BORODYANKA, UKRAINE - MARCH 2: One year anniversary of the attack by Russian Air Force that destroyed a great part of the building in Central Street. Flowers for the victims of the attack, here where a building partially destroyed was already removed. Borodyanka on March 2, 2023. ( André Luís Alves - Anadolu Agency )BORODYANKA, UKRAINE - MARCH 2: One year anniversary of the attack by Russian Air Force that destroyed a great part of the building in Central Street in Borodyanka, Ukraine on March 2, 2023.Memorial for the victims of the attack. Andre Luis Alves / Anadolu Agency (Photo by Andre Luis Alves / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP)
Vágólapra másolva!
Ez ugyan földrajzilag regionális háború, de a hatásai világszintűek, és a 25. órában vagyunk ahhoz, hogy megakadályozzuk, hogy világháborúvá váljon - jellemezte napirend előtti felszólalásában hétfőn az Országgyűlésben a kialakult helyzetet Szijjártó Péter. Jól látható, hogy egyre feszültebb a helyzet a világban, és egyre inkább eszkalálódik az ukrajnai háborús konfliktus. Láthatóan egyre több ország áll a háború pártján, miközben Európában már csak Magyarország és a Vatikán szorgalmazza a fegyverszünetet és a mielőbbi békekötést, utasítja el a fegyverszállításokat. Időközben az is teljesen világosan kiderült, hogy az egy éve meghozott szankciók semmit sem értek Oroszország ellen, pedig akkor minden nyugati vezető arról beszélt, hogy az intézkedések Moszkva összeomlásához vezetnek.
Már több mint egy éve zajlik a háború Oroszország és Ukrajna között, és ennek a több mint egy évnek a krónikája lesújtó. Több százezer ember halt meg, több millió ember kényszerült arra, hogy elmeneküljön az otthonából, több százezer családot szakítottak szét, sok ezer embert soroztak be erőszakkal, országrészeket romboltak le. Az európai gazdaság mindeközben vergődik. Ez ugyan földrajzilag egy regionális háború, de a hatásai világszintűek, és a 25. órában vagyunk ahhoz, hogy megakadályozzuk, hogy világháborúvá váljon
Egyre veszélyesebb a helyzet Forrás: Anadolu Agency via AFP/2023 Anadolu Agency/Andre Luis Alves
A harmadik világháború veszélyéről egyre többen beszélnek.
Ha a Nyugat nem támogatná Ukrajnát csak humanitárius módon, akkor Ukrajna összeomlana. Ukrajnának nincsenek fegyverei, készletei kimerültek. Szó szerint lasszóval fogják az embereket, innentől kezdve számukra a lehetőség a következő: a 18 éves korhatárt lejjebb viszik, vagy a 60 éves korhatárt feljebb. Mindkettő aljasság. Végső soron behívják a nőket, de őket nem lehet harcoló alakulatokhoz rendelni. Mi tehát a következő lépés? Behívnak egy külső felet: ezt viszont már harmadik világháborúnak hívnák. Zelenszkij néhányszor már a harmadik világháború küszöbére akart sodorni minket, amikor közölte, hogy Lengyelországot orosz SZ-300-as rakétával lőtték, közben pedig kiderült, hogy ukrán rakéták voltak. Szerencsére eddig megúsztuk, de nem tudjuk, meddig van ekkora szerencsénk
Ahogyan arról az Origo korábban már beszámolt, egyre feszültebb a helyzet világpolitikai szinten, és egyre inkább eszkalálódik az ukrajnai háborús konfliktus. Láthatóan egyre több ország áll a háború pártján, miközben Európában már csak Magyarország és a Vatikán szorgalmazza a fegyverszünetet és a mielőbbi békekötést, utasítja el a fegyverszállításokat. A Nyugat nyomása egyre nagyobb azokon az országokon, akik nem akarnak fegyvert szállítani, értelmetlenül önteni a pénzt Ukrajnába, mint egy pénznyelőbe, és akik nem akarnak katonákat kiképezni számukra. A világ többsége viszont Magyarországgal van, mert hiába szólította fel 144 ország Oroszországot a kivonulásra a múlt csütörtöki ENSZ-szavazáson, továbbra is csak 40 csatlakozott a brüsszeli szankciókhoz.
A világ jelentős része a béke mellett áll Forrás: AFP/Sergey Bobok
Európa már összeroppant a háború hatásainak súlya alatt
Az Európai Unió és a tagországok is rendkívüli mértékű anyagi veszteségeket szenvedtek el, amióta kitört a háború, és nap mint nap érezzük negatív hatásait a bőrünkön
– mondta el korábban az Origónak adott interjúban Demkó Attila, a Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének vezetője. Demkó Attila szerint még távol van a háború vége, és addig Európa még több veszteséget fog elszenvedni. A műhelyvezető szerint a baloldali progresszív körök a demokrácia győzelmére hivatkoznak Ukrajnában, de csak még súlyosabb háborút okoznak.
A Nyugat csak fokozza a konfliktust
Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója az Origónak adott interjúban korábban kifejtette, hogy
MINDEN PROXYHÁBORÚ DINAMIKÁJA UGYANAZ, AMIKOR A NAGYHATALMAK HELYETT MÁS ORSZÁGOK HÁBORÚZNAK EGYMÁSSAL, EGYRE MODERNEBB FEGYVEREKET KÜLDENEK.
