2010 óta Magyarországon a család szerepe a helyére került

A vasárnap kezdődő Házasság hete apropóján elsősorban a házasságról és annak lényegéről kérdeztük Bagdy Emőke professzor emeritát, aki többek között arról is beszélt az Origónak adott interjúban, milyen szerepe van a családból hozott örökölt mintáknak a házasságokban, valamint hogyan lehet a házastársaknak egymás felé szeretettel fordulni, hogyan lehet összekapaszkodni a mai, nehézségekkel teli világban. A klinikai szakpszichológus a pozitív pszichológia elkötelezett híve, és ennek megfelelően arról is beszélt, miért olyan fontos, hogy a házastársak toleránsan és szeretettel forduljanak egymás felé, hogyan kaphatnak egymástól szeretetet, gondoskodást akkor is, amikor már akár mindkét fél azt érzi, hogy a kapcsolatuk zátonyra futott.

A gyermek érték és meghosszabbítja az életünket

Bagdy Emőke ismertette azt is, milyen egészségvédő hatás és boldogságelőny származik a gyermeknemzésből és a családalapításból.

1. Kopp Mária pszichológus, akadémikus mondta, hogy „Pelenkázz és tovább élsz!" Ha a férfi a gyermekkel való kapcsolatban részt vesz, és beleadja a felelősségét, a gondoskodását, akkor hosszabb életű lesz.

2. Nőknél minden szülés egy évvel meghosszabbítja az életüket.

3. Nincs hedonikus alkalmazkodás – amely egy boldogságpszichológiai fogalom –, ami itt azt jelenti, hogy

egyedül a gyermek képes a szívünket átható, állandó boldogságérzetet kiváltani.

Ilyenkor olyan életerősítő hormonokat termel a szervezet, amely ezt az állapotot megerősíti és fenntartja, tehát élethosszabbító szerepe van.

4. Bebizonyították azt, hogy szívinfarktus-védő egy jó feleség. Azon férfiaknál, akik még ha veszélyes munkakört is végeztek, de a családi életük rendben volt, nem voltak kardiális, szívvel kapcsolatos problémáik. Akiknél viszont gondok voltak mindkét házastárs részéről, a munkakör veszélyeztető hatása a szívvel kapcsolatban is kimutatható volt. Ez azt is igazolja, hogy két ember szövetsége képes arra, hogy egészségileg is védje a feleket.

A mai világban nem elég vonzó a házasság, az ego korlátozásának fogják fel. Forrás: Thinkstock

5. Egy Harvard Egyetemi kutatás szerint

az egészség, a boldogság és a hosszú élet titka az, ha van egy jó párkapcsolatunk, egy jó házasságunk annak minden nehézségével együtt, és az egy célratörő, értelmet adó tevékenysége az embernek, ezen felül pedig van egy olyan szociális, baráti kör, amelyben egymással kicseréljük érzelmeinket, gondolatainkat.

6. A Wisconsin Egyetem 50 évig tartó longitudinális kutatása megvizsgált számtalan tényezőt, így azt is, hogy milyen családi háttérből jönnek a felek, és arra jutottak, hogy olyan esetekben is, amikor nem volt olyan magas szintű az előmenetel anyagilag, egzisztenciálisan, de biztonságot adó, szeretetteljes családi életet éltek, ott biológiailag is egészségesebb volt mindenki. Ha a magánélet rendben volt, az sokkal jobban védte az egészséget.

7. Az úgynevezett integratív boldogságelmélet szerint, amely egy széles körű világvizsgálat volt kultúrától és nemzetektől függetlenül, és amiben Magyarország is részt vett, megnézték, mennyire számítanak az anyagi javak a boldogság elérése szempontjából. Arra jutottak, hogy

fontos a genetika, de a boldogságunk 40 százalékáért mi, saját magunk vagyunk felelősek, azt mi alakíthatjuk, és ez nem az anyagi javaktól függ, az csak 10%-kal járul hozzá a boldogsághoz.

