A magyar nyilvánosságban hatalmas megütközést keltett a „nyílt beavatkozás” jeleit mutató támogatás. Példa nélküli, hogy a világ egyik vezető hatalma, amely jelen pillanatban erőteljes kulturális, gazdasági és politikai expanziót folytat,
dollárszázezreket adományoz egy baloldali-liberális, a magyar nemzeti értékrenddel és érdekekkel teljesen szembemenő lapnak.
Mindezt hálózatépítés és a magyar nyilvánosság aktív befolyásolásának céljából. Ugyanakkor nincs min meglepődni, hiszen nemrég kiderült:
az egész baloldali kampányt Amerikából finanszírozták.
A szálak még nincsenek teljesen kibogozva, de a Soros-féle álcivil szervezetek/NGO-k, amerikai állami és az államhoz lazán kapcsolódó szervezetek egyaránt megjelentek az erről készült jelentésben.
Feltehetően még csak az elején járunk a dollármédia-botránynak és csak a sötétben tapogatózunk, de az már biztos, hogy a washingtoni Külügyminisztérium egyik alosztálya egy pályázaton keresztül 300 millió forinttal támogatja a Telex újságíróképzését. A Telex éves költségvetése nagyjából 800-900 millió forint közé tehető, tehát kiemelkedően jelentős az az összeg, amit Amerikából kapnak.
Régóta egyértelmű, hogy
a baloldali magyar nyilvánosságot jelentős részben a Soros-féle NGO-kon keresztül támogatják, illetve az amerikai nagybácsi hatékony közreműködésével érkezik a nemzetközi dollármédiába az a tőke, amellyel a globális liberális elit a szuverenista országokat – köztük hazánkat – igyekszik lejáratni, a hazai közvéleményt a saját országa, politikai vezetése és a saját érdekei ellen fordítani.
A Telexen túl vannak más médiaprojektek is, amelyeket közvetlenül az amerikai baloldal támogat.
A napokban került fel az internetre egy elsőre „átlagosnak tűnő” balliberális felhívás, amelyet a Független Médiaközpont hirdetett meg.
A felhívás címe már árulkodó, hiszen nem egy sima képzési programról van szó, hanem közösségépítésről. Ugyanúgy, ahogy ezt a Telex Akadémiánál is láttuk, ahol szintén aktív közösség- és hálózatépítésbe kezdtek.
Jobban utánanéztünk az eseménynek, és világossá vált, hogy ez egy újabb proxyprojekt, ahol lényegében olyan fiatalokat, tartalomgyártókat akarnak képezni, akik a későbbiekben úgynevezett virális tartalmakat fognak készíteni- szerte a világban.
„A Független Médiaközpont által meghirdetett gyakorlati képzés megvalósul a világ más régióiban – így Észak- és Dél-Amerikában, a Közel-Keleten, Nyugat- és Közép-Afrikában, valamint Délkelet-Ázsiában is tartanak hasonló műhelyfoglalkozásokat.”
A Független Médiaközpont programja a „DisarmingDisinformation” elnevezésű kezdeményezés része, amelyet a washingtoni International Center for Journalists indított a Scripps Howard Fund támogatásával. A cél, hogy valós tényeket közvetítő tartalmak teret nyerjenek a hamis híresztelésekkel szemben, a médiafogyasztók átlássanak az álhíreken és közvetlen kapcsolat alakuljon ki a tényellenőrző újságírók, a digitális influenszerek és a közösségi tartalmak felhasználói között.
A projektleírásból azt is megtudjuk, hogy az igazán elkötelezettek pénzbeli juttatásban részesülnek. „A műhelyfoglalkozásokat februárban nyitóelőadás előzi meg, amely a dezinformáció természetéről és jellemzőiről szól. A márciusi sorozat végeztével azok a résztvevők, akik az ötből legalább három eseményen személyesen jelen voltak, pénzbeli és mentori támogatásra pályázhatnak. A cél, hogy innovatív multimédia projektek valósuljanak meg, amelyek hatékonyan járulnak hozzá a tényeken alapuló tartalmak széles körű terjesztéséhez.”
Tehát a képlet itt is egyszerű:
szakmai előadásnak az álcája mögött olyan személyeket próbálnak találni, akik aztán ösztöndíj fejében a „megrendelőknek” megfelelő tartalmat is készítenek.
Az ideológiai megközelítésről és irányultságról később még írunk, előbb nézzük meg, hogy mi is lehet a program valódi célja. Az egész Független Médiaközpont kezdetben külföldi projekt volt, hiszen 1995-ben a New York-i Independent Journalism Foundation (IJF) hozta létre James L. Greenfield elnök vezetésével. 2020 októberétől az alapítói jogokat a Magyarországon bejegyzett Független Újságírók Alapítványának kuratóriuma látja el.
És ha megnézzük, hogy kik is a fő támogatók, akkor sok mindenre választ kapunk. A teljesség igénye nélkül a legismertebb nevek:
A fenti listából sötéttel kiemeltek közül két támogatót érdemes közelebbről is megvizsgálni. Az első az United States Information Agency – amely már ebben a formájában megszűnt létezni, de ez tulajdonképpen Amerika nyilvános diplomáciai ügynökségeként működött, és egyedüli célja Amerika imázsának a fényesítése volt. Újságírókat foglalkoztattak a világ minden táján, akik aztán olyan tartalmakat gyártottak, amelyek beleillettek az amerikai narratívába.
A másik támogató, a US Agency for International Development (USAID) már sokkal érdekesebb szervezet. Szintén egy amerikai kormányzati szerv, és vezetője pontosan pár nappal korábban látogatott el Budapestre. A sajtótájékoztatóján kijelentette:
az Egyesült Államok kormánya mintegy hétmilliárd forintnak megfelelő összeget szán arra, hogy fenntartsa a demokráciát Közép-Európában.
Az is érdekes adalék, hogy az USAID jelentette be tavaly, hogy támogatja a baloldali sajtót.
Amikor a szervezet vezetője Magyarországon járt, találkozóra hívták a magyar baloldali médiamunkások egy szűk csoportját, amelyről a nagykövetség is közreadott pár képet.
Az alábbi fényképek sokatmondóak, jól kivehető, ki az utasítást adó és ki az utasítást kapó: látszik, amint magyar újságírók jegyzetelik az amerikai támogató minden egyes szavát.
Most térjünk vissza a Független Médiaközpont nevű intézményhez és a képzéseikhez! A most meghirdetett közösségépítésben és képzésben az alábbi „független” tanárok vesznek részt:
Tehát ezek szerint
a Soros által fizetett 444, a balliberális 24.hu és Weyer Balázs, az Amerikából támogatott Független Médiaközpont munkatársa határozza meg, hogy mi számít tényszerűnek, igaznak/hamisnak és legfőképpen függetlennek.
Ha alaposabban elidőzünk a Független Médiaközpont weboldalán, akkor érdekes módon szinte csak és kizárólag dollármédiás lapokról, újságírókról olvashatunk. Díjazzák, finanszírozzák és
építik a baloldali nyilvánosságot, minden bizonnyal külföldi pénzből.
Schiffer Andrásnak igaza lehet, amikor azt mondja, hogy: „sürgősen véget kell vetni” annak a gyakorlatnak, hogy az Amerikai Egyesült Államok felhatalmazva érzi magát arra, miszerint „más országokat, sőt, állítólag szövetséges országot, mint Magyarország, úgymond érzékenyítsen, demokráciára tanítson”. Ha ez nem így történik, annak „nagyon-nagyon rossz vége lesz.”