Ameddig lehetett, fenntartotta a kormány a szankciós benzinár elleni árstopot

Arról, hogy mi az árstopok lényege, és hogyan kell megítélni azok létjogosultságát, meddig tarthatóak fenn, Kiszelly Zoltán politológust, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatóját kérdeztük. Kiszelly szerint az árstopok nem kőbe vésett, hanem átmeneti intézkedések, amelyeket ameddig csak lehet, a kormány fenntart. A benzinárstopot a hétfőn életbe lépett, brüsszeli olajszankciók miatt már nem lehetett tovább fenntartani. Kiszelly Zoltán szerint a magyar kormány alkalmazkodik a megváltozott környezethez, és felkészül arra, hogy ha az Európai Unió által tervezett, februárban bevezetendő új olajszankciók miatt nehezedne a helyzet, akkor már ne kelljen ilyen döntéseket meghoznia.

Kiszelly Zoltán az Origónak adott interjúban elmondta, hogy az árstopok lényege az, hogy

főként a nyugdíjasok és a kis jövedelmű családok, háztartások számára fontos termékeket elérhetőbbé teszi, így például az étolajat, a lisztet, a cukrot, amelyeket a tavaly októberi áron lehet megvásárolni.

Ez természetesen az inflációt is valamelyest visszafogta, hiszen ezek a termékek nem drágultak, ugyanakkor a kereskedők megpróbálták áthárítani a fogyasztókra a különbséget, de mivel árverseny van, így ez nem sikerült teljes mértékben. Az igazgató emlékeztetett arra, hogy korábban, amikor az ágazati különadót bevezette a kormány, ugyanezek a viták zajlottak le 2010 után: akkor sokan azt jósolták, hogy az ágazati különadót majd a termékekre fogják ráterhelni, de miután Magyarországon a cégek között elméletileg árverseny van, így ezt csak mérsékelten tudták megtenni. Tehát volt ilyen tapasztalatunk már – tette hozzá.

Kevesebb a termék, emelkedtek az árak

Kiszelly Zoltán arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormány segíteni próbál az árstopos termékekkel, de nem szabad elfelejteni, hogy

a brüsszeli szankciók miatt drágult az energia, a meglévő forrásokért élesebb a verseny. Nyáron egy történelmi mértékű aszály volt, ráadásul Ukrajnából nem érkezett megfelelő mennyiségű alapanyag a háború miatt.

A napraforgómag hiánya így nehezítette az étolajellátást, és befolyásolja az élelmiszerek árát a mai napig, ezen felül pedig az, hogy a Föld lakossága elérte a 8 milliárdot, szintén a kereslet, és ez által az árak növekedéséhez vezet.

Az élelmiszerárstop főként a nyugdíjasoknak és az alacsony jövedelműeknek jelent segítséget Fotó: Szabó Gábor - Origo

Mindenki éhes, nem jut el az ukrán gabona Afrikába, ezért is emelkednek az árak. Kína most jön ki a Covidból, ott is emelkednek az árak, nő a kereslet. Ezek olyan tényezők, amelyek árfelhajtó hatásúak, a szankciók miatt pedig, ha az üzemanyagot nézzük, amit az európaiak nem vesznek meg az oroszoktól, azt máshol adják el, így például Indiában, Kínában.

A szankciós infláció tehát úgy jelenik meg, hogy egyrészt kevesebb alapanyag érkezik, másrészt pedig amit az Unió a szankciók miatt nem vásárol meg, azt máshol értékesítik. Európában az így kialakuló hiány is árfelhajtó hatású.

Akadoznak a globális ellátási láncok a háború miatt

Az igazgató leszögezte, hogy nemcsak nálunk vannak ilyen problémák, hanem Európa-szerte. Érdemes emlékezni arra, hogy

ugyanez volt a helyzet a briteknél kb. fél évvel ezelőtt, amikor volt üzemanyag, csak a pánikvásárlások miatt nem győzték kiszállítani a töltőállomásokra.

A lengyel kamionsofőröknek kellett visszautazni, hogy kiszállítsák a töltőállomásokra az üzemanyagot, mert a fekete-afrikai migránsok nem akartak kamiont vezetni. Amerikában idén májusban a bébiétel fogyott el, amit katonai repülőgépekkel szállítottak Európából Amerikába. Nyugaton az étolaj hirtelen drágult literenként öt euró fölé és hiánycikké vált, és csak lassan állt helyre az ellátás. A háború miatt tehát egész Európa küszködik.

A háború mindenhol megszakította a globális ellátási láncokat, időszakos hiányok alakultak ki, ráadásul az is probléma, hogy adott termékeket nem tudják kiszállítani

– emlékeztetett az igazgató.

