnek megfelelően. Újabb 20 ezer forintot szerzett.

Ekkora Margitot már meglehetősen zavarta, hogy a Hétvezér utcai házában tanácsi bérlők laknak, akik nem fizetnek elég pénzt. Szerette volna, ha minél hamarabb kiköltöznek a szociálisan rászorulók a lakásokból, ugyanis azokat az egyre nagyobb számban a városba érkező ipari munkásoknak akarta kiadni - nyilván jóval magasabb áron.

A háború és a tiszai árvíz után Szeged ekkor kezdett újjáépülni, a sok munkalehetőség rengeteg embert vonzott a városba, akik albérletekbe költöztek.

Több lakót sikerült is rábeszélnie, hogy költözzenek el a Hétvezér utcai házból. Az új bérlőknek 2500 forintért adta ki a lakásokat, amíg ő nagyjából 100 forintból élt az alagsorban havonta.

Azonban egy idős özvegyasszony, Tóthpál Mihályné mindenképpen maradni akart. Margit nem gondolkodott sokat, az idős asszonyt elkábította a gyógyszeres oldattal, és megfojtotta.

Illusztráció Forrás: Pixabay

A megyei napilap később így írt erről a gyilkosságról 1968-ban:

Vargáné idén július 8-án is bement Tóthpálnéhoz, de valami miatt összekülönböztek. Vargáné gyorsan elbánt az idős asszonnyal: súlyosan bántalmazta, majd megfojtotta. Ezzel a bűncselekménnyel derült fény a többire is. Biczóknét is annak idején nagy mennyiségű Sevenallal altatta el, majd befogta a száját, hogy megfulladjon. Vargáné cselekményei szinte hiba nélküliek. Az ok, amiért azokat elkövette, a minden áron való vagyonszerzés.

Elek Margit olyan súlyosan bántalmazta az idős Tóthpálnét, hogy több bordája eltört. A bántalmazás jeleit a halotti szemlét végző orvos is észlelte, így értesítette a rendőrséget.

Meg akarta szabadítani az áldozatokat a szenvedéstől - ezt vallotta a gyilkos

Elek Margitot letartóztatták és bíróság elé állították.

A Délmagyarország 1968. júliusi száma így írt erről:

Emberölés alapos gyanúja miatt letartóztatta a Csongrád megyei Rendőr-főkapitányság Varga Sándorné, 54 éves, szegedi (Hétvezér u. 38/b.) lakost. Vargáné július 9-én értesítette a körzeti orvost, hogy a házban főbérlőként lakó Tóthpál Mihályné, 77 éves nyugdíjas hirtelen meghalt. Az orvos a halottszemle alkalmával külsérelmi nyomokat talált, ezért a rendőrség elrendelte a nyomozást. Ennek során megállapították, hogy a halál erőszakos módon, fulladás által következett be, de ezt megelőzően az idős nő többszörös bordatörést is szenvedett. Az eddigi adatok szerint alapos a gyanú, hogy Varga Sándorné, a ház tulajdonosa a lakás körüli ellentétek miatt ölte meg főbérlőjét, aki valószínűleg nem akarta elhagyni a házat. A rendőrségi nyomozás folyamatban van.

A rendőrök házkutatást is tartottak a Hétvezér utcai házban. A házkutatásról így írt a Délmagyarország:

Lakásában eldugva találták meg takarékkönyvét 99 ezer 200 forinttal. A bankból soha nem vett ki pénzt, csak mindig rakott hozzá. Jellemző pénz utáni éhségére, hogy ennyi összeg birtokában volt munkahelyére járt szociális segélyt kérni.

A rendőrök több emberi koponyát is találtak.

Ekkor derült ki, hogy Margit évek óta fosztogatta a rókusi temető sírjait, valószínűleg onnan hozta el az emberi maradványokat.

