Több alkalommal is több százmillió forinttal támogatta Márki-Zay Péter mozgalmát egy Soros Györgyhöz köthető szervezet az elmúlt időszakban, a végösszeg milliárdos lehet. Ha bebizonyosodik, hogy külföldről finanszírozták a bukott miniszterelnök-jelölt kampányát, az hogyan hathat a baloldali választók általi megítélésére?
Ez az ügy a rendszerváltás utáni legnagyobb kampányfinanszírozási botrány, és a választókban jogosan merül fel a kérdés, hogy vajon a bukott baloldal a szavazók vagy a külföldi donorok érdekeit kívánja képviselni.
Ma már érthető, hogy Magyarország érdekeivel teljesen szembehelyezkedve a baloldal listavezetője magyar katonák bevetését szorgalmazta az orosz-ukrán háborúba – ezzel kockáztatva hazánk háborúba való sodródását.
Általánosságban ha egy politikus elfogadja, hogy kampányát nagyrészt külföldről, idegen elvárások mentén finanszírozzák, az nem államférfi, hanem ügynök, akit így kell kezelni a jövőben is.
Megjegyzendő, hogy az ilyen típusú, politikába történő titkos pénzcsorgatást az Egyesült Államokban is szigorúan büntetik. 2012. január 11-én Mark D. Siljandert, a michigani kongresszus volt tagját a Kansas City-i Missouri nyugati körzetének amerikai kerületi bíróságán egy évre és egy napra szövetségi börtönbüntetésre ítélték feltételes szabadlábra helyezés nélkül az igazságszolgáltatás akadályozásáért és azért, mert nem regisztrált külföldi ügynökként lépett fel, megsértve a külföldi ügynökök nyilvántartásáról szóló törvényt (FARA).
Kiderült, hogy Karácsony Gergely 99 Mozgalma is komoly pénzeket kapott az Egyesült Államokból, a mozgalmat pedig egy törökbálinti luxusvillába jegyezték be. Meddig dagadhat a baloldali kampánypénz-botrány, és mely ponton kezdhetnek el vizsgálódni a magyar hatóságok?
Tekintet nélkül arra, hogy Karácsony Gergely 99 Mozgalma is külföldről származó finanszírozásban részesülhetett, az Állami Számvevőszék a 2022-es országgyűlési választások során végzett kampánytevékenységet ellenőrizni fogja, az erről szóló tervezetet az Országgyűlésnek már benyújtotta.
Amennyiben az ÁSZ ellenőrzése során kiderül, hogy a baloldal Budapest főpolgármestere által alapított egyesületen keresztül is külföldi forrásokhoz jutott, úgy felmerülhet a szociális tevékenység céljára létrejött mozgalom törvényellenes működése.
A baloldali kampánypénz-botránynak ÁSZ-ellenőrzés hiányában még nem látható a vége, de Márki-Zay Péter megdöbbentő bevallása arról, hogy az amerikai székhelyű, Action for Democracy elnevezésű, Karácsony Gergely főpolgármester főtanácsadója által elnökölt szervezet külföldi forrásokból támogatta a baloldal kampányát, több mint beszédes. Itt ismételten utalni szeretnék arra, hogy az Egyesült Államokban a külföldi érdekeket „politikai vagy kvázi politikai minőségben" képviselő ügynökszervezeteknek fel kell fedniük ilyen jellegű kapcsolataikat, és el kell számolniuk a pénzügyi hátterüket illetően is.