A fentebbiek alapján is kijelenthető, hogy a megelégedettség érzésnek és pozitív érzéseknek nagyobb hatalma van a jóllét érzésében, mint a manapság divatos pénzközpontú életnek.

Örökölt sors és nehézségek leküzdése

A professzor arról is beszélt, mit lehet tenni a mai háborús nehézségek közepette azért, hogy megőrizzük a családi békét. József Attila azt mondta, hogy „ez már szövetség, nem is szerelem".

A szövetség olyan életre-halálra való elkötelezett, felelősségvállaló magatartást feltételez, amelyben nem az egyén saját érdeke számít, hanem a közös érdekek. A házasságban át kell lépni az én határain, így akit szeretünk, az ő szükségleteiben tanulunk meg gondolkozni.

Carl Gustav Jung világhírű analitikus mondta ki még a múlt század elején, hogy ha az egyik fél szeretné megkapni a másiktól a gondoskodást, a figyelmet, az érintést – és a házassági konfliktusok zömében manapság azt halljuk, hogy nem törődik egyik a másikkal, hibáztatja a házastársat azért, mert például nem csinálnak közös programokat, csak élnek egymás mellett, elhanyagolják egymást –, érthető, mert egyre kevesebb idő jut a másikra. Jung szerint erre az a megoldás, hogy

az egyik fél kezdje el azokat adni a másiknak, amire saját maga vágyik. Ha az egyik vagy másik fél a kiegyenlítési törvény értelmében elkezdi adni a másiknak azt, amit szeretne saját magának is, akkor ennek nyomán meg fogja kapni a viszonzást.

A házassági konfliktusok zömében manapság azt halljuk, hogy nem törődik egyik a másikkal, hibáztatja a házastársat azért, mert például nem csinálnak közös programokat, csak élnek egymás mellett, elhanyagolják egymást. Forrás: Shutterstock

Bagdy Emőke felhívta a figyelmet arra, hogy az emberi kommunikáció módja alapvető. Például egyik formája a szimmetrikus kommunikáció, amely szerint „ahogy az egyik, úgy a másik is".

Ha az egyik bántja a másikat, szinte természetes, hogy a másik vissza akarja adni neki.

Viszont az együttműködő szimmetrikus kommunikációs forma szerint, amit pozitívan ad az egyik a másiknak, azt a másik hasonlóval viszonozza. Fontos az egymást kiegészító, komplementer kapcsolat is, egyik fél elfogadja a másik dominanciáját és forditva, szükség szerint kapcsolódnak igy. Fontos, hogy minden más kicsinyességen, önzésen és egoizmuson felül kell emelkedni. Bagdy kifejtette:

sokan mondják, hogy ez és ez jár nekik, de ez nem igaz, mert csak az jár nekünk, amiért megdolgozunk. Fontos, hogy örüljünk annak, amink van, és ha szeretetre vágyunk, először adni kell a másiknak. Ha elismerésre vágyunk, ismerjük el a másikat, tiszteljük egymást. A pozitív pszichológia azt tanítja, és ennek én elkötelezett híve vagyok, hogy mindenkinek vannak negatív tulajdonságai, de ha azokra helyezzük a fókuszt, az rossz irányba visz minket. A jót kell észrevenni, és ha kicsi is az a jó, arra kell fókuszálni. A dicsérettel felemeljük a másikat, tiszteletet ébresztünk benne, és ő ennek hatására fogja a másikat felemelni. Ez a szövetség lényege: együttes küzdelem.

Leonardo da Vinci itáliai polihisztor azt mondta, hogy két oszlop nagy terheket bír el, de nézzük meg a boltívet, amely két oszlop összehajló szövetsége. Miután a boltívet felfedezték az építészetben, égbeszökő, csodálatos katedrálisokat tudtak építeni, mert az minden terhet elbír. Tehát ennek analógiáján

a két fél együtt már más lesz, sokkal többet elbír együtt, és a „mi tudat" minden erőnél magasabb erőt képvisel.

