Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
"Európa 20. legütőképesebb hadserege immár Magyarországé" - derül ki a nemzetközi fórumokon is sokat hivatkozott Global Firepower (GFP) 2023-as indexéből.
Hazánk előtt Finnország található; de a közép-európai régióból csupán Románia (16.), illetve Csehország (17.) előzi Magyarországot
- írja a Mandiner.
Globálisan nézve ugyancsak pozitív tendencia látható, már ami a magyar haderőt és annak koncepciózus fejlesztését illeti: 2017-ben a világ vizsgált százharminc országból Magyarországot a 63. helyre rangsorolták; tavaly az 56.; idén az 54. pozícióba helyezte a GFP indexe.
Hazánk mögött sorakozik fel ma már többek között Szerbia, Szlovákia, Horvátország Ausztria, Szlovénia és Bulgária is.
Mit vizsgál a GFP indexe? Sorra veszi az adott ország népességét, természeti adottságát, erőforrásait, földrajzi helyzetét és költségvetését; valamint számításba veszi az államok hivatásos (plusz tartalékos) katonai humánerőforrásait, szárazföldi, légi és vízi eszközállományait.
Ezekből képeznek egy mutatót, ahol a nulla az elméletileg lehetséges legjobb értéket jelenti.
Érzékeltetésként: Magyarország indexe 2022-ben 0,8633; idén 0,8643 volt. Az abszolút első helyezett Egyesült Államok ezzel szemben 0,0712-es; az utolsó, száznegyvenötödik Bhután pedig 6,2017-es mutatóval bír a Global Firepower szakportál szerint.
A Mandiner.hu korábban bemutatta, hogyan alakultak a Magyar Honvédség (MH) számára a rendszerváltás utáni évek – katonai képességek leépülése, alulfinanszírozottsága –, különösen a 2002-2010 közötti időszak.
Demkó Attila, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Geopolitikai Műhelyének vezetője akkor úgy értékelt:
Magyarország hadserege, amely 2002-ben a hadi eszközök erejét számolva a Rand Corporation szerint a szomszédos országokkal összehasonítva a harmadik legerősebb haderő volt, az ukrántól jóval, a romántól viszont alig lemaradva;
de 2010-re Szerbia és Ausztria, mi több, a szlovák, horvát haderő mögé került, egyedül a kétmilliós Szlovéniát előzte a szomszédos országok közül.
A számok nyelvén ez azt jelentette, hogy majd 20 ezer fővel csökkent a honvédség létszáma; hogy 50 ezer haditechnikai eszközt adtak el; hogy kivontak ötszáz lánctalpas harcjárművet; és hogy elajándékoztak hetvenhét darab T-72-es harckocsit.
Kijelenthető: 2010-re a honvédség csak korlátozottan tudott eleget tenni a nemzeti – Magyarország függetlenségének, területi épségének és határainak katonai védelme – és a NATO-kötelezettségeknek.
Utóbbit a védelmi szövetség alapokmányának 3. cikkelye tartalmazza: minden szövetséges kötelezettséget vállal, hogy egyénileg és együttesen, folyamatos és hathatós önsegély és kölcsönös segítség útján fenntartja és fejleszti egyéni és kollektív védelmi képességét fegyveres támadással szemben.
Változást a krími konfliktus, illetve az annak következményeként romló kontinentális stratégiai és biztonsági környezet hozott. A NATO erre reagálva a 2014 szeptemberi Wales-i állam- és kormányfői értekezleten lépett.
A résztvevők elfogadták többek között a védelmi költségvetések, főbb eszközbeszerzések és fejlesztések növelésére vonatkozó kötelezettségvállalást – ez az úgynevezett Defence Investment Pledge (DIP).
Ami a büdzsét illeti, a budapesti kabinet határozatban kötelezte el magát a védelmi kiadások GDP 2 százalékos részarányára történő emelésére: 2024-re.
(Ezt a későbbiekben is fenn kívánja tartani.) Ami a konkrétumokat illeti több eszköz meg is érkezett a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program (HHP) keretében.
Így a kiképzési célra bérelt, tatai bázisra leszállított Leopard 2A4HU eszközök rendszeresítése megtörtént.
A Honvédelmi Minisztérium (HM) tájékoztatása szerint cél, hogy egy korszerű, a kor kihívásainak megfelelni képes, Magyarországnak és szövetségeseinek biztonságát tovább erősítő honvédség jöjjön létre.
Sőt, a honvédség hosszú idő után érdemi, alkalmazható és bevethető képességeket nyerhet vissza, illetve szerez majd meg.
A szaktárca hangsúlyozza, a beszerzések elsöprő többsége európai védelmi (ezáltal hazai) ipari bázison valósul meg, európai gyártóktól szerezve be a szükséges új eszközöket, így Magyarország hozzájárul az európai védelmi ipar fejlesztéséhez is.
