A szankciókkal Európa elveszíti hosszú távú versenyképességét - mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az MCC Summiton Budapesten pénteken. Fel kell tenni a kérdést, hogy Európa és Magyarország versenyképességével mi lesz a mostani helyzetben. Uniós szinten ezzel a kérdéssel nem foglalkozunk, és az egyes nemzetek magukra vannak hagyva, káosz uralkodik - tette hozzá. Az EU egyébként már korábban is nagyon alacsony versenyképességgel rendelkezett, a globális GDP-hez való hozzájárulása a kontinensnek pedig hosszú ideje csökken.
Nagy kijelentette: a versenyképesség területén az USA és Kína jelentősen előrébb van. Egyesek szerint a lemaradás oka az volt, hogy a technikai cégek területén az USA és Kína lényegesen előrébb járt. Európa mint pénzügyi központ is kezd megszűnni - mondta a miniszter. Úgy érkeztünk a mostani szankciók által kiváltott energiaválságba, hogy Európa versenyképessége "ramaty".
A mostani energiaválság a földre küldi Európa gazdaságát, és ha nem lép, akkor gazdaságilag eltűnik a térképről.
Mind az áram-, mind a gázárakat tekintve Európa sokkal drágább, mint az USA és Ázsia. Felhívta a figyelmet arra, hogy a háború kitörését követően az LNG ára nem növekedett.
Az Egyesült Államok energiaköltsége a tizede az unióénak, ez tragikus helyzet.
Míg az USA-ban nem az energia, míg Európában az energia hajtja az inflációt - mondta Nagy Márton. Az Egyesült Államok cégei röhögnek az európai cégeken - tette hozzá.
Nem ledöftük magunkat a szankciókkal, hanem el is vérzünk - mondta a miniszter. A mostani helyzetben nem lehet versenyezni az amerikai és ázsiai cégekkel - tette hozzá.
Szólt arról is, hogy az erős dollár javíthatja az európai versenyképességet. Az erős dollár az inflációt Amerikából a világ többi részébe küldi, mivel a többi valuta gyengül, és ezért magasabb infláció lesz.
Nagy Márton arról is beszélt, hogy
a tőzsdei árfolyamok már most elkezdték beárazni a zuhanó európai versenyképességet. Az európai cégek értéke drasztikusan összeesett.
Akinek több a pénze, tehát gazdag állam, az jobban meg tudja erősíteni a vállalatait. Ilyen ország az USA és Németország. Hol van itt az uniós szolidaritás? - tette fel a kérdést a miniszter. Szólt arról is, hogy akinek olcsóbb energiája van, az versenyelőnyre tehet szert, ilyen ország Franciaország. Azok is jól járnak, akiknek kisebb az energiaintenzív iparáguk. Ilyen országok közé tartoznak a balti államok.
Akik ezekkel nem rendelkeznek, azok megszűnnek, és komplett iparágak fognak megszűnni
- mondta a miniszter.
Nagy Márton arról is beszélt, hogy a mostani helyzetben a mérethatékonyság növelése jelenthet kiutat, és így hatalmas cégek jönnek létre, mert így lehet csökkenteni többek között az energiaköltségeket. Az EU-ban nem fognak ezzel szemben fellépni, mert a német cégek célja, hogy a többi céget lenyeljék.
A gazdaságfejlesztési miniszter elmondta, hogy 2023-ban a magyar cégeknél az energiaköltségek meghaladhatják a munkaerőköltségeket. A vállalatokat nem a munkaerő fogja érdekelni, hanem hogy van-e áram és mennyibe kerül. Nem a bérben, hanem energiában fognak versenyezni egymással az országok - tette hozzá. A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy több cég és szektor esetében az árbevétel annyi lesz, mint amennyi az energiaköltség. Ez pedig azt jelenti, hogy nem fognak tudni működni.
Egyelőre a kkv-szektor közel 50 százalékának, míg a teljes vállalati szektor 30 százaléknak nincs gázszerződése. Korábban ez az érték 5 százalék volt
- mondta Nagy Márton. A vállalatok többsége azt mondja, hogy nem tud mást csinálni, mint elbocsátani. Éppen ezért dolgozik a kormány a munkahelyvédelmi akcióterv előkészítésével. Eddig a kormány az energiaköltségeket és az energiahatékonysági beruházásokat támogatja - ismertette Nagy Márton.
Egy energiahatékony gazdaságra kell átállni a jövőben - mondta a gazdaságfejlesztési miniszter. Az a kérdés, hogy egységnyi GDP-t ki tud a legkevesebb energiával előállítani.