Két ilyen diádikus (kettős – a szerk.) erő van az életben: az anya-gyermek kapcsolat és a házassági-szerelmi kapcsolat. Fontos, hogy lehetőséget teremtsünk a mai világunk nehézségei közepette is, hogy azt az összeforrott szövetséget, amink van, kibontakoztassuk, hiszen olyan boltív vagyunk így a világban, amely minden terhet elbír.

Ez a szövetség lényege: együttes küzdelem és boldogság. Forrás: Shutterstock

A mai világban nem elég vonzó a házasság, az ego korlátozásának fogják fel

A professzor emerita az Origónak arról is szólt, hogy hedonista világban élünk, amely azt közvetíti, hogy az egyénnek legyen jó, mert megérdemli, és ezzel nem segítik elő sem a házasságok, sem a párkapcsolatok létrejöttét, tartósságát. Ez egy életellenes filozófia. Ma már világosan tudjuk, hogy a fiatalkori identitásépítést megelőzően három nagy aktusra van szükség – tette hozzá.

Az első, hogy az anyával való kapcsolatban meg kell tanulni a szeretet kötődési erejét, ezt biztonságos kötődésnek nevezik. Az édesanya velünk való törődése egy testi-lelki mintául szolgál arra, hogy mi szerethető emberek vagyunk, és ez dönti majd el, hogy tud-e az illető bízni a társában, akibe beleszeret. Tud-e kötődni szívvel-lélekkel. Ha ez nincs meg, akkor később gondok lehetnek.

A második ilyen a jövendő párkapcsolat egészséges építkezése folytán fontos, és ez az azonosulás. Három és hat éves kor között, óvodás korban genetikai kód révén kinyílik a szükséglet, és a gyermek magába építi az azonos nemű szülőt, általa pedig azt, hogy milyen a másik nemmel való foglalkozás módja. Ez megtörténik, bármit is teszünk, mert a fejlődésnek ez a parancsa, programja, ami végbemegy, a szülő pedig ehhez adja a mintát. Tehát a szocializáció olyan mint a zárban a kulcs, a genetikai programhoz a kultúra adja a szükségleti töltést, mintát, szociális követelményeket. Ekképp a gender, a társadalmi nem alapvető szerkezete és működési modellje alakul ki.

Az identitásépítés a harmadik történés, amely a felnőtt párkapcsolatra éretté tesz. A nemünk adott, de a kultúra nyomása, hogy megtanuljuk, hogyan kell lányként és fiúként viselkedni, a társadalmi nem a gender.

Ha valaki lánynak születik, azt kell segítenie, erősítenie a környezetének. Bármilyen erőszakos térítés más irányba, káros lehet. Forrás: Parenting First Cry

Ezért nagyon fontos, hogy egybeessen a hozott genetikai parancs azzal, hogy kiszolgáljuk azt annak rendeltetése szerint

– szögezte le Bagdy Emőke. Hozzátette: tehát ha valaki lánynak születik, azt kell segítenie, erősítenie a környezetének. Bármilyen erőszakos térítés más irányba, káros lehet.

Kamaszkorban minden addig felépített kapcsolati, idegrendszeri program megváltozik, felbomlik, sok törlődik, és sok új alakul ki az agyunkban. Ekkor alakul ki a felnőtti identitás.

Nemi diszfóriának nevezik, amikor valaki még keresi a szexuális identitását, amelyet szabadon és befolyásmentesen engedni kell, mert spontán kiforr a fő irány. Ha a társadalom nem avatkozik be elterelésekkel, akkor minden a helyére kerül. Így a fiatal maga küzdheti ki, ki ő, mit akar az élettől, milyen az identitása. Ha tudunk kötődni, szeretni, kiforr a szexuális orientációnk, azonosulunk és eldöntve életünk szerelmi és hivatásbeli irányát a természetes út eredményeképpen, akkor éretté válunk az elkötelezett párkapcsolatra, és minkét fél a maga erősségeit adhatja össze a közös jövő megteremtéséhez – zárta gondolatait Bagdy Emőke.