A törvény alkalmazása során például 2021-ben, Kalifornia központi kerületében az Obama elnökkel közös fotón összeboruló, filantróp-politikai lobbistát, Imaad Shah Zuberit tizenkét év börtönre ítélték – benne a FARA-törvényben előírt maximum öt évvel –, emellett összesen 15,7 millió dollár kártérítés és 1,75 millió dollár büntetőbírság megfizetésére kötelezték. Zuberi 2019-ben ismerte be bűnösségét a FARA-törvény megsértése, adócsalás és csaknem egymillió dollárnyi illegális kampány-hozzájárulás miatt, ebbe beleértve az amerikai választások befolyásolására használt külföldi szervezetek pénzét is. 2020-ban Washingtonban Zuberivel ellentétben a jobboldali körökben mozgó üzletember Elliott Broidy – akit a korábbi elnökkel és annak egykori tanácsadójával Steve Bannonnal is próbáltak hírbe hozni – ugyancsak bűnösnek vallotta magát a FARA megsértése miatt, miután dollármilliókért cserébe ő és mások megállapodtak abban, hogy titkos ajánlattételeknél működnek közre – vezető amerikai kormánytisztviselők előtti lobbizással – az igazságügyi tárcánál folyamatban lévő ügyekben. Broidy elismerte, hogy ezekben szerepet játszott kínai és malajziai érdekeket képviselve.
Az a tény, hogy az állami (szövetségi) számvevőszék szankciót (pénzbüntetést) szab ki, egyáltalán nem szokatlan Európa jogállamaiban. Például a 2012. évi osztrák párttörvény 10. §-ában szigorú pénzbüntetések szerepelnek arra az esetre, ha a pártok hamis vagy hiányos információkat közöltek számadási jelentésükben, és amennyiben ezt megadott határidőre nem sikerül kiküszöbölni, a vétség súlyosságától függően alapesetben akár 30 ezer euróig (kb. 9,3 millió Ft) terjedő pénzbüntetést, súlyosabb esetben akár 100 ezer euróig (kb. 31 millió Ft) terjedő pénzbüntetést szabhat ki az osztrák Számvevőszék (Rechnungshof). A törvény a kapott adományok nem megfelelő igazolása esetén is szigorúan szankcionál,
így akár a kapott összeg háromszorosát is kiteheti a számvevőszéki pénzbüntetés.
Az osztrák párttörvény 5. §-a kimondja, hogy minden politikai pártnak nyilvánosan, számadási jelentésben kell számot adnia bevételeiről és kiadásairól minden évben, és a jelentésnek ki kell terjednie a politikai párt jogi személyiséggel nem rendelkező részeire is. A renitens módon szabálytalanul gazdálkodó pártok anyagilag is nagyon rosszul járhatnak Ausztriában.
Mi lehet a baloldallal, ha bebizonyosodik, hogy kétes pénzekhez jutottak, és kijátszották a magyar törvényeket?
Leginkább a 2006-os presztízsvesztéshez hasonló forgatókönyv valószínűsíthető annyi különbséggel, hogy ahogyan eddig is, egy bűnbak kijelölése és az összes bűn vele való összekapcsolása valósulhat meg.
Ebbe a történetbe korábban számos ellenzéki miniszterelnök-jelölt bukott bele, és jelenleg a vektorok a hódmezővásárhelyi polgármester irányába mutatnak. Hogy ez mennyire következhet be, azt alátámasztja Gyurcsány Ferenc tagadása, valamint Márki-Zay Péter korábbi beismerő nyilatkozata.
Az ügy végére egyrészt majd az Állami Számvevőszék hatósági eljárása, másrészt a baloldal belső hatalmi harcainak alakulása fog választ adni. Ugyanakkor
a baloldal médiája bizonyosan falazni fog nekik, hiszen hasonló cipőben járnak.
A 444.hu 2013-ban kezdte meg működését Uj Péter, bukott indexes főszerkesztővel, és a portál indulása után alig egy évvel a 444-et kiadó Magyar Jeti Zrt.-be bevásárolta magát a Digital News Ventures nevű amerikai befektetési alapba, amely egy Soros György finanszírozta másik alap, a MDIF (Media Development Investment Fund) része. Feltételezett céljuk elvileg az, hogy ott erősítsék a demokráciát, ahol az nem elég fejlett. Hogy az ezen célra törekvés mennyire nem maradt csak papíron, jól mutatja, hogy a 444 például 2014-ben összesen mintegy ötvenezer dollárt (kb. 18,5 millió forintot) kaphatott a Soros Open Society-hálózatától arra, hogy a portál – olvasói bevonásával – mind a 106 országgyűlési egyéni választókerületben szembeszállhasson a választási visszaélésekkel.