Nem mondhatni, hogy eseménytelenül zajlott ez az év, legalábbis, ami a baloldalhoz köthető büntetőügyeket illeti, hiszen a hatóság több eljárásban, több helyszínen is tartott házkutatást, fontos dokumentumokat foglalt le, valamint nem egy ügyben a nyomozók az érintetteket is „megszólították”.
Utóbbira jó példa az a Városháza-gate-ként ismertté vált, a fővárosi baloldalhoz köthető korrupciós ügy, amelyben néhány héttel ezelőtt három személyt is meggyanúsított a rendőrség. Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kommunikációs osztálya a Magyar Nemzetnek küldött tájékoztatása szerint a szabadlábon védekező személyeket befolyással üzérkedéssel gyanúsítják. Az érintettek kilétéről a hatóság semmilyen információt nem közölt. A történtek előzménye, hogy a visszaélések leleplezésében szerepet vállaló, a sajtóban Anonymusként emlegetett álarcos alak 2021 őszén több olyan hanganyagot is nyilvánosságra hozott, amelyekből
az derült ki, hogy a rendkívül értékes Városháza épületegyüttest és a hozzá tartozó telket titokban – milliárdos kenőpénzért cserébe – el akarták adni.
Karácsony Gergely főpolgármester először mindent tagadott, ám később sorra jelentek meg a leleplező információk.
Kiderült, hogy az ingatlan kapcsán „valakik” orosz, olasz, amerikai és izraeli befektetőknél is házaltak. A rögzített beszélgetések alapján az a kép rajzolódott ki, hogy
a fővárosban az ingatlanértékesítésekre szakosodva egy jól behatárolható kör „jutalékos rendszert” működtetett, bizonyos személyekhez pedig csúszópénzek kerültek.
Az ügy egyik főszereplője az elvileg minden hivatalos pozíció nélkül tevékenykedő, ám a baloldalhoz több szállal kötődő Berki Zsolt, aki az eddig megismert adatok szerint számos, Magyarországon ismert üzleti kör felé is lépéseket tett a Városháza-projekttel és több más budapesti ingatlan-adásvétellel összefüggésben. A Városházán kívül ugyanis több ingatlant is értékesíteni akartak a „jutalékos rendszer” szerint. Ezek közé tartozott egy Tétényi úti, egy Bécsi úti, valamint a Rimaszombati út 2–4. címen található telek is. Utóbbi esetben a „jutalék”, azaz a kenőpénz kétmilliárd forint lett volna.
A rendőrség birtokában lévő, tízórányi vágatlan Anonymus-hangfelvételen még Barts Balázs fővárosi fővagyonkezelő, valamint Bajnai Gordon és régi wallisos „harcostársa”, Gansperger Gyula baloldali üzletember hangja is azonosítható.
Bajnait – az egyik felvétel szerint – abba a tárgyalásba vonták be, amikor a Városházát az orosz származású milliárdos Rahimkulov családnak próbálták eladni.
A Városháza-gate-en kívül a Cseh Katalinékhoz köthető botrányban is történt idén gyanúsítás: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) költségvetés csalás gyanújával hallgatta ki a momentumos EP-képviselőnő családi cégéhez kapcsolható egyik vállalkozás tisztségviselőjét. Cseh Katalin, valamint családja cégügyeivel ugyancsak az Anonymus-álarcos alak közlései nyomán kezdett foglalkozni a magyar sajtó, majd nyomozás is indult. A hivatalos és más nyilvános adatok alapján ugyanis arra lehetett következtetni, hogy
a céghálózat tagjai működésüket összehangolva, szisztematikus módon pályáztak uniós pénzekre és nyertek el gyanús körülmények között 4,8 milliárd forintot.
Értesüléseink szerint a NAV szakemberei áttekintették a nagyjából fél tucat vállalkozásból álló hálózat elmúlt években benyújtott uniós pályázatait és megállapították, hogy a vállalkozások összehangoltan pályáztak uniós és hazai pénzekre. Több esetben azonos volt a cégek székhelye, fióktelepe, ügyvezetője, de nemegyszer egyezés mutatkozott a beszállító személyében és a projekt megvalósításának helyszínében is. A pályázatokban úgynevezett holografikus eszközök, illetve technológiák szerepeltek. Az utóbbi elem meglehetősen lényeges, hiszen az adóhatóság nyomozói azt valószínűsítik, hogy a céghálózat tagjai tíz pályázaton legalább részben ugyanazzal a fejlesztéssel vettek részt. Ez azt jelentheti, hogy egy gépre, egy technológiai megoldásra többször is pénzt kérhettek. Ezt a feltételezést támasztja alá, hogy
az adóhatóságnál úgy vélik: két pályázatnál azonos eszközbeszerzés történt, s több pályázat esetében is azonos számlákat tüntettek fel az uniós pénzek felhasználásának igazolására.