A fentebb említettek alapján a legfőbb kérdés továbbra is az, hogy a Nyugat mikor látja be, hogy lépéseikkel csak tovább eszkalálják a konfliktust, de nagy kérdés az is, mikor lesz képes leülni egymással az orosz és az amerikai fél, hogy megállapodjanak a fegyverszünetről és a béketárgyalásokról. Látva az eddigieket, mindenki érdeke azt kívánja, hogy ennek a háborúnak mielőbb legyen vége.
Mikor és miért törhet ki a harmadik világháború?
A harmadik világháború kirobbanásának lehetősége sajnos nem zárható ki, több okból sem. Egyrészt időről időre felmerül, hogy újabb országok – Belarusz, Moldova stb. – válhatnak közvetlenül is érintetté a harcokban. Másrészt a nyugati országok egyre mélyebben belevonják magukat a konfliktusba, ami miatt adott esetben egyre nehezebb lesz kiszállniuk belőle, akkor is, ha az Oroszországgal való közvetlen összetűzés kérdése merül majd fel - minderről már Kosztur András beszélt az Origónak. A XXI. Század Intézet elemzője szerint harmadrészt pedig
a világon számos konfliktuszóna van Ukrajnán kívül is, amelyek azonban nem függetleníthetőek az Ukrajnában látható nagyhatalmi szembenállástól.
Mindezzel együtt, ha elrugaszkodunk az Európa-, illetve Nyugat-központú szemlélettől, azt láthatjuk, hogy Ázsia, Afrika és Latin-Amerika országai szintén a mielőbbi békében érdekeltek, és mivel ezek az országok mára megkerülhetetlenné váltak gazdasági és politikai súlyukat tekintve, mind Washingtont, mind pedig Moszkvát visszatarthatják a konfliktus eszkalációjától.
Rengeteg konfliktuszóna van a világban Forrás: AFP/Sergey Bobok
Amerikai harckocsik állnak végeláthatatlan sorban egy lengyel kikötőben
Az eszkalációt erősíti, hogy rövid videót tett közzé a lengyel és balti térségbeli NATO-aktivitással foglalkozó Baltic Security Twitter-oldal, amelyen amerikai fegyverek és harci eszközök láthatók egy lengyel kikötőben. A bejegyzés szerint az arzenál az amerikai harmadik páncélosdandár vegyes alakulatának első könnyű harckocsi hadosztályához tartozik, és a felvétel Gdynia kikötőjében készült február 22-én.
Equipment belonging to the @USArmy 3rd Armored Brigade Combat Team, 1st Cavalry Division staged at the Port of Gdynia, Poland in preparation for redeployment to the continental United States after serving in the Operation #AtlanticResolve, Feb. 22, 2023. #StrongerTogetherpic.twitter.com/sqK5U3UbWZ
A háború eszkalációját egyelőre a szankciók sem állították meg. Egy évvel ezelőtt Joe Biden elnök a szankciók következtében az orosz gazdaság teljesítményének 50 százalékos csökkenését vizionálta, a német külügyminiszter egyenesen a Putyin-rendszer megroppantásáról beszélt, Ursula von der Leyen pedig Moszkva hadigépezetének összeomlását látta a szankciókban. A JP Morgan 12 százalékos, a Nemzetközi Pénzügyi Intézet (IIF) 15 százalékos GDP-esést prognosztizált, maguk az orosz gazdasági elemzők pedig a 30 százalékos csökkenést sem tartották kizártnak - írta a Mandiner Makronóm.
A valóság jól tükrözi a Nyugat egész háborúval kapcsolatos, propagandát és nem tényeket alapul vevő retorikáját. Az orosz gazdaság mindössze 2,2 százalékkal zsugorodott tavaly. A Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint Oroszország GDP-je idén 0,3 százalékkal, 2024-ben pedig már 2,2 százalékkal fog nőni, dacára a szankcióknak.
A szankciós politika csődje a legplasztikusabban az energiakereskedelem terén nyilvánult meg.
Bár ebben az esetben is előszeretettel szidják Magyarországot, az orosz energiahordozóktól való jelenlegi hazai függőség eltörpült Németország Moszkvához fűződő, egyébként olajozottan működő kapcsolatai mellett. Egyedül Németország 24 milliárd euró értékben vásárolt orosz energiahordozókat a háború kitörése óta.
Teljesen megbuktak az Oroszország elleni szankciók Forrás: AFP/Ina Fassbender
A tavalyi év során az orosz folyó fizetési mérleg többlete augusztus végéig több mint háromszorosára, 227,4 milliárd dollárra emelkedett. Ez 86 százalékos növekedést jelent az export-import közötti különbségben, és főszerepet játszott az infláció csökkentésében és a rubel izmosodásában. Ha van tankönyvbe illő példája a kontraproduktivitásnak, ez biztosan az.
Látva azonban az egy esztendő alatt elért eredményeket és kudarcokat, a szankciós politika kontraproduktív hatásait, a minden mindegy alapon folytatott offenzívát, Oroszország gazdasági alkalmazkodóképességét és ellenszankciós lépéseit, valóban nehéz már megállapítani, valójában kinél van a puska ebben az abszurd és az elemi logikának ellentmondó vadászatban.
Eddig ugyanis úgy fest a helyzet, hogy Oroszország nemcsak kilép a zsákmányszerepből, de át is öltözik vadásznak
- fogalmaz a Mandiner szerzője, levonva a tanulságot: "ha pedig a fegyvert is csőre tölti, akkor száz százalékban igaza lesz a magyar miniszterelnöknek, aki pár napja úgy fogalmazott: a szankciókkal Oroszországot célozták meg, de Európát találták el".
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!
Iratkozzon fel hírlevelünkre 