Képünk illusztráció Forrás: Pixabay

A Csongrád megyei napilap ezt írta a nyomozásról, és a megtalált emberi maradványokról:

A házkutatás alkalmával Vargáné padlásán emberi koponyákat találtak. Azok eredetét igazolták: a nő valamikor a temetőben is dolgozott, onnan hozta el a maradványokat. Betegesen babonás volt, azt hitte, hogy a porrá tört koponyacsont szerelemre gerjeszti iránta a férfiakat.

A tárgyalására a nagy érdeklődés miatt jegyeket is árultak.

Margit a bíróságon azt állította: a koponyákból varázsszereket készített. Az italt pedig valódi bájitalként is árulta azoknak, akik el akartak csábítani valakit.

Illusztráció Forrás: Pixabay

Őszre már kiderült, hogy a nő több embert ölt meg. A bírósági tárgyalásokról a megyei napilap is tudósított. Októberben "Négyszeres gyilkosságra derült fény - méreggel is ölt a Hétvezér utcai asszony" címmel közölt egy terjedelmes cikket. Azt írták, hogy Margit az első kihallgatáson tagadott mindent, másodszorra csak részben ismerte el bűncselekményeit. Harmadszorra maga kérte kihallgatását. Azt mondta, hogy a valóságnak megfelelően mindent feltár az ügyész előtt.

Amíg beszélt, a magnó járt, szalagra rögzítette Vargáné előéletét, bűncselekményeit. Varga Sándorné született Elek Margit annak idején Makón lakott az Attila utca 7. szám alatt Egy régi haragosát az utcán megtámadta és bántalmazta. Máskor a közellátás érdekét veszélyeztető bűntett miatt állt bíróság előtt. Azután már „csak" áldozatainak örököseivel perlekedett. Az adatok szerint Vargáné 1938-ban és 1952-ben az elmekórtani klinika zárt osztályán kezelés alatt állt skizofréniával. A tudathasadásos állapot és a primitív logikai cselekménysorozat között ellentmondás látszik. Indítékait viszont minden esetben a vagyonszerzés motiválja, röviden szólva: közel férkőzni mézes-mázos szavakkal, apró szívességekkel az áldozathoz, s amikor a feltételek alkalmasak rá, eltenni láb alól

- írta a lap.

A rendőrök a nő lakásán több kilónyi mérgező csattanó maszlagot is találtak - így valószínűsítették, hogy további gyilkosságokra készült. Siegel Anna, Varga Sándor és Barna Mihály maradványait exhumálták, Barna Mihály kivételével megállapították, hogy mérgezés végzett velük. A nyomozók azt is észrevették, hogy az 1958-ban meggyilkolt Biczók Lajosné végrendelete hamisítvány, amelyet Elek Margit akkori vőlegénye, Varga Sándor írt.

A bírósági tárgyaláson Elek Margit azt mondta: azért ölte meg az áldozatait, mert úgy látta, hogy nekik már terhes a földi lét, és meg akarta őket szabadítani a szenvedésektől.

Azt is kijelentette, hogy a gyilkosságok a Magyar Népköztársaság számára is hasznosak voltak, hiszen az áldozatok már semmiféle hasznot nem termeltek, és így, hogy meghaltak, nyugdíjat sem kellett folyósítani nekik.

Vargáról, a meggyilkolt férjről így nyilatkozott a Délmagyarország című újság szerint:

Vargáné vallomása szerint az új férj megérdemelte sorsát. Azt állítja róla, hogy kijárt a dögtérre, az elhullott állatokat hazavitte, azokat feldolgozta kolbásznak, amit a szegedi piacon értékesített.

Elek Margitot a bíróság elmebetegnek nyilvánította, az asszony életének hátra lévő részét a lipótmezei elmegyógyintézetben töltötte. A Hétvezér utca 38/b épületet később lebontották.

Forrás:
Délmagyar, 1968. júl. 14.: https://library.hungaricana.hu/hu/view/Delmagyarorszag_1968_07/?pg=82&layout=s

Délmagyarország, 1968. október 29.: https://library.hungaricana.hu/hu/view/Delmagyarorszag_1968_10/?pg=181&layout=s

Origo

wikipedia