A baloldal igyekszik elterelni a figyelmet a tiltott, jogellenes külföldi pártfinanszírozásáról. Sose gondoltuk volna, hogy Magyarországon a baloldal dollárbaloldal lesz - vajon mit ígért a támogatásért cserébe a baloldal? Példátlan politikai botrány az ügy, egyértelműen jogellenes cselekedet volt, hiszen pártpolitikai kampányra külföldről pénzt elfogadni a rendszerváltás óta soha nem lehetett Magyarországon. A jogellenes magatartásnak pedig kell, hogy legyenek következményei
- minderről Gulyás Gergely beszélt a csütörtöki Kormányinfón.
A baloldali kampányfinanszírozási botrány azt követően robbant ki, hogy Márki-Zay Péter, a baloldal miniszterelnök-jelöltje elárulta, az általa vezetett Mindenki Magyarországa Mozgalom kétmilliárd forint körüli összegből gazdálkodott a választási kampányban, és még nyáron is több száz millió érkezett Amerikából a mozgalom számlájára.
Azt is elmondta, hogy az Action for Democracy nevű baloldali amerikai alapítvány a nyári több száz milliót egy tételben küldte, hozzátéve, hogy már korábban is érkeztek utalások a szervezettől, és a forrásokat Amerikában sok donor adta össze számukra. Amikor azt kérdezték tőle, hogy az amerikai tőzsdespekuláns is a támogatók között volt-e, azt válaszolta Márki-Zay: „Nem hiszem, hogy Soros György konkrétan adományozott volna pénzt nekünk". Ami azt is jelenti: nem hiszi ugyan, de nem tudhatja.
Ez egyértelműen bizonyítja, hogy főképpen külföldről beáramló pénzekből finanszírozták a baloldal választási kampányát.
Az ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda sikkasztás és pénzmosás gyanújával rendelt el nyomozást.
A legfontosabb kérdésre, hogy miért, kik, és pontosan mennyiből finanszírozták a baloldali kampányt, arra nincsen válasz. Arra sincs válasz továbbra sem, hogy az amerikai baloldali demokrata párthoz köthető körök mit kértek a baloldaltól a milliárdokért cserébe. Az egyik legkézenfekvőbb magyarázat, hogy a hatalmas pénzekért cserébe a baloldal teljes mellszélességgel támogatja a brüsszeli elit teljesen elhibázott szankcióit.
A magyar baloldal annak ellenére továbbra is a szankciók oldalán áll, sőt azok fokozását és kiterjesztését szorgalmazza, hogy az európai gazdaság a teljes összeomlás szélén áll. Egy kiszivárgott hangfelvételen például Karácsony Gergely úgy fogalmazott, „örülök annak, hogy létrejött a szankciós csomag, és Magyarország végül is nem tudta ezt megakadályozni." Azt is hozzátette, hogy az Európai Bizottságnak „vannak eszközei" arra, hogy „jobb belátásra bírja a magyar kormányt", ha Brüsszel további szankciós politikát akarna folytatni, amit a magyar kormány a magyar emberek érdekeit szem előtt tartva elutasítana.
A Gyurcsány-párt, a DK a kezdetektől kiáll a szankciók mellett. Sőt, azt is szorgalmazták, hogy Magyarország állítsa le a Paks II. beruházást, amely azonban éppen azt a célt szolgálja, hogy az ország kedvező árú energiaellátása biztosítva legyen.
Gyurcsányné egyébként már a háború kitörésekor arról beszélt, hogy azok hatásosak lehetnek Putyinnal szemben.
Mint mondta: „Van elég időnk, hogy lássuk, hogyan működnek a bevezetett szankciók". Ahogy az látható, azóta kiderült, hogy a szankciók nyilvánvalóan nem működnek, ez azonban elkerülhette a magyar baloldal figyelmét.
Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője szerint „a háborúra adott uniós reakció, a kivetett szankciók azonban – minden mértékadó elemzés szerint – működnek, és összeroppanthatják az orosz gazdaságot". Gyöngyösi Márton a Jobbik elnöke pedig úgy fogalmazott: Oroszországot nagyon kemény gazdasági helyzetbe sodorták a szankciók, és ez nagyon helyes így, tehát a szankciókat fokozni kell!
Azt azonban nem említették, hogy Oroszország azokat az energiahordozóit, amelyeket Európában nem tud eladni, más piacokon, magasabb áron értékesíti, és ezzel óriási haszonra tesz szert. Ráadásul az orosz költségvetés is több milliárd rubeles többletet mutat - a háború és a szankciók ellenére. A nullaszázalékos párt, a Párbeszéd politikusai is a szankciók kiterjesztését követelik.
Jávor Benedek és Kocsis-Cake Olivio is arról beszélt, hogy a szankciókat kiterjesztenék az energiapiacokra is, és elzárnák az orosz gáz elől a csapokat, ennek azonban beláthatatlan következményei lennének Magyarországra nézve, hiszen az ország gázellátása alapvetően a Gazpromtól érkező szénhidrogénen alapul.
A momentumos Fekete-Győr András pedig azt mondta, ha ők lennének kormányon, csatlakoztak volna a teljes olajembargóhoz a bolgár példát követve. A Momentum exelnöke úgy véli, hogy „a szankciók azt üzenik a világ készenlétben álló diktátorainak, hogy a tetteidnek következménye van, nem lehet bármit büntetlenül megtenni. Nekünk, európaiaknak pedig azt üzenik, hogy a békének ára van".
A szocialista Ujhelyi István is a szankciók fenntartása mellett érvelt még abban az esetben is, ha azok kedvezőtlen hatást gyakorolnak az ellátásbiztonságra és az inflációra. Emellett Hadházy Ákos baloldali politikus úgy véli, hogy a retorziók a béke eszközei és jobban fájnak Oroszországnak, mint nekünk.
Figyelemre méltó az LMP álláspontja is. Szerintük „nem drágulna a rezsi, ha nem épülne meg Paks II.”. Figyelmen kívül hagyják ugyanakkor azokat a tényeket, amelyek a Paks II. beruházás kapcsán összhangban vannak Magyarország nemzetstratégiai érdekeivel. Ezenkívül az LMP általánosságban is évek óta támogatja az Oroszországgal szemben bevezetett büntetőintézkedéseket.