Az üzletágvezető emlékeztetett, hogy hétfőn lépett életbe az Európai Unió újabb embargója a tengeren keresztül érkező orosz olajszállítmányokra, ami rendkívül nagy feladat elé állította az európai vállalatokat. A háború kitörése előtt az Európai Unió legnagyobb olajbeszállítója Oroszország volt, az európai igények több mint negyedét fedezték orosz olajból.
Ekkora mennyiség pótlása már önmagában rendkívül nagy szervezési, logisztikai feladat
– mondta el a szakértő. Hortay szerint a vállalatok már az olajembargó hatályba lépése előtt megkezdték a felkészülést, ami részben abban volt tetten érhető, hogy elkezdtek tartalékolni és belső piacra termelni. Ez Magyarország import mozgásterét beszűkítette, emellett
a hétfőn életbe lépő olajembargó jelentős áremelkedést is eredményezett.
Egyfelől azok, akik orosz olajat vásároltak, most rákényszerülnek, hogy a világpiacról szerezzék be a kieső mennyiséget, ahol viszont az árak kb. 40 százalékkal magasabbak, mint az orosz olaj esetében. Másrészt a szállítási költségek is megemelkedtek, így ez a lehetségesen elérhető import árát is megemelte.
Hortay úgy látja, hogy a globális energiapiac egyre feszesebbé vált az utóbbi időszakban, ami tovább fokozódott, és ebben a helyzetben történt két nem várt esemény.
Az egyik a Mol százhalombattainak olajfinomítójának meghibásodása volt, aminek következményeképp a létesítmény csak 55 százalékos kapacitás-kihasználtsággal volt képes működni,
ráadásul ez a probléma elhúzódott, és nem sikerült az eredeti terveknek megfelelően múlt hét péntekig visszaállni a 100 százalékos termelésre. Két nappal ezelőtt a Mol azt nyilatkozta, hogy fokozatosan elkezdi növelni a kapacitást, de ez akár 1-1,5 hétig is eltarthat.
A másik nem várt hatás egy keresleti sokk volt. Az elmúlt hét napban 60 százalékkal magasabb volt az üzemanyagigény Magyarországon, mint egy évvel korábban ugyanebben az időszakban. Ehhez jelentős mértékben hozzájárult az a pánikvásárlási hullám, ami az elmúlt napokat jellemezte.
A szakértő hangsúlyozta, hogy február 5-én életbe lép az Európai Unió újabb szankciója, amely egy olyan embargó lesz, amely az olajtermékekre fog vonatkozni, és még nagyobb nehézséget okoz majd az európai ellátásban. Éppen ezért el kell kezdeni erre is felkészülni, ahogyan egyébként ezt már a vállalatok a magatartásuk megváltoztatásán keresztül tapasztalható módon elkezdték.
A fentebb említett okok vezettek ahhoz, hogy Magyarországon nagyon nehéz üzemanyag-ellátási helyzet alakult ki, és a Mol nem volt képes ellátni a hazai igényeket
– szögezte le Hortay Olivér.
Felmerülhet a kérdés, hogy mi az oka annak, hogy Magyarország nem nyúlt hozzá a meglévő készleteihez?
– tette fel a kérdést, és elmondta, hogy
ennek az az oka, hogy a háború miatt a Barátság Kőolajvezetéken keresztül egyébként is kockázatosabb az ellátás mint békeidőben, potenciálisan felmerülhetnek problémák a vezetékkel, ezért nem célszerű hozzányúlni a tartalékokhoz.
Ami már rövidtávon látható a benzinárstop megszüntetése kapcsán, hogy
a pánikvásárlás alábbhagyott, ami javította az üzemanyag-ellátást, így most már sokkal nagyobb eséllyel lehet tankolni egy-egy benzinkúton.
Az egyik következménye az lehet e döntésnek, hogy az üzemanyagimport elkezdhet visszaépülni. Hernádi Zsolt úgy fogalmazott, hogy ez januárra megtörténhet, ami növelheti Magyarország üzemanyagpiaci mozgásterét, és segíthet felkészülni a február 5-i embargó második lépcsőfokára.
Arról, hogy miért emelte meg 95 százalékra a kormány a Mol extraprofitadóját Hortay Olivér elmondta, hogy az elmúlt napokban az üzemanyag-ellátási probléma elsősorban egy mennyiségi kihívás volt, viszont Magyarország mentességet harcolt ki magának júniusban az olajembargó tekintetében, ezért Oroszországból továbbra is tud nyersolajat vásárolni, és mivel az orosz nyersolaj ára jóval a világpiaci ár alatt van, ezért
az üzemanyagárstop elengedése miatt a Molnak nagyobb profitja, nyeresége keletkezhet, így indokolttá válik az, hogy a Mol anyagilag nagyobb mértékben hozzájáruljon a rezsicsökkentés fenntartásának költségeihez.
Sajnos az a helyzet nem változott Európában, hogy a gáz, az áram és az egyéb energiahordozók ára nagyon magas, ez továbbra is egy növekvő teher a költségvetésben, ezért indokolt az extraprofitadó kulcsának megemelése
– jelentette ki a szakértő.