Gyurcsányné és úgynevezett "árnyékkormánya" a brit Munkáspárt árnyékkormányával kezdett kétoldalú tárgyalásokat Londonban. Mi ennek az üzenete, és mit akarnak ezzel elérni Gyurcsányék?
Ennek világos belpolitikai üzenete van. Az árnyékkormány felállításával (melyből a volt kormányfő a többi balliberális pártot tudatosan kihagyta), Gyurcsány Ferenc jelezte, hogy egykori szövetségesei szolgálatára – annak korábbi formájában – már nem tart igényt.
Az egyeztetések célja, hogy a baloldali szavazók még inkább azt érezhessék, hogy a DK jelenti az egyetlen komolyan vehető politikai erőt a balliberális oldalon, miközben a többi baloldali párt a szavazóinak, illetve a másodvonalbeli politikusainak megőrzésére sem rendelkezik elegendő vonzerővel.
Oroszország kénytelen lesz reagálni abban az esetben, ha Nagy-Britannia ténylegesen átadja a szegényített urántölteteket Ukrajnának – ezt Vlagyimir Putyin orosz elnök jelentette ki. Mi az oka, hogy a baloldal egy olyan árnyékkormánnyal egyeztet, amely ennyire nyíltan háborúpárti?
Gyurcsányék akciója szerves folytatása a hazai baloldal elmúlt egy évben folytatott politikájának. Ahogyan néhány évvel ezelőtt a bevándorláspártiság és a nemzetállami keretek lebontását célzó elképzelések tekintetében is megtalálta nemzetközi partnereit a magyarországi balliberális tömb, nincs ez másként napjainkban a háború- és szankciópárti politika vonatkozásában sem.
Vadai Ágnes is részt vett a tárgyalásokon, és azzal a Chris Evanssal találkozott, aki a brit árnyékkormány hadiipari beszerzésekért felelős államtitkára, és aki nyíltan háborúpárti álláspontot képvisel. Mit erősít ennek a találkozónak a ténye? Mit akar elérni a baloldal?
A Gyurcsány-párt képviselői – a saját politikai jelentőségük hangsúlyozásán túl – azzal a céllal folytathattak egyeztetéseket a brit árnyékkormánnyal, hogy
a nemzetközi és hazai nyilvánosság felé egyértelműen megerősítsék elkötelezettségüket a háború- és szankciópárti stratégia folytatása mellett.
Ezzel a volt miniszterelnök pártja ismét nyilvánvalóvá tette, hogy
a magyar emberek véleménye és elvárásai helyett külföldi politikai- és érdekcsoportok szempontjait tekinti elsődlegesnek.
Gyurcsány Ferenc úgy fogalmazott közösségi oldalán, hogy „Magyarországnak kötelessége lenne egyértelműen támogatni Ukrajna honvédő háborúját", illetve „biztonsági és becsületbeli kötelesség Ukrajna támogatása". Miért képvisel következetesen háborúpárti álláspontot a baloldal?
A 2022-es országgyűlési választásokat követően kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy amerikai és svájci forrásokból több milliárd forintos kampánytámogatást kapott a baloldal. A választáson ugyan súlyos vereséget szenvedett a hatpárti balliberális összefogás, a külföldi finanszírozóik „benyújtották a számlát".
Egyszerűbben fogalmazva:
a hazai baloldali pártok a számukra anyagi forrásokat juttató külföldi körök érdekeit artikulálják a politikai térben.
Tompos Márton, a Momentum parlamenti képviselője egy az egyben leírta közösségi oldalán, hogy most nem szabad tűzszünetet kötni, mert azzal az ukránok rosszul járnának, így a háborút folytatni kell. Miért megdöbbentő ez a nyílt kijelentése a képviselőnek? Ennyire nem látják a kártékony hozzáállásuk lehetséges következményeit?
A Századvég márciusi elemzése rávilágított, hogy Magyarországon társadalmi konszenzus rajzolódott ki az orosz-ukrán háború mielőbbi lezárásának kérdésében. A közvélemény-kutatás szerint
a magyarok 91 százaléka azonnal véget vetne a fegyveres konfliktusnak, és tárgyalóasztalhoz ültetné az érintett feleket, míg azoknak az aránya, akik úgy vélik, hogy Vlagyimir Putyin legyőzéséig folytatni kellene a háborút, mindössze 7 százalékra tehető.
Ennek fényében könnyen belátható, hogy azok a nyilatkozatok és javaslatok, amelyek a háborús konfliktus további eszkalálódását segítik elő, nem egyeztethetők össze a magyar emberek elvárásaival. Az ilyen nyilatkozatok nem békepárti és magyar, hanem háborúpárti és ukrán szemszögből nézik az ukrajnai eseményeket.
Mi az oka, hogy a baloldal nem tanul a hibáiból, és nem nézi Magyarország érdekeit? Jól látható tehát, amit a kutatások is alátámasztanak: hogy a magyarok békét akarnak.
A baloldal hosszú évek óta az ötlettelenség állapotában van, ugyanis eltűntek azok a politikai karakterek és szakértők, akik eredeti, a hazai viszonyokhoz igazodó politikai javaslatokkal, koncepciókkal tudnának előállni. Ezek hiányában a balliberális erők a közéleti javaslataikat – a pénzügyi forrásaikkal együtt – külföldről hozzák, melynek egyenes következménye a magyar választók értékpreferenciáitól távol álló politika folytatása.
Ráadásul rendre a brüsszeli és a globalista álláspontot képviselik, mint a migráció, a szankciók, vagy a háborúpártiság esetében, ami messze esik a magyar társadalom érdekétől, és nem egyezik annak többségi véleményévél.
A csapdahelyzet feloldásához elengedhetetlen lenne a baloldal működési modelljének – és finanszírozási hátterének – teljes újrafogalmazása, ennek jeleit azonban nem láthatjuk.