A briteknél körülbelül fél évvel ezelőtt hasonló helyzet állt elő, és pánikvásárlásba kezdtek az emberek Forrás: hungliaonline.com

Várjuk vissza az osztrákoktól a nekik adott üzemanyagot

Gyurcsányék annak idején bezáratták a cukorgyárakat, így persze, hogy importra vagyunk szorulva. Az étolaj esetében látható, hogy mivel Ukrajna kevesebb napraforgómagot exportál, kevesebb étolajat tudnak gyártani, így egyértelmű, hogy fel fog menni az ára. A háborúnak ezek a negatív hatásai, ami rögtön megjelenik a boltokban és az árakban

– hangsúlyozta Kiszelly Zoltán. Hozzáfűzte: korábban a briteknél nem volt üzemanyag, nyáron pedig azért kellett Ausztriát kisegíteni a magyar stratégiai készleteinkből, mert a schwechati olajfinomító nem tudott visszatérni a termelésre egy balesetet követően. Így a magyar kormány kisegítette az OMV-t, egy osztrák cégnek nyújtott segítséget, amelyre talán sokan már nem is emlékeznek. Kiszelly elmondta:

a tartalékainkból segítettünk, amelyet most vissza kell tölteni. Miután a százhalombattai olajfinomító újraindult, most lehet visszapótolni a készletet, de ez egyelőre lassan megy. Ez is magyarázza azt az átmeneti helyzetet, amiért most kevesebb az elérhető üzemanyag itthon.

Az igazgató arról is beszélt az Origónak, hogy a németeknél és hollandoknál – ha még emlékszünk rá –, nyáron 5 euró volt az étolaj ára, és fel voltak háborodva rajta.

Az emberek Európában, de Magyarországon sincsenek hozzászokva, hogy valami hiánycikké válik, hogy sorba kelljen állni benzinért a kutaknál. Ezek mind a háború és a meggondolatlan brüsszeli szankciók következményei.

Az árstopok kapcsán az is fontos, hogy ezek nem kőbe vésett, hanem átmeneti intézkedések. Ezeket rendszeresen figyeli, rendszeresen felülvizsgálja a kormány, és vannak szempontok, amelyek alapján azt nézik, meddig fenntarthatóak.

A brüsszeli szankciók miatt kell kivezetni a benzinárstopot

Mint ahogyan arról az Origo beszámolt, a hétfőn hatályba lépett olajszankció után két nappal a kormány az üzemanyagárstopot megszüntette. Kedd késő este Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter Budapesten a bejelentéskor elmondta, hogy az orosz kőolajra való szankciók miatt bekövetkezett amitől tartottak: zavarok vannak a hazai üzemanyagellátásban, és a Mol közölte, hogy a nem tudja import nélkül fenntartani az ellátást.

A brüsszeli szankciók miatt a kormány arra kényszerült, hogy feladja a benzinárstopot.

Kiszelly Zoltán az Origónak úgy értékelte a döntést, hogy az árstopos termékek addig tarthatóak fenn, amíg két szempont érvényesül. Ezeket mondta el Nagy Márton miniszter a múlt héten, miszerint a benzinnél is azt figyelte a kormány, hogyan alakul a magyarországi gyártás, és az ellátás biztonsága adott-e. Kiszelly szerint a benzinárstopdöntéssel

a magyar kormány alkalmazkodik a megváltozott környezethez, és felkészül arra, hogy ha az Európai Unió által tervezett, februárban bevezetendő új olajszankciók miatt nehezedne a helyzet, akkor már ne kelljen ilyen döntéseket meghoznia.

Az igazgató szerint most a hétfőn bevezetett olajszankció tovább nehezíti az amúgy sem egyszerű helyzetet, mert most már nem lehet olajat importálni tengeri útvonalon keresztül.

A benzinárstop megszüntetése az Európai Unió új szankcióihoz való alkalmazkodást jelenti. Ezzel a döntéssel az új helyzetben is van esély arra, hogy biztosított lesz az ország ellátása.

Kedden 23 órakor lépett hatályba a benzinárstop megszűnése. 641 forint lesz a benzin, míg 699 forint a dízel ára mostantól Fotó: Csudai Sándor - Origo

Kiszelly Zoltán szerint fontos hangsúlyozni azt is, hogy Magyarország korábban a csehekhez és a szlovákokhoz hasonlóan mentességet kapott a Barátság Kőolajvezetéken keresztüli szállításra, így az ellátás nálunk biztosított. Az igazgató szerint

most fog igazán látszódni, hogy milyen jól cselekedett Orbán Viktor miniszterelnök, amikor kiharcolta nekünk a mentességet Brüsszelben. Így hozzánk továbbra is érkezhet vezetéken keresztül orosz olaj.