Az ügyben már történt házkutatás is, továbbá Csehországot, Lengyelországot és Litvániát érintően jogsegélykérelem kibocsátására is sor került.
Nem úszta meg gyanúsítás nélkül a baloldali 24.hu portált is működtető Central Médiacsoport tulajdonosa, Varga Zoltán vörösbáró sem az évet, akit hűtlen kezelés és költségvetési csalás gyanúja miatt „vettek elő” az adónyomozók.
A NAV azt feltételezi, hogy a korábban a kollégái által Trükkös Zotyónak gúnyolt, baloldali milliárdoshoz köthető, lényegében
uniós pénzből megalapított Nógrádi Vegyipari Zrt. részvényeinek pár évvel ezelőtti eladásával kár érhette az Európai Unió költségvetését.
A nyomozást egy feljelentés előzte meg: Budai Gyula fideszes képviselő tavaly fordult elsőként az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz (OLAF), majd pár hónappal később a NAV-hoz. Információink szerint a pénzügyi nyomozók szerint a kár több mint félmilliárd forint.
Fontos fejlemény volt ebben az évben, hogy Márki-Zay Péter elszólásának köszönhetően kiderült, kétmilliárd forint körüli összegből gazdálkodott az általa vezetett Mindenki Magyarországa Mozgalom a választási kampányban, és még nyáron is
több száz millió érkezett Amerikából a mozgalom számlájára.
A támogatások az Action for Democracy nevű amerikai alapítványtól áramlottak Márki-Zayékhoz.
Lelepleződött az is, hogy a dollárokból nemcsak a volt ellenzéki miniszterelnök-jelölt mozgalmának jutott, hanem részesedett abból a Bajnai Gordonhoz köthető DatAdat is, amely az ügyben tett feljelentések szerint illegálisan dolgozhatott a választási eredmény befolyásolásán. Ennek gyanúját csak erősítette, hogy olyan kormánypárti szimpatizánsok is kaptak hívásokat Márki-Zayéktól, akik bizonyosan nem adták meg nekik az elérhetőségeiket. Az is nyilvánosságra került, hogy az ellenzéki miniszterelnök-jelölt mozgalma a támogatásból SMS-kampányokat, Facebook-hirdetéseket és óriásplakátokat is vásárolt. Az adathalászási botrány ügyében a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) személyes adattal való visszaélés gyanújával rendelt el nyomozást, míg a gyanús amerikai, ellenzéknek juttatott pénzekkel összefüggésben, Tényi István és Budai Gyula feljelentése alapján
az NNI pénzmosás és sikkasztás miatt folytat eljárást, ismeretlen tettes ellen.
A vizsgálat része a DatAdathoz eljuttatott pénzek háttere is, ám a céggel kapcsolatban nemcsak a rendőrség, hanem a NAV is nyomozást folytat, költségvetési csalás gyanújával. Az ügyben már több házkutatás is történt. Úgy tudjuk, az adóhatóság a cég hirtelen bevételnövekedésére figyelt fel, ami számottevő, több mint félmilliárdos volt az elmúlt években.
A DatAdat mindent cáfolni próbált, ugyanakkor a NAV közleményt adott ki, ami szerint valóban történt házkutatás. Mint írták, a gyanú szerint a DatAdat Professional Kft. 2020-ban illegális módon csökkentette fizetendő adóját. A cég valótlan tartalmú nyilatkozatot tett bevallásában, így a költségvetésnek vagyoni hátrányt okozhatott. Hozzátették: a költségvetési csalás gyanúja miatt indult eljárásban a nyomozók első körben szeptember 27-én megpróbálták lefoglalni a társaság könyvelési iratait, de a cég jogszabálysértő működése miatt ez nem sikerült. A DatAdat ugyanis – a törvényi előírásokat megszegve – nem a bejegyzett székhelyén működött.
Az amerikai pénzekkel összefüggésben titkosszolgálati vizsgálat is zajlik. Az elsődleges vizsgálatok megerősítették, hogy
az Action for Democracy (AD) nevű amerikai szervezet összesen 1,8 milliárd forint támogatást utalt a Márki-Zay Péter-féle Mindenki Magyarországa Mozgalomnak (MMM).
Az AD vezetője Korányi Dávid, aki Karácsony Gergely városdiplomáciai tanácsadója is volt, korábban pedig Bajnai Gordont látta el tanácsokkal.
A nyilvánosságra hozott titkosszolgálati jelentés alapján az 1,8 milliárd forintból az MMM március és július között mintegy 1,4 milliárd forintot utalt át a DatAdat-csoportnak. Mindezek mellett az AD nem csak Márki-Zay Mozgalmának juttatott elképesztő összeget, hanem például az ezalenyeg.hu nevű baloldali propagandaoldal mögött álló Oraculum 2020 Kft. is kapott egymilliárd forintot.